tag:blogger.com,1999:blog-81054774653711497712024-03-13T15:40:27.085+01:00Secret Dream TimeAFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.comBlogger36125tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-23703636224712324462012-11-17T16:26:00.000+01:002012-11-17T16:26:18.259+01:00A hősnők viadala - Nyertesek<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-brkxWH28HZk/UHMsB248AkI/AAAAAAAAAPQ/xtBOqcKMSJI/s1600/hosnokhaborujabanner.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="102" src="http://3.bp.blogspot.com/-brkxWH28HZk/UHMsB248AkI/AAAAAAAAAPQ/xtBOqcKMSJI/s320/hosnokhaborujabanner.png" width="320" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
</div>
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
Véget ért a 2012-es Hősnők viadala.</div>
<div style="text-align: center;">
Örömmel jelentem be, hogy bár sajnos Faythe-t elvesztettük az utolsó forduló előtt, de CLARY MEGNYERTE!</div>
<div style="text-align: center;">
2012 legjobb YA hősnője Clary Fray!</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
Köszönöm mindenkinek, aki szavazott rá vagy Faythe-re!</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-jeQ-Buw17KQ/UHwncYByiqI/AAAAAAAAAPk/iNMi04CdLVo/s1600/team+clary.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/-jeQ-Buw17KQ/UHwncYByiqI/AAAAAAAAAPk/iNMi04CdLVo/s1600/team+clary.png" /></a></div>
<a href="http://4.bp.blogspot.com/--aPtd3GxMAs/UHwnqpdf27I/AAAAAAAAAPw/bx5vyB6TIgg/s1600/team+daythe.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/--aPtd3GxMAs/UHwnqpdf27I/AAAAAAAAAPw/bx5vyB6TIgg/s1600/team+daythe.png" /></a><br />
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
... Jace-t alig lehet elrángatni az ünneplő tömegből...</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
Oké, oké, itt vagyok, de gyors leszek, mert vár rám <strike>a pezsgő</strike> Clary.</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
Először is el kell mondanom, hogy mindannyian nagyszerű Árnyvadászok vagytok (mert, aki Clary-re szavazott, mind az!) és kiválóan harcoltatok!</div>
<div style="text-align: center;">
És igen, el van felejtve, hogy idő előtt kiestem az Álompasik meccséből <strike>bár hozzáteszem, talán jobb is, mert egyikőjük sem ér fel hozzám, így, ha megnyertem volna, akkor szegényeken jövőre nagy lett volna a nyomás...</strike>, de jövőre akkor is megcsináljuk!<br />Most pedig visszamegyek bulizni, mert Magnus zseniális party szervező, és azok a koktélok! Simont már betettem a ketrecébe mókuskerezni :D</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-x3jxowy7NYQ/UHwtmbqHYaI/AAAAAAAAARk/isOCDBhRSCU/s1600/clary3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="271" src="http://4.bp.blogspot.com/-x3jxowy7NYQ/UHwtmbqHYaI/AAAAAAAAARk/isOCDBhRSCU/s320/clary3.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-91407617473168063772012-11-15T00:00:00.000+01:002012-11-15T00:11:44.168+01:00A hősnők viadala - A végső párbaj: Clary vs. Rose<br />
<div style="text-align: center;">
Elérkeztünk a végső párbajhoz!<br />
Sajnos Faythe kiesett, de Clary tovább jutott, így a YA kategóriában ő fog megbirkózni a dampyr hölggyel, aki nem más, mint Rose, személyesen.</div>
<div style="text-align: center;">
Eddig is fontos volt minden egyes szavazat, de ez most még inkább igaz!<br />
A szavazás november 15-tól november 17. 23:59-ig tart! </div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: x-small;"><span style="font-size: x-small;"><b><span style="color: #c27ba0;"><span style="font-size: small;">Kére<span style="font-size: small;">k</span>
mindenkit, aki azt szeretné, hogy CLARY nyerje meg a 2012-es Hősnők viadalát, hogy
csak EGYSZER SZAVAZZATOK!!!!! Nagyon fontos, hisz kiderül, ha 1 helyről
több voks érkezett, sőt azok törlésre is kerülnek! Inkább legyen EGY
BIZTOS szavazata, mint semmi!</span></span></b></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
... Jace egyszerűen nem fér a bőrébe, idegesen fel-le járkál...</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
Na, jó! Én ezt nem bírom idegekkel. Voltam kint a parkban is, hogy levezessem az indulataimat, de pár lökött kacsa nem számolt azzal, hogy most nagyon nem érdemes belém kötni... Eddig sem bírtam azokat a kis dögöket (Herondale átok...higgyétek el), de most ők húzták a rövidebbet... Izzy sütőjében melegednek...</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
De, hogy a lényegre térjek:<br />
Csajok (egye fene... ti is srácok) szuperek vagytok! Már alig emlékszem a szívemet ért sérülés okára, de azért még dereng valami, szóval tudjátok, mi rá a gyógyír ;)</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
Valentin démon serege ehhez a párbajhoz képest babazsúr volt... látnátok a többieket... Magnus és Alec már TEAM CLARY pólóban feszít, pomponokkal a kezükben.<br />
Én is abban vagyok, csak a fekete anyagon nem látszik jól a fekete felirat, de ott van, tényleg!</div>
<div style="text-align: center;">
Tudjátok:<br />
<span style="font-size: large;"><span style="color: #c27ba0;">1234 óta jobban áll nekünk a fekete, mint ellenfeleink drukkereinek </span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
SZAVAZZATOK CLARY-RE és akkor Mindenki boldog lesz, én pedig az öröm ködében elveszítem az emlékezetemet... <br />
<br />
Ps.: Nem csak a Mikulás bácsit ismerem, az Angyalra is! Vannak odafönt is kapcsolataim!</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
Nézzetek rá, hát lehet neki ellenállni? <br />
A válasz igen egyszerű: NEM! <br />
!!!! Sipirc szavazni: CLARY -re !!!!</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-xbCtexWKm1w/UKQPhRS2csI/AAAAAAAAAR4/mBPQ7rIYQIc/s1600/clary.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="238" src="http://4.bp.blogspot.com/-xbCtexWKm1w/UKQPhRS2csI/AAAAAAAAAR4/mBPQ7rIYQIc/s1600/clary.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<br />
<br />
<br /></div>
Rose vs Clary
<script language="javascript" src="http://www.esurveyspro.com/App/Polls/poll.js.aspx?pollid=14444" type="text/javascript"></script><noscript><a href='http://www.esurveyspro.com/app/polls/DirectPoll.aspx?id=14444'>view poll</a> <a href ='http://www.esurveyspro.com/' title='free online survey software'>online survey software</a></noscript>
Felnőtt kategóriában itt tudtok szavazni: <a href="http://konyvekhaboruja.blogspot.hu/" target="_blank">KATT</a>AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-62006260077038930132012-11-12T00:10:00.001+01:002012-11-12T00:10:57.792+01:00A Hősnők viadala - TOP 4 Párbajok: Clary & Faythe<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;">Itt az idő!</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;">November 12-14 között ismét ringbe száll </span><span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;">mind a két pártfogoltam</span>, hogy legyőzhesse ellenfelét, ezzel is <span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;">előbbre</span> lépve az áhított cím után!</span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;"><b><span style="color: #c27ba0;"><span style="font-size: medium;">Kére<span style="font-size: medium;">k</span>
mindenkit, aki azt szeretné, hogy CLARY és FAYTHE jusson tovább, hogy
csak EGYSZER SZAVAZZATOK!!!!! Nagyon fontos, hisz kiderül, ha 1 helyről
több voks érkezett, sőt azok törlésre is kerülnek! Inkább legyen EGY
BIZTOS szavazata, mint semmi!</span></span></b></span></span><br />
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;">Szavazzatok Clray-re<span style="font-size: small;"> és Faythe-re! </span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;"><br /></span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;">... Jace átveszi a billentyűzet feletti uralmat...</span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;"><br /></span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;">Drágáim, eddig egész jó úton haladtatok, hogy kiengeszteljetek. Az álompasi versenyen való kiesésem fájdalma már sokat fakult, DE NEM MÚLT MÉG EL!!!<br /><br />Ahhoz, hogy teljesen begyógyuljon a seb TI kelletek és az, hogy szavazzatok Clary-re!</span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;">Tudom, tudom... Izzy olyan, mint a testvérem, de azt nem akarhatjátok, hogy megöljön! Márpedig, ha legyűri az én pöttöm tornádómat, akkor főzni fog (ünnepi vacsi)... az meg, mint tudjuk HALÁLOS! </span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;">*áúcs! Izzy és Clary egyszerre pofozza fel*</span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;">- A pöttöm miatt!</span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;">- A főztöm miatt!</span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;"><br /></span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;">Na igen, ez van, ha két családtagod között kell választani...</span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;">Tudjátok mit? Szavazzatok rám! akarom mondani CLARY-re!<br />C - ciklon</span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;">L - lány :)</span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;">A - aranyos</span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;">R - remek</span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;">Y - ylárik</span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;">Figyellek ám benneteket! És csak úgy halkan megjegyzem, jó haverom a Mikulás...</span></span></span><br />
<br />
</div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;"><span style="font-size: small;">Clary vs Izzy</span></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<script language="javascript" src="http://www.esurveyspro.com/App/Polls/poll.js.aspx?pollid=14412" type="text/javascript"></script><noscript><a href='http://www.esurveyspro.com/app/polls/DirectPoll.aspx?id=14412'>view poll</a> <a href ='http://www.esurveyspro.com/' title='free online survey software'>online survey software</a></noscript>
Faythe vs. Elena:
<script language="javascript" src="http://www.esurveyspro.com/App/Polls/poll.js.aspx?pollid=14411" type="text/javascript"></script><noscript><a href='http://www.esurveyspro.com/app/polls/DirectPoll.aspx?id=14411'>view poll</a> <a href ='http://www.esurveyspro.com/' title='free online survey software'>online survey software</a></noscript>
AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-59964305150939825642012-11-05T10:42:00.000+01:002012-11-05T10:42:33.135+01:00A Hősnők viadala - TOP 8 Párbajok: Clary & Faythe<h3 class="post-title entry-title">
<br />
</h3>
<div class="post-header">
</div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: medium;">Elérkezett az idő!</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: medium;"></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: medium;">November 5-7 között ismét ringbe száll </span><span style="font-size: medium;"><span style="font-size: medium;">mind a két pártfogoltam</span>, hogy legyőzhesse ellenfelét, ezzel is <span style="font-size: medium;"><span style="font-size: medium;">előbbre</span> lépve az áhított cím után!</span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<br />
</div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: medium;"><b><span style="color: #c27ba0;"><span style="font-size: large;">Kére<span style="font-size: large;">k</span> mindenkit, aki azt szeretné, hogy CLARY és FAYTHE jusson tovább, hogy csak EGYSZER SZAVAZZATOK!!!!! Nagyon fontos, hisz kiderül, ha 1 helyről több voks érkezett, sőt azok törlésre is kerülnek! Inkább legyen EGY BIZTOS szavazata, mint semmi!</span></span></b></span></span><br />
<br />
</div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: medium;">Szavazzatok Clray-re<span style="font-size: medium;"> és Faythe-re! </span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: medium;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: medium;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: medium;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: medium;"><span style="font-size: medium;"><br /></span></span></span></div>
Tessa vs Clary
<script language="javascript" src="http://www.esurveyspro.com/App/Polls/poll.js.aspx?pollid=14364" type="text/javascript"></script><noscript><a href='http://www.esurveyspro.com/app/polls/DirectPoll.aspx?id=14364'>view poll</a> <a href ='http://www.esurveyspro.com/' title='free online survey software'>online survey software</a></noscript>
Merit vs Faythe
<script language="javascript" src="http://www.esurveyspro.com/App/Polls/poll.js.aspx?pollid=14313" type="text/javascript"></script><noscript><a href='http://www.esurveyspro.com/app/polls/DirectPoll.aspx?id=14313'>view poll</a> <a href ='http://www.esurveyspro.com/' title='free online survey software'>online survey software</a></noscript>
AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-7341231744057710802012-10-25T09:44:00.000+02:002012-10-25T09:44:00.905+02:00A Hősnők viadala - Párbajok: Clary & Faythe<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">Elérkezett az idő!</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">Október 25-27 között mind a két pártfogoltam ringbe száll, hogy legyőzhesse ellenfelét, ezzel is <span style="font-size: large;"><span style="font-size: large;">előbbre</span> lépve az áhított cím után!</span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: large;">Szavazzatok Clray-re<span style="font-size: large;"> és Faythe-re! </span></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: large;"><span style="font-size: large;"> </span> </span></span></div>
Clary vs. Bella
<script language="javascript" src="http://www.esurveyspro.com/App/Polls/poll.js.aspx?pollid=14226" type="text/javascript"></script><noscript><a href='http://www.esurveyspro.com/app/polls/DirectPoll.aspx?id=14226'>view poll</a> <a href ='http://www.esurveyspro.com/' title='free online survey software'>online survey software</a></noscript>
Elizabeth vs. Faythe
<script language="javascript" src="http://www.esurveyspro.com/App/Polls/poll.js.aspx?pollid=14223" type="text/javascript"></script><noscript><a href='http://www.esurveyspro.com/app/polls/DirectPoll.aspx?id=14223'>view poll</a> <a href ='http://www.esurveyspro.com/' title='free online survey software'>online survey software</a></noscript>AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-32888407895053600412012-10-15T17:44:00.000+02:002012-10-15T17:44:49.731+02:00Team Clary<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-sEQrOMTPRUQ/UHwsDYl0LZI/AAAAAAAAAQ4/ucqv80z3imQ/s1600/clary2.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br /></a></div>
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-kqhwUhPuOs8/UHwsBm41uNI/AAAAAAAAAQ0/c5FansKriwM/s1600/clary1.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://4.bp.blogspot.com/-kqhwUhPuOs8/UHwsBm41uNI/AAAAAAAAAQ0/c5FansKriwM/s320/clary1.JPG" width="250" /></a><br />
<br />
<!--[if !mso]>
<style>
v\:* {behavior:url(#default#VML);}
o\:* {behavior:url(#default#VML);}
w\:* {behavior:url(#default#VML);}
.shape {behavior:url(#default#VML);}
</style>
<![endif]--><br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
</w:Compatibility>
<w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
</w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156">
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
</style>
<![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapedefaults v:ext="edit" spidmax="1027"/>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapelayout v:ext="edit">
<o:idmap v:ext="edit" data="1"/>
</o:shapelayout></xml><![endif]-->
<br />
<div class="MsoNormal">
<b>Innen
ismerheted: </b>Végzet ereklyéi sorozat <br />
Cassandra Clare: Csontváros<br />
Hamuváros</div>
<div class="MsoNormal">
Üvegváros</div>
<div class="MsoNormal">
Bukott angyalok városa</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>City of Lost Souls<br />
<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>City of Heavenly Fire</div>
<div class="MsoNormal">
<b>Természetfeletti státusza:</b> Árnyvadász</div>
<div class="MsoNormal">
ember, de angyalvér csörgedezik az ereiben </div>
<div class="MsoNormal">
<b>Kampányfőnökök</b>: <span style="color: #c27ba0;"><span style="font-size: large;">JACE</span></span> és mi :)</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<!--[if !mso]>
<style>
v\:* {behavior:url(#default#VML);}
o\:* {behavior:url(#default#VML);}
w\:* {behavior:url(#default#VML);}
.shape {behavior:url(#default#VML);}
</style>
<![endif]--></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
</w:Compatibility>
<w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
</w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156">
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
</style>
<![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapedefaults v:ext="edit" spidmax="1027"/>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapelayout v:ext="edit">
<o:idmap v:ext="edit" data="1"/>
</o:shapelayout></xml><![endif]-->
</div>
<div class="MsoNormal">
Clary 15 éves koráig a tini lányok átlagos életét élte,
mígnem egy este fenekestül felfordult az egész világ, amiben addig hitt.
Kiderült, hogy Árnyvadász szülők gyermeke, és a halottnak hitt apja egy, a
leghatalmasabb és legrettegettebb Nefilimek közül, aki a lányát akarja.</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">„Ez csodálatosan hangzik – gondolta Clary – Csak te, a kómában fekvő
feleséged, a sokkos állapotban lévő fiad, meg a lányod aki utál mint a szart.
Nem is szólva arról, hogy a gyerekeid a jelek szerint szerelmesek egymásba. Hát
igen, ez ám a nagy családi boldogság.”</i></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
A törékeny alkat, vörös hajzuhatag és a zöld macskaszemek ne
tévesszenek meg senkit, mögöttük egy igazi harcos szellem lakozik, aki kész
kiállni a családjáért és az elveiért.</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">„</i>- Honnan tudtad, hogy
Árnyvadász vér van bennem? Volt valami jel, amiből kiderült? </i></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">…</i></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">- Csak találgattam -
felelte a fiú, és bereteszelte mögöttük az ajtót. - Ez tűnt a legvalószínűbb
magyarázatnak.<br />
- Találgattál? Biztosnak kellett lenned a dolgodban, hiszen meg is ölhettél
volna.</i></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">…</i></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-x3jxowy7NYQ/UHwtmbqHYaI/AAAAAAAAARk/isOCDBhRSCU/s1600/clary3.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="271" src="http://4.bp.blogspot.com/-x3jxowy7NYQ/UHwtmbqHYaI/AAAAAAAAARk/isOCDBhRSCU/s320/clary3.jpg" width="320" /></a></div>
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">- Kilencven százalékig biztos voltam benne. <br />
- Értem - mondta Clary. Valami lehetett a hangjában, mert Jace feléje fordult,
és ránézett. Egy<br />
pillanattal később a lány tenyere az arcán csattant, amitől hátra kellett
lépnie egyet. Kezét a sajgó ponthoz emelte, inkább meglepetésében, mint
fájdalmában. - Ezt meg mi a fenéért kaptam?<br />
- A maradék tíz százalékért - mondta a lány, aztán csendben ereszkedtek tovább,
amíg az utcaszintre nem értek."</i><br />
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
</w:Compatibility>
<w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
</w:WordDocument>
</xml><![endif]--></i></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156">
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
</style>
<![endif]-->
</i></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Emellett igazi művészlélek, imád animéket rajzolni és a
humora sem utolsó.</i></div>
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">„</i></i></i><span style="mso-bidi-font-style: normal;">– Szóval, ha nincs
egészen telihold, csak kicsit érzed farkasnak magad? – kérdezte Clary. <br />
– Mondhatjuk. <br />
– Hát akkor nyugodtan dugd ki a fejed a kocsi ablakán, és lógasd ki a nyelved,
ha úgy tartja kedved!</span><i style="mso-bidi-font-style: normal;">"</i></div>
</i><br />
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-zOxhNoGsIWQ/UHwsAexBQcI/AAAAAAAAAQs/D_EW6kgZtDo/s1600/ClaryFray_LilyCollins.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="http://1.bp.blogspot.com/-zOxhNoGsIWQ/UHwsAexBQcI/AAAAAAAAAQs/D_EW6kgZtDo/s400/ClaryFray_LilyCollins.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal">
<br /><!--[if !mso]>
<style>
v\:* {behavior:url(#default#VML);}
o\:* {behavior:url(#default#VML);}
w\:* {behavior:url(#default#VML);}
.shape {behavior:url(#default#VML);}
</style>
<![endif]--></div>
<div class="MsoNormal">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
</w:Compatibility>
<w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
</w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156">
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
</style>
<![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapedefaults v:ext="edit" spidmax="1027"/>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapelayout v:ext="edit">
<o:idmap v:ext="edit" data="1"/>
</o:shapelayout></xml><![endif]-->
</div>
<div class="MsoNormal">
És, ha ez még mind nem lenne elég: képes új rúnák
megalkotására, melyek számtalanszor segítik ki őt és a többieket a bajból.</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="color: #c27ba0;"><span style="font-size: large;">… Jace nem bír ülve
maradni…</span></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Kedveseim emlékeztek még, mikor
rám kellett szavazni? Igen, sajnos hamarabb kiestem, mint gondoltam volna, de
most kiengesztelhettek… </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-sEQrOMTPRUQ/UHwsDYl0LZI/AAAAAAAAAQ4/ucqv80z3imQ/s1600/clary2.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/-sEQrOMTPRUQ/UHwsDYl0LZI/AAAAAAAAAQ4/ucqv80z3imQ/s1600/clary2.JPG" /></a>Itt van ez a töpörtyű, lehet, hogy kicsit esetlen *aú Clary
megint felpofozza* akarom mondani, talpra esett, határozott, és garantáltan
felkavarja a körülötte levők életét! Olyan vonzereje van, aminek képtelenség ellenállni
(Uraim, azért csak tartsátok magatokat tisztességes távolságra tőle, mert…),
még nekem sem sikerült… .Tehát oda akarok kilyukadni, hogy egy szavazat erre a
vörös ciklonra és a lelki egyensúlyom helyre áll.<br />
<br />
Ui.: Mellesleg jól áll neki a fekete!</div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="color: #c27ba0;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: large;">Szavazzatok Clary-re!!!</span></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: large;"></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: large;"></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: large;"></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: large;"></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: large;"><br /></span></i></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-gHL_t58si84/UHwsTOo6poI/AAAAAAAAARM/2eB4-RglGIE/s1600/team+clary.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="http://2.bp.blogspot.com/-gHL_t58si84/UHwsTOo6poI/AAAAAAAAARM/2eB4-RglGIE/s200/team+clary.png" width="200" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="color: #c27ba0;"><span style="font-size: large;">Isabelle-t és Tessát se felejtsétek el, ők is várják a voksokat!</span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-OwgeTN44pS0/UHwsUIYLvyI/AAAAAAAAARQ/fE6N5iPr-uI/s1600/team+izzy.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/-OwgeTN44pS0/UHwsUIYLvyI/AAAAAAAAARQ/fE6N5iPr-uI/s1600/team+izzy.png" /></a></div>
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-tzpiz4Daw1s/UHwsVAdt9HI/AAAAAAAAARc/VriHWZX6s60/s1600/team+tessa.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-tzpiz4Daw1s/UHwsVAdt9HI/AAAAAAAAARc/VriHWZX6s60/s1600/team+tessa.png" /></a><br />
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-7087150255403713352012-10-15T17:23:00.000+02:002012-10-15T17:24:17.935+02:00Faythe Sanders<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-PerJ_xVyDE8/UHwodvN-I1I/AAAAAAAAAQI/s70HD-Xbb-0/s1600/faythe_sanders_by_pinkyluvr101-d4hmhll.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: small;"><img border="0" height="320" src="http://2.bp.blogspot.com/-PerJ_xVyDE8/UHwodvN-I1I/AAAAAAAAAQI/s70HD-Xbb-0/s320/faythe_sanders_by_pinkyluvr101-d4hmhll.jpg" width="284" /></span></a></div>
<!--[if !mso]>
<style>
v\:* {behavior:url(#default#VML);}
o\:* {behavior:url(#default#VML);}
w\:* {behavior:url(#default#VML);}
.shape {behavior:url(#default#VML);}
</style>
<![endif]--><br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
</w:Compatibility>
<w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
</w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156">
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
</style>
<![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapedefaults v:ext="edit" spidmax="1027"/>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapelayout v:ext="edit">
<o:idmap v:ext="edit" data="1"/>
</o:shapelayout></xml><![endif]--><br />
<!--[if !mso]>
<style>
v\:* {behavior:url(#default#VML);}
o\:* {behavior:url(#default#VML);}
w\:* {behavior:url(#default#VML);}
.shape {behavior:url(#default#VML);}
</style>
<![endif]-->
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
</w:Compatibility>
<w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
</w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156">
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
</style>
<![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapedefaults v:ext="edit" spidmax="1027"/>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapelayout v:ext="edit">
<o:idmap v:ext="edit" data="1"/>
</o:shapelayout></xml><![endif]-->
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: small;"><b>Innen
ismerheted: </b>Shifters sorozat <br />
Rachel Vincent: Stray - Kóborok<br />
Rogue - Latrok</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: small;">
Pride</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: small;">
Prey</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: small;"> Shift<br />
Alpha</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: small;"><b>Természetfeletti státusza:</b> Vérmacska</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: small;"><b>Kampányfőnökök</b>: mi</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: small;"><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
</w:Compatibility>
<w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
</w:WordDocument>
</xml><![endif]--></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: small;"><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156">
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
</style>
<![endif]-->
</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;">Faythe Sanders már nem kislány,
egy 23 éves vadóc, aki szeretett volna elvegyülni az emberek között. Hátat
fordított a családjának és egyetemre jár, ahelyett, hogy eleget tett volna a
kötelezettségeinek, hisz ő az egyik, a még létező, nyolc, termékeny, nőstény
vérmacskák egyikének.</span></div>
<span style="font-size: small;">
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: small;"><br /></span></div>
<span style="font-size: small;">
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">„Már csak nyolc fogamzóképes nőstény vérmacska van. És én vagyok az
egyik. Éppen úgy nézek ki, mint akármelyik amerikai egyetemi hallgató. De
vérmacska vagyok; alakváltó, két világ lakója.”</i></div>
</span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br />
<!--[if !mso]>
<style>
v\:* {behavior:url(#default#VML);}
o\:* {behavior:url(#default#VML);}
w\:* {behavior:url(#default#VML);}
.shape {behavior:url(#default#VML);}
</style>
<![endif]--></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-rBrDEzbC8vc/UHwofxDd9MI/AAAAAAAAAQU/7NO6NZKuAMs/s1600/top5our_naprateleira2+%25285%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-rBrDEzbC8vc/UHwofxDd9MI/AAAAAAAAAQU/7NO6NZKuAMs/s1600/top5our_naprateleira2+%25285%2529.jpg" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br />
<!--[if !mso]>
<style>
v\:* {behavior:url(#default#VML);}
o\:* {behavior:url(#default#VML);}
w\:* {behavior:url(#default#VML);}
.shape {behavior:url(#default#VML);}
</style>
<![endif]--></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br />
<!--[if !mso]>
<style>
v\:* {behavior:url(#default#VML);}
o\:* {behavior:url(#default#VML);}
w\:* {behavior:url(#default#VML);}
.shape {behavior:url(#default#VML);}
</style>
<![endif]--></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br />
<!--[if !mso]>
<style>
v\:* {behavior:url(#default#VML);}
o\:* {behavior:url(#default#VML);}
w\:* {behavior:url(#default#VML);}
.shape {behavior:url(#default#VML);}
</style>
<![endif]--></div>
<div class="MsoNormal">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
</w:Compatibility>
<w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
</w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156">
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
</style>
<![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapedefaults v:ext="edit" spidmax="1027"/>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapelayout v:ext="edit">
<o:idmap v:ext="edit" data="1"/>
</o:shapelayout></xml><![endif]-->
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
Nem riad meg semmitől, nem
hallgat senkire. Egy igazi öntörvényű ragadozó!</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"> „Csakhogy én nem vagyok ijedős kiscica”</i></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><!--[if !mso]>
<style>
v\:* {behavior:url(#default#VML);}
o\:* {behavior:url(#default#VML);}
w\:* {behavior:url(#default#VML);}
.shape {behavior:url(#default#VML);}
</style>
<![endif]--></i></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
</w:Compatibility>
<w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
</w:WordDocument>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156">
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
</style>
<![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapedefaults v:ext="edit" spidmax="1027"/>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapelayout v:ext="edit">
<o:idmap v:ext="edit" data="1"/>
</o:shapelayout></xml><![endif]-->
</i></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Vigyázz, mert ez a cicus nem szeret a kanapén, mancsai közt
egy puha gombolyaggal dorombolni, ez a vadmacska bármelyik pillanatban képes
széttépni, ha úgy tartja a kedve!</i></div>
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">
</i><br />
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-WDhVRvWFO_4/UHwobBw9yAI/AAAAAAAAAP4/hvgZ0S6jjB8/s1600/black_panther_375.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="226" src="http://1.bp.blogspot.com/-WDhVRvWFO_4/UHwobBw9yAI/AAAAAAAAAP4/hvgZ0S6jjB8/s320/black_panther_375.jpg" width="320" /></a> </div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
„Karmaim vannak, és
nem félek használni őket!”</div>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
</w:Compatibility>
<w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
</w:WordDocument>
</xml><![endif]--></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156">
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
</style>
<![endif]-->
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Betörhetetlen, bármilyen helyzetben képes feltalálni magát.
Nincs szüksége a férfiak segítségére, egyedül is boldogul.<br />
Ha verekedésre kerülne a sor, nem futamodik meg, inkább beszáll és bátran
felveszi a harcot, ha kell, keményen odaüt.</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-kXYsjM1NOuw/UHwocBaB4sI/AAAAAAAAAP8/4HyuE7Rcq40/s1600/faythe.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-kXYsjM1NOuw/UHwocBaB4sI/AAAAAAAAAP8/4HyuE7Rcq40/s1600/faythe.jpg" /></a> </div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">„… tudok én szépen is
játszani, ha akarok. Csak nem akarok túl gyakran.”</span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
</w:Compatibility>
<w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel>
</w:WordDocument>
</xml><![endif]--></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156">
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
</style>
<![endif]-->
</div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="color: #c27ba0;"><span style="font-size: large;">Szavazzatok
Faythe-re!</span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">„Kérd a lehetetlent, aztán érd be azzal, amit valójában akartál volna.”</i></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-482oBfvlRtM/UHwoe4qUxyI/AAAAAAAAAQM/vMXxNrXjv3c/s1600/team+daythe.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/-482oBfvlRtM/UHwoe4qUxyI/AAAAAAAAAQM/vMXxNrXjv3c/s1600/team+daythe.png" /></a></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><br /></i></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-44878254449457404072012-10-14T18:40:00.004+02:002012-10-14T18:42:36.588+02:00A hősnők viadala 2. forduló - TOP 16<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-brkxWH28HZk/UHMsB248AkI/AAAAAAAAAPQ/xtBOqcKMSJI/s1600/hosnokhaborujabanner.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="127" src="http://3.bp.blogspot.com/-brkxWH28HZk/UHMsB248AkI/AAAAAAAAAPQ/xtBOqcKMSJI/s400/hosnokhaborujabanner.png" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #c27ba0;"><span style="font-size: large;"><b>Megvannak a TOP 16-ba jutott legjobb YA és Felnőtt hősnők! </b></span></span></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<br />
<span style="color: #c27ba0;"><b>TOP 16 - YA </b></span><br />
Rose (Richelle Mead: Vámpírakadémia)<br />
Clary ( Cassandra Clare: A végzet ereklyéi) <br />
Katniss (Suzanne Collins: Éhezők Viadala) <br />
Hermione ( J.K.Rowling: Harry Potter) <br />
Nora ( Becca Fitzpatrick: Csitt csitt) <br />
Gwen (Kerstin Gier: Időtlen szerelem sorozat) <br />
Calla (Andrea Cremer: Nightsade) <br />
Isabelle (Cassandra Clare: A végzet ereklyéi) <br />
Brittany (Simone Elkeles: Perfect Chemistry) <br />
Chloe (Kelley Armstrong: Sötét erő trilógia) <br />
Beatrice/Tris (Veronica Roth: A beavatott) <br />
Bella ( Stephenie Meyer: Alkonyat)<br />
Dani (Karen Marie Moning: Tündérkrónikák) <br />
Tessa ( Cassandra Clare: Pokoli szerkezetek) <br />
Grace ( Maggie Stiefvater: Shiver) <br />
Reni ( Leiner Laura: A Szent Johanna gimi)<br />
<br />
<b><br /><span style="color: #c27ba0;">TOP 16 - FELNŐTT </span></b><br />
Cat - (Cat & Bones) <br />
Mac (Tündérkrónikák sorozat) <br />
Elena - (Angyali vadász) <br />
Anita Blake - (Anita Blake, vámpírvadász)<br />
Vanda/Vándor ( A burok) <br />
Georgiana Kincaid (Szukkubusz dala) <br />
Merit ( Chicagoland vámpírjai) <br />
Faythe Sanders (Kóborok) <br />
Anja (Alvilág Urai) <br />
Elizabeth (Büszkeség és balítélet) <br />
Lisbeth (Millennium trilógia) <br />
Bridget Jones (Bridget Jones naplója) <br />
Sookie (True Blood sorozat) <br />
Nix (Halhatatlanok alkonyat után)<br />
Ana (A szürke ötven árnyalata) <br />
Mercedes Thompson - (Mercedes Thompson sorozat)<br />
<br />
<br />
A második forduló október 15-31 között zajlik. A lányok kettesével küzdenek meg, ezáltal egyszerre lesz egy YA és egy Felnőtt párbajunk. <span style="font-size: large;"><b> </b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #c27ba0;"><span style="font-size: large;"><b>Mindegyik párbaj 2 azaz KETTŐ napig tart!</b></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
Figyeljetek, nehogy lemaradjatok a kedvencetek viadaláról. <br />
Itt van a párbajok listája, időrendben:<br />
<br />
<b>Párbaj #1 (okt. 15 - 17)</b><br />
YA: Reni vs. Katniss<br />
Felnőtt: Cat vs. Bridget Jones<br />
<br />
<b>Párbaj #2 (Okt. 17 - 19)</b><br />
YA: Rose vs. Chloe<br />
Felnőtt: Sookie vs. Mac<br />
<br />
<b>Párbaj #3 (Okt. 19 - 21) </b><br />
YA: Dani vs. Grace<br />
Felnőtt: Anja vs. Lisbeth<br />
<br />
<b>Párbaj #4 (Okt. 21 - 23)</b><br />
YA: Gwen vs. Hermione<br />
Felnőtt: Nix vs. Mercedes Thompson<br />
<br />
<b>Párbaj #5 (Okt. 23 - 25)</b><br />
YA: Tessa vs. Nora<br />
Felnőtt: Vanda (Vándor) vs. Merit<br />
<br />
<span style="color: #c27ba0;"><span style="font-size: large;"><b>Párbaj #6 (Okt. 25 - 27) </b><br />YA: Clary vs. Bella<br />Felnőtt: Elizabeth vs. Faythe</span></span><br />
<b><br />Párbaj #7 (Okt. 27 - 29)</b><br />
YA: Isabelle vs. Tris<br />
Felnőtt: Elena vs. Anita Blake<br />
<br />
<b>Párbaj #8 (Okt. 29 - 31)</b><br />
YA: Calla vs. Brittany<br />
Felnőtt: Georgina vs. Ana</div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
Mivel mi lettünk Clary és Faythe kampányfőnökei, ezért kérlek Segítsetek majd nekik, mert mind a ketten igen komoly ellenfelet kaptak!<br />
Később jövök még információkkal, illetve a linkekkel, ahol szavazhattok az aktuális párbajozókra.</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
Résztvevő blogok:<br />
<br />
<a href="http://konyvekhaboruja.blogspot.com/" id="internal-source-marker_0.9834732349264785"><span style="background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: underline; vertical-align: baseline;">Könyvek háborúja, avagy az olvasó visszavág!</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;"> (Házigazda)</span><br />
<a href="http://www.kellyolvas.com/"><span style="background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: underline; vertical-align: baseline;">Kelly olvas</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;"></span><br />
<a href="http://magnoliablogja.blogspot.hu/"><span style="background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: underline; vertical-align: baseline;">Magnolia</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;"></span><br />
<a href="http://kristinablogja.blogspot.hu/"><span style="background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: underline; vertical-align: baseline;">Kristina blogja</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;"></span><br />
<a href="http://caspersonolvasmanyai.blogspot.ro/"><span style="background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: underline; vertical-align: baseline;">Casperson olvasmányai</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;"></span><br />
<a href="http://alsynia.blogspot.hu/"><span style="background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: underline; vertical-align: baseline;">Alsyniai regék</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;"></span><br />
<a href="http://www.mfkata-about.blogspot.hu/"><span style="background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: underline; vertical-align: baseline;">MFKata gondolatai</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;"></span><br />
<a href="http://mayaandhachi.blogspot.hu/"><span style="background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: underline; vertical-align: baseline;">Akiknek élmény az olvasás</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;"></span><br />
<a href="http://www.lyliabloom.blogspot.hu/"><span style="background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: underline; vertical-align: baseline;">Lylia Bloom</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;"></span><br />
<a href="http://forrocsokiesjokonyv.blogspot.hu/"><span style="background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: underline; vertical-align: baseline;">Forró csoki és jó könyv</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;"></span><br />
<a href="http://www.vivianholloway.blogspot.hu/"><span style="background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: underline; vertical-align: baseline;">Wee blogja</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;"></span><br />
<a href="http://nemharapa.blogspot.hu/"><span style="background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: underline; vertical-align: baseline;">Nem harap a...</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;"></span><br />
<a href="http://secret-dream-time.blogspot.hu/"><span style="background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: underline; vertical-align: baseline;">Secret Dream Time</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;"></span><br />
<a href="http://darkspiritdiary.blogspot.hu/"><span style="background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: underline; vertical-align: baseline;">Sötét Lélek Naplója</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;"></span><br />
<a href="http://elhaym.wordpress.com/"><span style="background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: underline; vertical-align: baseline;">Elhaym blogja</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;"></span><br />
<a href="http://reea.blog.com/"><span style="background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: underline; vertical-align: baseline;">Napi falat</span></a><span style="background-color: transparent; color: black; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: none; vertical-align: baseline;"></span><br />
<a href="http://rheaolvas.blogspot.hu/"><span style="background-color: transparent; color: #1155cc; font-family: Arial; font-size: 15px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; text-decoration: underline; vertical-align: baseline;">Rhea olvas</span></a></div>
AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-3419120889346134032012-10-08T21:55:00.000+02:002012-10-08T21:56:10.972+02:00A hősnők viadala 1. forduló - Jelölés<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-brkxWH28HZk/UHMsB248AkI/AAAAAAAAAPQ/xtBOqcKMSJI/s1600/hosnokhaborujabanner.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="127" src="http://3.bp.blogspot.com/-brkxWH28HZk/UHMsB248AkI/AAAAAAAAAPQ/xtBOqcKMSJI/s400/hosnokhaborujabanner.png" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: large;">Tükröm, tükröm mondd meg nékem,</span></b></div>
<div style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: large;">Ki lesz a nyerő, idén a ringben?!</span></b></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
Itt az idő, hogy eldöntsétek melyik 16 női karakter versenyezhet 2012-es legjobb női könyv karakter címért. Ki az, aki mindenki másnál okosabb, ügyesebb, szebb vagy tökösebb? </div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="line-height: 21px;"><span style="background-color: white; color: blue; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"></span></span></div>
<div style="text-align: center;">
A Hölgyek párbaját KÉT kategóriára osztottuk.</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<ol style="text-align: center;">
<li>YA (Young adult) </li>
<li> Felnőtt (18 év felettiek) </li>
</ol>
<div style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: large;">Szabályok:</span></b></div>
<div style="text-align: center;">
<div style="text-align: justify;">
</div>
<div style="text-align: justify;">
(A szabályzat el nem olvasása, figyelmetlen elolvasása, illetve meg nem értése, nem mentesít annak betartása, illetve szankcionálása alól)<br />
<br />
<ul>
<li>A játékot ezúttal két kategóriára osztottuk. Az első fordulóban 5-5 jelöltet javasolhattok fiatal felnőtt(18 éves korig) és felnőtt kategóriában. </li>
</ul>
<ul>
<li>NEM muszáj mind a két kategóriában jelölni, de kategóriánként 5 jelöltnél nem lehet se több, se kevesebb. </li>
</ul>
<ul>
<li>Műfaj megkötés nincs. Jöhet szépirodalom, kortárs, ponyva, sci-fi, fantasy, dráma, thriller, ifjúsági, történelmi, krimi és a többi.</li>
</ul>
<ul>
<li>Egy karaktert csupán egyszer jelölhettek. Amennyiben ettől eltértek, természetesen érvénytelenítitek az elsőnek leadott szavazatot is.</li>
</ul>
<ul>
<li>Kérem, hogy mindenki vésse eszébe, csak és kizárólag egyszer adhatjátok le a listátokat, ha többször teszitek, az előző is érvénytelennek számít.</li>
</ul>
<ul>
<li>A karakter mellett tüntessétek fel a könyv, amennyiben sorozat, úgy annak a címét. Azonos néven több hölgy is található, így a félreértések elkerülése végett már az elején tisztázni kell a hovatartozást. Ennek hiányában a szavazat szintén érvénytelen. pl.: Katniss (Suzanne Collins: Éhezők viadala)</li>
</ul>
<ul>
<li>FIGYELEM: Ha egy karakter még nem töltötte be a 18-at, de egy felnőtt könyvben szerepel (pl: Dani a tündérkrónikákból) akkoris a YA kategóriába soroljuk és vica verza. Ha egy karakter a sorozat folyamán öregszik, akkor az első feltűnésétől számoljuk. Tehát Bella a Twilightból ugyan betölti a 18-at, de az elején még csak 17, így ő is YA kategória.</li>
</ul>
<ul>
<li>A jelöléseket a házigazda blogján, <a href="http://konyvekhaboruja.blogspot.hu/2012/10/a-hosnok-viadala-2012-1-fordulo-jeloles.html#more">ezen</a> bejegyzés alá, KOMMENTBEN adhatjátok le. </li>
</ul>
<ul>
<li>A jelölés csak a nevetekkel (ez lehet becenév, keresztnév) és érvényes e-mail címetekkel ellátva érvényes! </li>
</ul>
<ul>
<li>A jelölést október 13-án éjfélkor (vagy október 14-én 0:00-kor) zárjuk!</li>
</ul>
<ul>
<li>És a legfontosabb szabály, vegyétek figyelembe, hogy ez egy játék és nem vérre megy. Az alpári, obszcén, zavaros, agresszív, fenyegető hangú, mások személyiségi jogait és jó hírnevét sértő és aláásó hozzászólásokat töröljük! Ez a játék szórakozásnak indult és szeretnénk, ha az is maradna. Így szeretnénk mindenkit arra kérni, hogy ne szidja a másik szavazót/karaktert/könyvet/írót, és a játék szervezőit, segítőit sem. Közvetve vagy közvetlenül is, de mindenki munkát időt és pénzt is ölt abba, hogy ez a játék létrejöhessen. </li>
</ul>
<br />
<br />
<span style="font-size: large;"><b>Nyereményjáték:</b></span><br />
<br />
Egy nyertes lesz, akit azok közül fogunk kisorsolni, akik MINDEN fordulóban szavaztak.<br />
Azok, akik egy fordulóban többször is szavaztak törölve lesznek a szavazataikkal együtt.<br />
Nyertest az 5. forduló után hírdetünk.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;">Jelöltek leadásához <a href="http://konyvekhaboruja.blogspot.hu/2012/10/a-hosnok-viadala-2012-1-fordulo-jeloles.html#more" target="_blank">katt ide</a>!</span></div>
</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<span style="font-size: large;">Résztvevő blogok: </span><br />
<br />
<a href="http://konyvekhaboruja.blogspot.com/">Könyvek háborúja, avagy az olvasó visszavág!</a> (Házigazda) <br />
<a href="http://www.kellyolvas.com/">Kelly olvas</a> <br />
<a href="http://magnoliablogja.blogspot.hu/">Magnolia</a> <br />
<a href="http://kristinablogja.blogspot.hu/">Kristina blogja</a> <br />
<a href="http://caspersonolvasmanyai.blogspot.ro/">Casperson olvasmányai</a> <br />
<a href="http://alsynia.blogspot.hu/">Alsyniai regék</a> <br />
<a href="http://www.mfkata-about.blogspot.hu/">MFKata gondolatai</a> <br />
<a href="http://mayaandhachi.blogspot.hu/">Aki</a><a href="http://mayaandhachi.blogspot.hu/">knek élmény az olvasás</a> <br />
<a href="http://www.lyliabloom.blogspot.hu/">Lylia Bloom</a> <br />
<a href="http://forrocsokiesjokonyv.blogspot.hu/">Forró csoki és jó könyv</a> <br />
<a href="http://www.vivianholloway.blogspot.hu/">Wee blogja</a> <br />
<a href="http://nemharapa.blogspot.hu/">Nem harap a...</a> <br />
<a href="http://secret-dream-time.blogspot.hu/">Secret Dream Time</a> <br />
<a href="http://darkspiritdiary.blogspot.hu/">Sötét Lélek Naplója</a> <br />
<a href="http://elhaym.wordpress.com/">Elhaym blogja</a> <br />
<a href="http://reea.blog.com/">Napi falat</a><br />
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
</div>
AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-30469291284348383332012-07-16T18:38:00.000+02:002012-07-16T22:00:43.298+02:00Könyves álompasik párbaja 2012 - 5. forduló<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">Tükröm, tükröm mondd meg nékem</span><br />
<span style="font-size: large;">Ki a legjobb pasi a könyvekben?</span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
<img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/--IHVOoub13M/T9-NwJWTxRI/AAAAAAAAECI/7AQTf4dsJCo/s1600/k%25C3%25A1t.png" /> </div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Sajnos kiesett Jace! :( 16 szavazattal maradtunk le Damon mögött, de legyünk pozitívak: Jövőre bejuttatjuk az összes Árnyvadász fiút a méltó helyükre! :)</span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Most viszont az idei verseny megy tovább:</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Egy szoros és folyamatosan változó párbaj után végre megvan az a 4 versenyző, akik tovább jutottak a következő körbe és még küzdhetnek a Könyves Álompasi címért!</span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">A párbaj eredmények a következők:</span><br />
<br />
<br />
<b><span style="color: #f4cccc;">Damon</span></b> Vs. Jace <br />
<br />
332 316 <br />
<br />
<b><span style="color: #f4cccc;">Bones</span></b> Vs. Finnick <br />
<br />
367 203 <br />
<br />
Peeta Vs. <b><span style="color: #f4cccc;">Barrons </span></b><br />
<br />
272 386 <br />
<br />
<b><span style="color: #f4cccc;">Cortez</span></b><b style="color: #ead1dc;"> </b>Vs Edward <br />
<br />
1365 299 <br />
<br />
<br />
5. foruló Párbaj párok (véletlenszerűen sorsolva) <br />
<br />
<br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">A szavazások július 16-tól indulnak (ekkor is tesszük őket közzé) egymással egy időben! Július 19-én 23:59-kor lezárjuk!! </span><br />
<br />
Damon vs Cortez <br />
<br />
Bones vs Barrons</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
SZAVAZZATOK DAMON-re!!!!!! <br />
<strike>gondoljatok Ian szép szemeire és a gödröcskéire</strike><br />
<strike><br /></strike><br />
<strike><br /></strike></div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-Z_0gw3kRU3U/UARCj2mlhdI/AAAAAAAAAPA/Q2f3gFTt738/s1600/teamdamon.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/-Z_0gw3kRU3U/UARCj2mlhdI/AAAAAAAAAPA/Q2f3gFTt738/s1600/teamdamon.png" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
</div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="background-color: #cfe2f3;"><span style="color: purple; font-size: medium;"><b><i><br /></i></b></span></span></div>
Cortez vs Damon szavazó láda:
<script language="javascript" src="http://www.esurveyspro.com/App/Polls/poll.js.aspx?pollid=13019" type="text/javascript">
</script><noscript>&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;a href='http://www.esurveyspro.com/app/polls/DirectPoll.aspx?id=13019'&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;view poll&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/a&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt; &amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;a href ='http://www.esurveyspro.com/' title='free online survey software'&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;online survey software&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/a&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;</noscript>
C&D Rafflecopter:
<a class="rafl" href="http://www.rafflecopter.com/rafl/display/d1c6f310/" id="rc-d1c6f310" rel="nofollow">a Rafflecopter giveaway</a>
<script src="//d12vno17mo87cx.cloudfront.net/embed/rafl/cptr.js">
</script>
Bones vs Barrons szavazóláda:
<script language="javascript" src="http://www.esurveyspro.com/App/Polls/poll.js.aspx?pollid=13023" type="text/javascript">
</script><noscript>&amp;amp;amp;amp;lt;a href='http://www.esurveyspro.com/app/polls/DirectPoll.aspx?id=13023'&amp;amp;amp;amp;gt;view poll&amp;amp;amp;amp;lt;/a&amp;amp;amp;amp;gt; &amp;amp;amp;amp;lt;a href ='http://www.esurveyspro.com/' title='free online survey software'&amp;amp;amp;amp;gt;online survey software&amp;amp;amp;amp;lt;/a&amp;amp;amp;amp;gt;</noscript>
B&B Rafflecopter:
<a class="rafl" href="http://www.rafflecopter.com/rafl/display/d1c6f311/" id="rc-d1c6f311" rel="nofollow">a Rafflecopter giveaway</a>
<script src="//d12vno17mo87cx.cloudfront.net/embed/rafl/cptr.js">
</script>AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-89919686097236416062012-07-12T12:32:00.001+02:002012-07-12T13:30:46.290+02:00Könyves álompasi párbaj TOP 8 - 4. forduló<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">Tükröm, tükröm mondd meg nékem</span><br />
<span style="font-size: large;">Ki a legjobb pasi a könyvekben?</span><br />
<br />
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
<img border="0" src="http://4.bp.blogspot.com/--IHVOoub13M/T9-NwJWTxRI/AAAAAAAAECI/7AQTf4dsJCo/s1600/k%25C3%25A1t.png" /> </div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Végre megvan a Top 8 álompasi!</span><br />
<br />
<span style="font-size: large;"><br /></span><br />
<span style="font-size: large;">Itt vannak az előző forduló párbajának eredményei:</span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: inherit; font-size: large;"><b><span style="color: #f4cccc;">Cortez</span> </b>Vs. Dimitrij </span><br />
<span style="color: #999999; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: x-small;">711 288</span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: x-small;"><br /></span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: large;"><b><span style="color: #f4cccc;">Damon</span></b> Vs. Rhage</span><br />
<span style="color: #999999; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: x-small;">542 317 </span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: x-small;"><br /></span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: large;">Jacob Vs. <b><span style="color: #f4cccc;">Barrons</span></b></span><br />
<span style="color: #999999; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: x-small;">214 368 </span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: x-small;"><br /></span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: large;"><span style="color: #f4cccc;"><b>Edward</b> </span>Vs. Gale</span><br />
<span style="color: #999999; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: x-small;">304 271 </span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: x-small;"><br /></span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: large;"><b><span style="color: #f4cccc;">Peeta</span></b> Vs. Eric</span><br />
<span style="color: #999999; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: x-small;">329 235 </span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: x-small;"><br /></span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: large;">Folt Vs. <b><span style="color: #f4cccc;">Bones</span></b></span><br />
<span style="color: #999999; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: x-small;">240 304</span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: x-small;"><br /></span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: large;"><b><span style="color: #f4cccc;">Jace</span> </b>Vs. Alex</span><br />
<span style="color: #999999; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: x-small;">332 216</span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: x-small;"><br /></span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: large;"><span style="color: #f4cccc;"><b>Finnick</b></span> Vs. Ian</span><br />
<span style="color: #999999; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: x-small;">228 212</span><br />
<span style="color: #999999; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: x-small;"><br /></span><br />
<span style="color: #999999; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: x-small;"><br /></span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Ezáltal össze is állt a top 8 pasink:<br /><br />Cortez, Damon, Barrons, <span style="color: #f4cccc;">Jace</span>, Peeta, Edward, Bones és Finnick</span><br />
<br />
<br />
<br />
<br /></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;">4. forduló Párbaj párok (véletlenszerűen sorsolva)</span></div>
<div style="text-align: center;">
<br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">A szavazások július 12-től indulnak (ekkor is tesszük őket közzé) egymással egy időben! Július 15-én 23:59-kor lezárjuk!! </span></div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b><span style="color: #f4cccc;">A 4. Forduló első párbajában</span></b> Mystic Falls rossz fiúja, a kegyetlen, arrogáns, hazug, kiszámíthatatlan és erkölcstelen, szarkazmusból jelesre vizsgázott csábító, <b><span style="color: #f4cccc;">Damon Salvatore</span></b> csap össze a cinikus, szexi, állhatatos, szőke Árnyvadásszal,<span style="color: #f4cccc;"> <b>Jace Wayland</b></span>-el. </span></div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
<br />
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: x-large;">Jace Wayland</span><br />
<br />
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-yLe4s7PL-5s/T_hqmrvMgZI/AAAAAAAAAOM/uB5pza23Des/s1600/jace2.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://2.bp.blogspot.com/-yLe4s7PL-5s/T_hqmrvMgZI/AAAAAAAAAOM/uB5pza23Des/s320/jace2.jpg" width="262" /></a></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<b><br /></b><br />
<b><br /></b><br />
<b><br /></b><br />
<b>Innen ismerheted: </b>Végzet ereklyéi sorozat <br />
Cassandra Clare: Csontváros<br />
Hamuváros</div>
<div style="text-align: left;">
Üvegváros</div>
<div style="text-align: left;">
Bukott angyalok városa</div>
<div style="text-align: left;">
City of Lost Souls</div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<b>Természet feletti státusza:</b> Árnyvadász</div>
<div style="text-align: left;">
ember, de angyalvér csörgedezik az ereiben és kifejezetten utálja, ha embernek hívják...tehát csak Árnyvadász</div>
<div style="text-align: left;">
<b>Kampányfőnökök</b>: JACE! <a href="http://mayaandhachi.blogspot.hu/2012/07/szavazz-jacere.html" target="_blank">Zsani</a> és mi :)</div>
<div style="text-align: left;">
<br />
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<br />
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
Jace nem mindennapi, hiszen ő egy Árnyvadász. Fiatal kora
ellenére, olyan tudás és erő lakozik benne, amit sokan megirigyelhetnének.
Ellenfelei számára talán megtévesztő lehet kissé csontos arca, szálkásan izmos
termete, de ez teszi igazi vadásszá.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
Nők sokaságát képes
levenni a lábukról, mélyreható zöld tekintetével, aranyszőke fürtjeivel és a
testét borító fekete rúnák segítségével.<br />
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<i>"<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 12pt;">És természetes szőke vagyok. Csak hogy tisztázzuk"</span></i><br />
<i><span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 12pt;"> </span></i> </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
Kissé makacs
természet, leginkább magára hallgat, de ki az, aki ellent tudna állni egy
határozott, akaraterős pasinak? Megközelíthetetlensége, szarkasztikus humora
csak még ellenállhatatlanabbá teszi. Hisz ki ne akarna meghódítani egy
elérhetetlen prédát?<br />
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: center;">
<i>"Lehet a jámboroké lesz egyszer a világ, de most a
beképzelteké. Mint én."</i><br />
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-Qi6xe46Sbg0/T_huPIxostI/AAAAAAAAAOY/--K2uebT-68/s1600/jacearrogance.jpg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="232" src="http://4.bp.blogspot.com/-Qi6xe46Sbg0/T_huPIxostI/AAAAAAAAAOY/--K2uebT-68/s400/jacearrogance.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<i> </i><br />
<br />
<br />
<br />
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: center;">
<i>"Általában feltűnően jó természetű vagyok. Próbálkozz akkor,
amikor nem épp italba fojtom a bánatom."</i><br />
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<i> </i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br />
<br />
<br />
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
Mindezek mellett a
szíve legmélyén egy igazán érző lélek lakozik, aki sok mindent átélt már, és
talán ezek az események kovácsolták olyanná, amilyen lett. Ám a sok negatív
ráhatás épp az ellenkezőjét érte el nála. Jace egy igazi harcos, aki
tűzön-vízen átgázol a szeretteiért és az elképzeléseiért.<br />
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: center;">
<i>"Jace felhúzta a szemöldökét. – Jobb pasi, nálam?
<br />- Előfordulhat – felelte Clary. – Tudod, elméletben.
<br />- Elméletben a bolygó hirtelen kettéhasadhat, én az egyik felén
maradhatok, te meg a másikon, és a sorsunk örökre tragikusan elválhat
egymástól, de emiatt sem aggódom."</i><br />
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: center;">
<i>"Nincs több tettetés. Szeretlek és szeretni foglak, míg meg nem halok, és
hogy ha van élet a halál után is, akkor is szeretni foglak."</i><i> </i><br />
<br />
<i> </i> </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: medium;"><b> Csajok! Itt az
ideje, hogy Jace-t oda juttassuk ahová való!</b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: medium;"><b> Az első helyre!!!!!!</b></span><br />
<span style="font-size: medium;"><b><br /></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-gZiXAggR0YY/T_hvB00_dRI/AAAAAAAAAOg/txatPCUiwLc/s1600/teamjace.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="288" src="http://2.bp.blogspot.com/-gZiXAggR0YY/T_hvB00_dRI/AAAAAAAAAOg/txatPCUiwLc/s400/teamjace.png" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
<iframe frameborder="0" height="590" marginheight="0" marginwidth="0" src="https://docs.google.com/spreadsheet/embeddedform?formkey=dFRGY3NXenRKZmc5a2xPQU9qZmt0U0E6MQ" width="560">&amp;lt;p&amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;Betöltés...&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;lt;/p&amp;gt;</iframe>
<b> </b><br />
<br />
<b><br /></b><br />
<b>A többiekre itt tudtok szavazni: </b><br />
<br />
<div style="text-align: center;">
</div>
</div>
<div style="text-align: center;">
<div style="text-align: center;">
<a href="http://konyvekhaboruja.blogspot.hu/2012/07/konyves-alompasik-parbaja-2012-4_4608.html" target="_blank"><b>Bones</b> vs <b>Finnick </b></a></div>
<div style="text-align: center;">
<a href="http://konyvekhaboruja.blogspot.hu/2012/07/konyves-alompasik-parbaja-2012-4_9553.html" target="_blank"><b>Peeta</b> vs <b>Barrons</b></a></div>
<div style="text-align: center;">
<a href="http://konyvekhaboruja.blogspot.hu/2012/07/konyves-alompasik-parbaja-2012-4_9877.html" target="_blank"><b>Cortez</b> vs <b>Edward</b></a></div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
</div>AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-21472983117591711362012-07-10T17:23:00.003+02:002012-07-10T17:23:34.910+02:00Keserédes szerelem - 8. fejezet<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Forte; font-size: 22pt;">Shelley<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Félelemmel vegyes izgalom lett úrrá rajtam. Egyrészt vártam
a levelet, szükségem volt Rick szavaira. Bármi, ami vele kapcsolatos volt úgy
kellett nekem, mint víz a sivatagban bolyongónak. Ugyanakkor rettegtem is.
Elképzelésem sem volt mi állhat abban a levélben. A gyomrom görcsbe rándult. Minden
másodperc, mialatt Cam a poggyászában kutakodott maga volt az örökké valóság.
Testemen egymást váltva futottak át a különböző hőhullámok. Hol vert a víz és
úgy éreztem ott helyben meggyulladok. Nem kaptam levegőt, mintha bezártak volna
egy üvegcsébe, hol vészesen fogyott az oxigén. A következő pillanatban pedig
kirázott a hideg, mintha az előbbi üvegház átváltozott volna egy életre kelt hó
gömbbé.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Na? - sürgettem Cam-et. - Meg van már?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Nem, még nincs… nyugi - felelte miközben megtörölte jobb
kezével verítékező homlokát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Fejemben össze-vissza cikáztak a legkülönfélébb gondolatok.
Kezdtem az eddigieknél még izgatottabbá válni, belülről feszített egy furcsa
érzés. Talán a tehetetlenség és a tenni akarás egyvelegeként létrejött reakció
volt. Csak álltam ott egy helyben, miközben a maratont is képes lettem volna
lefutni. Szívem szerint arrébb löktem volna Rick unokatestvérét, és én magam
kutattam volna tovább. Őrjítően lassúnak tűnt, pedig szegény tényleg
igyekezett. Láttam, hogy az ő keze is ütemes remegésbe kezd. Homloka egyre
jobban gyöngyözött. Feszengve állt egyik lábáról a másikra helyezve testsúlyát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Hol a francban van már? - harsant fel dühödten. Kezeit a
magasba emelve hadonászott. - Ne haragudj Angyallány, nem értem. Pontosan
emlékszem hová tettem, de most még sincs ott - abban a pillanatban
megsajnáltam, szemei őszinte kétségbeesést tükröztek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Nyugalom - közelebb lépdeltem hozzá, megnyugtatásként a
karjára tettem a kezem. Az érintésre, mikor összeért a bőrünk, összerázkódott.
- Ha ideges vagy úgy nem fog menni - folytattam tovább. Nem értettem magamat.
Egészen más szavak jöttek ki a számon, mint amit valójában gondoltam. Az
agyamban egyre csak az bömbölt, hogy <i>borítsd
már ki azt a rohadt táskát!<o:p></o:p></i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><i>- </i>Sajnálom. Fáradt vagyok - tekintetét egyenesen az enyémbe
fúrta rabul ejtve azt. Álltam a szemkontaktust, ami nem kis erőfeszítésembe
került. Rick halála óta igyekeztem kerülni az ilyesfajta pillanatokat, jobb
volt a padlót bámulni vagy valami semlegest. - Megvan! Elfelejtettem, hogy a
reptéren áttettem egy másik zsebbe, nehogy meggyűrődjön, ha rádobják a többi
koffert.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Na, látod! Higgadt fejjel máris könnyebben megy…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Még ki sem mondtam, de már a kezében tartott egy
elefántcsont színű borítékot, melyre cikornyás betűkkel az én nevemet rajzolták
fel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Határozott mozdulattal felém nyújtotta. - Tessék.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Haboztam. Utána akartam nyúlni, de nem ment. A testem nem
engedelmeskedett az akaratomnak. Újból megpróbáltam, immáron több sikerrel, de
félúton ismét megakadályozott valami. Bal karom ernyedten puffant vissza a
testem mellé.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Vedd el! - noszogatott tovább.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Nem megy - ismertem be pironkodva. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Shelley! Egészen eddig a pontig úgy vártad, mint egy
kisgyerek a karácsonyi ajándékát, most meg azt akarod mondani, csak így
egyszerűen, hogy <i>nem megy</i>? - hangjában
valami furcsa él keveredett, de nem teketóriázott sokat. Megmarkolta a kezemet
és belenyomta a borítékot. - Tessék, a tiéd. Azt csinálsz vele, amit akarsz. Én
teljesítettem a magam részét, most pedig, ha nem bánod fáradt vagyok, szeretnék
lepihenni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Nem… nem bánom - ismét hápogtam, mint egy kiskacsa, mint
az elmúlt pár hétben, oly sokszor.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Akkor megmutatnád vagy elmondanád, hogy hol aludhatnék,
mert ugyan én beérem a lábtörlővel is, de itt még azt sem látok.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Kint van… - csak akkor esett le, hogy mit is mondtam az
imént, amikor már késő volt… <i>hogy lehetek
ekkora idióta?!</i> Mintha szerepet cseréltünk volna Cam-el. Erre a válaszra
még ő sem számított. Fekete pupillája duplájára tágult, és beletelt jó néhány
másodpercbe mire meg bírt szólalni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Oh, tényleg? Köszönöm nemes lelkűségedet… Igazán nagyra
értékelem, de én most nem vágyom wellness hétvégére, ahol egyszerre alhatok és
zuhanyozhatok is, de ígérem, a következő alkalmat nem hagyom ki - azzal rám
kacsintott. <i>KACSINTOTT! RÁM!</i> Mit
képzel ez magáról? A kezembe tolja Rick utolsó gondolatait, majd, mintha mi sem
történt volna, provokál?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Menj fel a lépcsőn - mutattam az emelet irányába -, majd
a folyosón jobbra az első ajtó. Ott találod a vendégszobát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Kösz - felelte kurtán. Vállára csúsztatva táskája pántját
elindult a lépcső felé. Hátulról szemlélve kissé karika lába volt. A járása
olyan ismerősnek tűnt… <i>Hol láttam már</i>?
<i>Á megvan! </i>Pontosan úgy ment, mint
Nicolas Cage. Annak a pasinak van az a jellegzetes járása, mintha séta közben
is egy motor lenne a lábai közt. Ezen jót kuncogtam magamban.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Jaj, és ne haragudj a rózsaszín virágos ágyneműért, de
többnyire a barátnőim szoktak megszállni nálunk. - Muszáj volt egy kicsit
heccelnem, mert annyira irritáló volt számomra a viselkedésének nyolcvan
százaléka. Túl magabiztos volt, sugárzott belőle a tesztoszteron, amolyan, <i>na, ki a fasza csávó, naná, hogy én!</i> típus.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Ez nagyon… - habozott, mit is mondjon. - Szupcsi!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Nem tudtam mit mondhatnék még, hisz úgyis mindenből kivágja
magát, tuti, ez is valami ausztrál szokás. Így csak álltam és figyeltem, míg
eltűnik. Miután egyedül maradtam, kezemben a levéllel fogalmam sem volt, hogy
mit tegyek. Össze-vissza forgattam, ujjaimmal végigsimítottam a nevemen. A
boríték nem volt lezárva, tehát bárki olvashatta. Mégis éreztem ott legbelül,
hogy nem így történt. Lehet, hogy Cam tapló, de ennyire mégsem. Ez ahhoz
túlságosan is bensőséges.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Egy kisebb háború zajlott a szívemben. Egyik percben őrült
módjára téptem volna fel a borítékot, nem törődve a lap épségével, másik
percben szorosan a szívemhez öleltem és úgy véltem, hogy elteszem későbbre, egy
igazán különleges alkalomra.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><i>Ne halassz semmit
holnapra</i>! Anyu állandóan ezt sulykolta
belém és ez az apró gondolat szép lassan hatalmába kerített. <i>Ki kell nyitnom. Rick is ezt akarná. Félek.</i>
Valami módon cselekednem kellett, mert azt nem lehet, hogy mint egy eszelős
magammal háborogva percenként mást akarjak. <i>Így
vagy úgy döntenem kell!</i><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Szabad kezemmel a hátam mögötti falnak támaszkodva
lecsúsztam a padlóra. Összegyűjtöttem minden erőmet és lassan felfelé toltam a
boríték tetejét. A kezem ekkor már úgy remegett, mint ősszel a száraz levelek,
melyeket a szellő ráz. Becsúsztattam két ujjamat és egy barackszínű post it-et
húztam elő. Ezüst tollal a következő idézet állt rajta:</span><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 16.0pt;">„Mikor
könnyes szemeim remegnek meg,<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 16.0pt;">tudatják,
hogy Te nem vagy velem,<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 16.0pt;">tudnod
kell, hisz a részem vagy Életem! <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 16.0pt;">És én a
Tiéd Édesem.”</span></b><b><span style="color: grey; font-family: Pristina;"><o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Még egyszer elolvastam, majd újból és újból, egészen addig,
míg végül már fejből is tudtam. Odakint az eső lecsendesedett, néhány csepp koppant
az ablaknak halk ritmust diktálva. Észre sem vettem, hogy időközben
bealkonyult, csak mikor felpillantottam az ablakra. Ám még elegendő fény maradt
ahhoz, hogy kihúzzam a nagyobb levelet, ismét becsúsztattam a kezemet, hogy
immáron előhúzzam azt, amitől egyszerre rettegtem és vágytam rá.<b><span style="color: grey;"><o:p></o:p></span></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Az előző cetlihez hasonlóan ez is halvány barackszínben
játszott. Komótosan kihajtogattam, minden tűrődést kisimítva, míg szembe nem
találtam magam a szöveggel. <i>Ezt
kétségtelenül Ő írta </i>-<i> </i>állapítottam
meg. <i>Bár itt lenne most Ramona, hogy
előre elolvassa és biztosítson a felől, hogy nyugodtan elolvashatom, nincs
mitől tartanom. Badarság! Hisz úgysem engedném neki, hogy még előttem
tanulmányozza.</i> Ámbár a támogatása jól jönne.<b><span style="color: grey;"><o:p></o:p></span></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Az emeletről hangos horkantások szűrődtek le. <i>Ez a pasi még álmában is idegesítő!</i> Rick
soha nem horkolt, így nem voltam hozzászokva ehhez, noha kiskoromban sok
álmatlan éjszakát okozott nekem ezzel apám, de az már rég volt. Emlékszem a
végzős bál előtti estére, amikor szerettem volna időben lefeküdni, hogy másnap
ne két óriási táskával a szemem alatt kelljen ébrednem, mert minden tini lány
álma, hogy azon az éjszakán igazi hercegnő lehessen. Bár már akkor sem voltam
az a kimondottan csajos típus, de az a bál akkor is fontos volt, nem csak magam
miatt. Azt akartam, hogy Rick büszke lehessen rám és bátran mutogathassa a
barátnőjét minden haverja előtt. Már jó előre meg is vettük anyuval a
legmegfelelőbb ruhát, ami maga volt az álom. Egy világoszöld szaténból készült
estélyi ruha volt. Felső pánt nélküli, fűzős része testhez simult, néhány
egyszerűbb minta ívelt át a bal mellrésztől srégen a jobb csípő részig, ahol
végig futott a fűző alján, ebből indult ki a fodros, abroncsos alsó része.<b><span style="color: grey;"><o:p></o:p></span></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Csakhogy aznap éjjel egy szemhunyásnyit sem bírtam aludni,
apám reszelős horkolását hallgattam pirkadatig. Reggel bele sem mertem nézni a
tükörbe. Akkor úgy tűnt, mintha a tükröm száma meggyarapodott volna a házba az
én bosszantásom végett. Egész reggeli alatt meg sem mukkantam, csak kergettem a
gabonapelyheket a langyos tejben. A szüleim nem értették, hogy mi lelt engem,
de úgy gondolták, jobb nem firtatni, mígnem végül apa feladta és rákérdezett,
hogy mi a vesződségem oka. Erre olyan ingerült lettem, hogy az asztalhoz vágtam
a kanalamat és se szó se beszéd felcsörtettem a szobámba és magamra zártam az
ajtót. A saját kis birodalmam biztonságot jelentő menedékében pedig jól
kibőgtem magam. Azt már mondanom sem kell, hogy ezek után nem, hogy két táska
húzódott a szemem alatt, de egy komplett lánchegység nőtt ki, ami lila árnyalataiban
játszott.<b><span style="color: grey;"><o:p></o:p></span></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Visszagondolva ezekre a kis badarságokra már látom, hogy
sok olyan dolog miatt itattam az egereket, amik szinte semmiségek. Sokkal
fontosabb és mélyebb dolgok történnek a világban, mint például ez a baleset.<b><span style="color: grey;"><o:p></o:p></span></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Nem húzhatom tovább az időt, el kell olvasnom. Semmivel sem
lesz könnyebb, ha most félre rakom, és holnap veszem elő, vagy egy hét múlva.
Akkor is ugyanilyen nehéz lesz megtenni, de muszáj. Elvégre is semmi rossz nem
állhat benne, Rick nem tenne olyat. Szándékosan nem okozna nekem fájdalmat,
vagy, ha valami olyat kell közölnie, ami alapjában véve fájdalmas, nos, azt is
olyan módon tenné, hogy már-már elhitetné velem, hogy az nem valami rossz,
hanem csodálatos dolog.<b><span style="color: grey;"><o:p></o:p></span></b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Még utoljára végig simítottam a lapon, az íráson, mintha
így érezném őt magát. Lelki szemeim előtt láttam, amint gondosan a lap fölé
görnyedve kanyarítja a szebbnél szebb betűket. <i>Vajon milyen érzés lehetett megírni egy végrendeletet? Mikor tette? Ott
voltam a közelében én is és nem vettem észre? Hogy reagáltam volna rá, ha
meglátom? Vagy kint írta a vízesésnél?</i> – ezek, és még sok hasonló gondolat
kavargott a fejemben, majd nekiláttam az olvasásnak.</span><b><span style="color: grey; font-family: Pristina;"><o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">Kicsim!<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">Sajnálom,
ha most ezt a levelet kell olvasnod, mert az azt jelenti, hogy már nem lehetek
melletted.<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">Tudom,
hogy nem érted miként írhattam végrendeletet, de majd, ha elérkezett a
pillanat, megtudod, addig ne gondolkodj ezen.<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">És, ha
jól sejtem, akkor fogalmad sincs róla valójában ki is Cam. Ne haragudj, hogy
nem mondtam el neked, de van egy unokatestvérem. Igaz soha nem találkozhattunk,
de attól még tudom, hogy Cam egy nagyon rendes srác. Hiszen, ha nem így lenne,
akkor nem olvasnád ezeket a sorokat sem. Nem lett volna szabad, de én mégis
megkértem, hogy vigyázzon erre a levélre, és, ha egyszer úgy hozná az élet,
akkor juttassa el hozzád.<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">Sok
dolog meg fog változni az életedben. Lehet, s</span></b><b><span style="color: grey; font-size: 14.0pt;">ő</span></b><b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">t biztos, hogy nem vagy rájuk felkészülve, de muszáj végig
csinálnod! Értem, értünk, de leginkább magadért! Kérlek!<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">Cam oda
fog költözni hozzád, a házba (csukd be a szádat, mert ez még nem minden </span></b><b><span style="color: grey; font-family: Wingdings; font-size: 14.0pt; mso-ascii-font-family: Pristina; mso-char-type: symbol; mso-hansi-font-family: Pristina; mso-symbol-font-family: Wingdings;">J</span></b><b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">) és 1 évig együtt kell élnetek (tudom, tudom… most
legszívesebben megölnél, de ez már lehetetlen… na, jó ez talán kicsit morbid
lett, bocsi! Csak, hát annyira furcsa egy ilyen búcsúlevelet írni, mikor a föld
felett szárnyalok mérföldekkel. Hú, basszus, ez is elég hülye hasonlat volt </span></b><b><span style="color: grey; font-family: Wingdings; font-size: 14.0pt; mso-ascii-font-family: Pristina; mso-char-type: symbol; mso-hansi-font-family: Pristina; mso-symbol-font-family: Wingdings;">J</span></b><b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">). Ki fogod bírni, bízz bennem! <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">Azt nem
árulhatom el miért kell így történnie, csak muszáj és kész. Egy év nem olyan
hosszú!<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">Most
viszont úgy érzem tudnod kell mindarról, amit irántad érzek, mert ezek az
érzelmek soha nem múlnak el! <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">A
szüleim, és legf</span></b><b><span style="color: grey; font-size: 14.0pt;">ő</span></b><b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">képp
anyám megadta nekem az élet lehet</span></b><b><span style="color: grey; font-size: 14.0pt;">ő</span></b><b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">ségét, viszont Te kínáltad fel magát az ÉLETET. Olyan vagy
számomra, mint a görög isteneknek az ambrózia. Te táplálsz (elnézést, de
kénytelen vagyok áttérni jelen id</span></b><b><span style="color: grey; font-size: 14.0pt;">ő</span></b><b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">re, mert képtelen vagyok úgy írni, mintha már meg haltam
volna) és egyre éhesebbé teszel. Köszönöm, hogy vagy és voltál nekem! <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">Ha már
nem leszek veled, nem foghatom többé a kezed, nem szoríthatlak magamhoz, akkor
se felejtsd el, hogy SOHA nem foglak elhagyni. Hiszem, hogy az elmúlás nem
végleges és, hogy csak a fizikai valóm sz</span></b><b><span style="color: grey; font-size: 14.0pt;">ű</span></b><b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">nik meg létezni, ezáltal a lelkem tovább él.<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">Jaj, ne
haragudj, mindig elkalandozom más vizekre és nem azt írom, amit szeretnék.
Szóval:<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">Ha én
már nem leszek, de szükséged lesz egy helyre ahová elmenekülhetsz, akkor jusson
eszedbe a mi kis vízesésünk és az együtt töltött pillanatokból meríts er</span></b><b><span style="color: grey; font-size: 14.0pt;">ő</span></b><b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">t, hogy talpra tudj állni.<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">Ha úgy
érzed, hogy viharfelh</span></b><b><span style="color: grey; font-size: 14.0pt;">ő</span></b><b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">k
tornyosulnak a fejed felett és szükséged van egy menedékre az es</span></b><b><span style="color: grey; font-size: 14.0pt;">ő</span></b><b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;"> el</span></b><b><span style="color: grey; font-size: 14.0pt;">ő</span></b><b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">l, akkor
tedd a kezed a szívedre és érezz! Ott leszek veled, a lelkedben.<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">Ha
szükséged van egy gyógymódra, mely enyhíteni tudja a fájdalmadat, én akkor is
ott leszek örökkön-örökké!<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">Amikor
szükséged van valakire, aki szeret, én ott leszek!<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">És tudd,
hogy mosolyogva haltam meg, mert, ha visszagondolok azokra a percekre, álmokra,
melyeket hátra hagytam boldog leszek, mert a sors megáldott azzal, hogy az
életem része lehettél!<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">Szeretlek
Shelley! Várni foglak: <o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<b><span style="color: grey; font-family: Pristina; font-size: 14.0pt;">
Rick <o:p></o:p></span></b></div>AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-77567413420750075082012-07-09T19:58:00.000+02:002012-07-09T20:01:37.867+02:00Keserédes szerelem - 7. fejezet<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Forte; font-size: 22pt;">Cam<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"> A puha bőrkanapéba süppedve ültem és figyeltem
a lányt. Annyira labilis volt és ingerült. Miután letette a telefont, még egy
darabig ott állt a komódra hajolva. Nem sírt, nem nevetett, voltaképp semmit
sem csinált. Néztem, ahogyan a háta egyenletesen mozog fel-le és kiszélesedik,
mikor levegőt vesz. Hosszú, gesztenyebarna haja rendetlenül terült szét a
vállán, végig kúszva a hátára.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Mondanom
kellett volna valamit, de nem volt mit. A szavak amúgy is elcsépeltek, az
érzések és a tettek többet számítanak. Meg aztán nem is ismertem őt. Azon
kívül, hogy amikor legutóbb láttam, abban a fehér ruhában, annyira megragadt
bennem a kép, hogy éjjelente vele álmodtam. Na, jó, nem mindig, de sűrűn. Erős
fonálként szőtte be magát az álmaimba… és az életembe.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Nehéz lesz
átvennem Rick helyét. Még minden annyira új és más. Bele kell rázódnom az ő
életébe, ami rohadt nehéz lesz. Nem is értem mire jó ez az egész. Annak kéne
ezt csinálni, aki kitalálta vagy legalább mellékelhetett volna hozzá egy
kézikönyvet, például azt, hogy <i>Hogyan
vegyük át a halott, és számunkra totálisan ismeretlen unokatestvérünk helyét az
ő életében, avagy, hogyan hozzuk rendbe mindazt, amit a halála okozott a
szeretteinek</i> címmel.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Azon kezdtem
filózni, hogy vajon Rick hogyan csinálná, ha én haltam volna meg. Vajon mihez
kezdene az én napsütötte, vidám, laza és bulis életemmel? Egyáltalán mit
mondana az Angyallánynak, miért kell eltűnnie egy teljes évre?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Lehiggadtam,
szóval most mesélj el mindent az elejétől kezdve, de úgy, hogy én is értsem -
fordult felém Shelley. Komótos léptekkel a fotel felé tartott, mikor helyet
foglalt addig forgolódott, hogy szembe kerülhessen velem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Hűha, hol is
kezdjem? - ezt a kérdést inkább magamnak szántam, mintsem neki, de ő gyorsan
rendre igazított, hogy az <i>elején</i>. -
Nem könnyíted meg a dolgom, azt ugye tudod? - erre nem felelt semmit, csak
megvonta a vállát. Megmertem volna rá esküdni, hogy egy amőba méretű mosolyt
fojtott el magában. - Sokkal egyszerűbb lenne, ha elolvastad volna a
végrendeletet, ahelyett, hogy a farmeredbe tuszkolod.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Ne kertelj
annyit, vágj bele - teljesen megváltozott előbbi dührohamához képest, nem
tudtam mire vélni, de jobbnak láttam kihasználni a békés övezetet.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Rendben.
Akkor megpróbálom neked röviden összefoglalni a dolgokat, de nem garantálom,
hogy érthető is leszek, mert kicsit elnyomott ez a repülőút.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Repülő? Nem
értelek és miért beszélsz ilyen furán… mintha akcentusod lenne - összevont
szemöldökkel várta a választ. Muszáj volt mosolyognom, mert úgy nézett ki, mint
egy kölyökkutya.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Ausztráliában
élek, vagyis éltem… A szüleimmel, jobban mondva az apámat nem ismerem, mert ő
elhagyta az édesanyámat még mielőtt megszülethettem volna.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Sajnálom.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Figyu, nincs
mit sajnálnod. Teljesen hidegen hagy az öreg… </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Oké… akkor
neki is eshetnél annak a mesélésnek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Mi lenne, ha
inkább adnék neked egy levelet, amit a kuzinom írt? - érdeklődtem óvatosan,
nehogy szívinfarktust kapjon ott helyben. Ódzkodva a reakciójától rá
sandítottam. Szemöldöke szinte a haja vonaláig felszaladt - ami elég mókásan
nézett ki és alapjáraton szembe röhögtem volna, de a helyzet komolysága ezt nem
engedte, így visszafojtottam - szeme elkerekedett, pupillája gomb méretűre
tágult, ajkai leheletnyire szétnyíltak. Nem jutott szóhoz, hiába próbált bármit
is mondani, mindannyiszor kudarcba fulladt, leginkább egy levegőért küszködő
halra emlékeztetett.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Hogy mi? -
bökte ki hosszas próba után. - Ismételd el, amit az előbb mondtál, kérlek - szemében
megannyi érzelem hömpölygött. Remény, szerelem, bánat, fájdalom és sok más
emóció kavarodott össze, egységes örvénnyé.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Azt mondtam,
hogy adok neked egy levelet, amit Rick írt neked - ismételtem meg immár
határozottan az előbbi kijelentésemet. Remélve, hogy végre sikerül feldolgozni
ezt az új információt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Az… az meg
hogy lehet? - dadogta, még mindig nem értve az egészet.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Kezdtem egyre
feszültebben érezni magam, dühös voltam, de nem rá. Haragom a
tanácstalanságomban gyökerezett. Nem voltam hozzá szokva az efféle lelkizős
dolgokhoz. Mi otthon sosem tépődtünk ennyit a dolgokon. Elfogadtuk, hogy az
élet olykor nem fenékig tejfel, de még akkor is megpróbáltuk a dolgok
napsütötte oldalát nézni. Ezáltal nem ismertem a kétségbeesés fogalmát, mely
most egyre inkább úrrá lett rajtam. Nyomasztó volt az egész légkör, az a sok
fájdalom, szomorúság, ami körül lengte a házat. Friss levegőre vágytam,
valamire, ami kiragad a sötétségből és újra beszínezi az életemet.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Elmehettem
volna, vissza oda ahol jól éreztem magam, de ugyanakkor nem akartam kitolni
ezzel a szegény lánnyal sem. Nem ő tehet erről a rohadt családi átokról.
Önhibáján kívül keveredett bele. Tudom, hogy én sem önszántamból csöppentem
ebbe, de mégis felelősséggel tartoztam Rick szeretteiért, főként Shelley-ért.
Valami belső hang, arra késztetett, hogy maradjak vele és rángassam el a
szakadék széléről, ahol most áll.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Ez a feladat
viszont sokkal nehezebb lesz, mint amire valaha is számítottam volna. Rövid
ideje vagyok itt, de ez bőven elegendő volt ahhoz, hogy leszűrjem mennyire
dacos és labilis. Talán már sikerült felfognia, hogy a szerelme halott, és soha
nem tér vissza - bár soha ne mond, hogy soha, pláne ne az én családomban -, de
még mindig nem lépett túl azon, hogy mindezt el is fogadja. Mert attól nem lesz
jobb, ha élete végéig gyászolni fogja az unokatestvéremet. Oké, persze mindig
hiányozni fog neki, a helyében marad egy bazi nagy űr, amit senki nem tud
befoltozni, de akkor is, az élet megy tovább. Talpra kell állnia, emberek közé
mennie, és meg tanulni újra élni. Ebben kell segítenem neki.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Még nem tudom
miként, de Isten lássa lelkemet akkor is kirángatom ebből az ingoványból, ha az
életem múlik rajta. Minden tőlem telhetőt meg kell tennem. Első lépésként össze
kéne barátkoznom vele, ami valljuk be nem lesz egyszerű. Amennyire észrevettem
nem szívlel túlságosan. Úgy érzi, hogy betolakodtam ide, és ki akarom túrni
Rick-et, pedig ha tudná, hogy nem én akartam ezt így…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Hahó! - integetett
a szemem előtt, észre sem vettem mennyire elmélyültem a gondolataimban. - Figyelsz
te rám egyáltalán?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Ööö… igen - ráztam
meg a fejemet, hogy újra visszarázódjak a jelenbe. - Bocsi, csak elkalandoztam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Akkor
válaszolnál végre arra, amit huszadjára kérdezek? - förmedt rám ingerültem,
miközben a száját húzogatta. <i>Mondtam én,
hogy Ms. Labilis barátságát elnyerni nehezebb lesz, mint együtt teázni az angol
királynővel…</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Igen, de
melyikre? - szégyen vagy sem, de elfelejtettem, hol is tartottunk. Ezzel a
kérdésemmel magam alatt vágtam a fát. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Shelley mély
levegőt vett, két ujja közé fogta orrnyergét és lassan, nagyon lassan minden
szót alaposan artikulálva ejtett</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Hogy. Értetted.
Azt. Hogy. Rick. Írt. Nekem. Egy. Levelet?!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Ja, azt! Úgy,
ahogy mondtam. Mielőtt meghalt volna a végrendelete mellett hagyott egy neked
szánt levelet.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Az hogy
lehet? - a döbbenet végérvényesen hatalmába kerítette szegény lányt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Gondolom úgy,
hogy fogott egy tollat és…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Mekkora tapló
vagy! - fakadt ki belőle. Felpattant a fotelről, ingerülten fel-alá járkált a
tévé előtt. Egy szót sem szólt, csak haragos pillantásokat vetett felém. Ha a
nézéssel ölni lehetett volna, mostanra halott lennék.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Úgy értettem,
hogy lehetséges az, hogy végrendeletet hagyott? Nem tudhatta, hogy meg fog
halni! - még mindig zabosan mászkált, de hangjából eltűnt az él. - Ugye? - kérdezte
megerősítésre várva, mikor nem feleltem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><i>Cam most oltári nagy pácban vagy! Most mi a
francot mondjak neki? Azt mégsem közölhetem vele, hogy, de igen tudott róla.
Egész kiskorunktól kezdve fel voltunk rá készülve, hogy bármikor meghalhatunk
és tudtuk, hogy csak az egyikünk maradhat életben. </i>A kiskapuról pláne nem
beszélhettem neki, még nem…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Valószínűleg…
körültekintő volt - ez az, éreztem, hogy megtaláltam a megfelelő mentőszót, bár
rühelltem magam, hogy hazudnom kellett neki. Szép kis barátság lesz, ha már az
elején hazugságra alapozunk…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Körültekintő?
- látszott, hogy nem igazán vette be, amit mondtam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Igen. Nem
hallottál még olyanról, hogy egyes emberek már fiatalon megírják a
végrendeletüket? - én sem bírtam tovább ülve maradni. Az előszoba felé vettem
az irányt. Jobb lesz, ha odaadom neki azt a levelet, úgy talán nem
kérdezősködik többet.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Nem igazán -
felelte nyersen. - Most meg mit csinálsz? Hova mész?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Előkeresem
neked azt a levelet - visszhangoztam félig a táskámban kotorászva.</span></div>AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-31130528748164060872012-07-09T00:12:00.001+02:002012-07-09T00:12:31.586+02:00Keserédes szerelem - 6. fejezet<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Forte; font-size: 22pt;">Shelley<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Mióta haza
kerültem a temetésről teljesen összeroppantam. Jóformán arra sem emlékszem,
hogyan jöttem el a sírtól. Minden egyes perc, óra, nap egybefolyt. Az éjszaka
sötétje és a nappal világossága keveredett egymással, mint mikor a fehér és
fekete színek összefolynak a festő vásznán. Nekem már nem számított mikor van
éjszaka és mikor nappal. Azokban az órákban, amikor már végképp kimerített a
sok sírás, fájdalom lefeküdtem, anélkül, hogy ránéztem volna az órára.
Mellesleg az egész ház úgy nézett ki, mintha örök sötétségre lenne kárhozatva.
Minden sötétítő függönyt behúztam, leengedtem a redőnyöket. Néhány gyertya
lángja pislákolt a nappaliban, némi fényt adva. Nem is vágytam többre.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Azt mondják,
hogy a tetteink tükrözik lelkiállapotunkat. Nos, ez az én esetemben teljesen
helytálló volt. A szertartás után kikapcsoltam a telefonomat, a vezetékes
készülék kábelét meg csak egyszerűen kitéptem a falból. Magányra vágytam, még
az is terhes volt számomra, mikor a szüleim átjöttek meglátogatni. Pedig ők
mindent megtettek értem. Anyu főzött rám, rendbe szedte a lakást, mert arra sem
voltam képes. Apu gondozta a ház körüli állatokat és olykor leült mellém némán,
a kezébe zárta az enyémet és egyszerűen csak velem volt. Tudom, hogy miattuk
össze kellett volna szednem magam, de egyszerűen képtelenségnek tűnt. Megzuhantam.
A gyász negyedik fázisában ragadtam és úgy nézett ki, hogy soha nem fogok
eljutni az ötödikig, a beletörődésig. Ismertem már az előző fázisokat, hisz anyám
éppen elégszer belém sulykolta. Az elején talán mindennap.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Az első szakasz
a tagadás. <i>,,Nem, nem vesztettem el”</i>.
Akkoriban nem akartam elhinni, hogy ez valójában megtörtént. Minden
idegszálammal tiltakoztam ellene.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">A második fázis
a harag. Amikor folyton csak vádaskodsz, mindenkit okolsz a halála miatt, vagy,
mint az én esetemben önmagad ellen fordítod minden haragodat, bűntudatot érzel.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">A harmadik az
alkudozás időszaka. ,,Istenem, kérlek, add vissza, csak néhány percre…”.
Ilyenkor mindent megpróbálsz, hogy visszakapd Őt. Bármit megígérsz, akár a
lelkedet is eladnád néhány másodpercért. Én is mindent megpróbáltam, az utolsó
mentsváram a gyűrű volt. Azért készítettem el, mert úgy éreztem, hogy így nem
vesztem el teljesen.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">És végül a
negyedik fázis. Ez a legnehezebb mindközül. Nem maradt semmi más, csak a bánat,
fájdalom, reményvesztettség. ,,Nem látom többé. Vége”. Ilyenkor belesüppedsz az
önsajnálat legmélyébe, egy olyan közegbe kerülsz, mint a futóhomok. Ha beleesel
és nem sikerül idejében elkapnod valamit, ami segítene kirángatni, akkor előbb
vagy utóbb teljesen magába szippant, elveszel benne.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Nekem lett
volna mibe kapaszkodni, de szándékosan nem nyújtóztam eléggé. Akartam, hogy
eltűnjek a sok millió homokszem alatt, minden egyes porszem egy-egy könnycseppemet
jelentette. Szánalmas voltam, de én akartam ezt. Elhitettem magammal, hogy
minden és mindenki ellenem van. Direkt elszakítottam magam mellől az embereket,
a barátaimat. Nem beszéltem velük, mert nem akartam megadni az esélyét annak,
hogy kimentsenek. Fuldokolni akartam, minél mélyebbre kerülni. Kerestem az
olyan szituációkat, amik minél lentebb nyomtak. Ugyanakkor dühös voltam
Rick-re. Szerettem volna vele álmodni. Annyira vágytam rá, hogy, ha máskor már
nem is, de akkor együtt legyünk, magához szorítson, megcsókoljon. Forrón a
nyakamba leheljen és egymáséi legyünk vagy egyszerűen csak mellettem legyen, de
nem. Azóta, mióta elbúcsúzott tőlem a cseresznyefánál nem jött többé.
Elhagyott…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Valószínűleg
napok, sőt hetek teltek el úgy, hogy én semmi mást nem csináltam, csak ültem a
kanapén, Rick párnáját szorongatva - még éreztem benne az illatát - és
folyamatos lejátszásra állítottam a <i>P.S.
I Love You</i>-t. Milliószor láttam, de nem számított, mindig lenyűgözött. Az
első pár napban végig bőgtem, de aztán szép lassan elfogytak a könnyeim. Hiába
akartam, már egyetlen csepp sem maradt. Meredten bámultam a tévét és bíztam
benne, hátha Rick is hagyott nekem leveleket, mint Gerry. Tudtam, hogy
marhaság, hisz a filmbeli srác pontosan tudta, hogy meg fog halni, készült rá,
míg Rick nem tudhatta, így hát levelet sem hagyhatott. Ám ennek ellenére
reménykedtem benne. Amikor átjött anyu, megkérdeztem tőle, hogy egész biztos
nincs nála semmilyen papír, ami nekem szólna, de ő mindig ugyanazt felelte: <i>nincs.</i> Kivéve egyszer, de azt a levelet
nem voltam hajlandó kinyitni. Ledobtam a konyhaasztalra és hozzá sem nyúltam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Szia, kicsim!
- hallottam anyám csilingelő hangját, miközben belépett a házba. - Hú, hogy micsoda
ítéletidő van odakint - sóhajtozott, majd a konyha felé indult. Nem néztem oda,
de tudtam merre tart, mert az öreg padló nyikorgása jelezte minden egyes
léptét. Valamit lecsúsztatott az asztalra, majd a bejárat felé indult. Csizmája
cuppogása egyszer csak megszűnt, majd anya ismét megszólalt. - Úgy szakad az
eső, mintha dézsából öntenék. Teljesen eláztam, pedig csak az autótól kellett
idáig futnom és mégis…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Szia -
feleltem erőtlenül a távirányító után nyúlva, hogy megállítsam a filmet.
Tudtam, hogy mi fog következni… szerettem volna elkerülni, de már késő volt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Apád üdvözöl
- lépkedett közelebb anyu. - Jaj Shell drágám! Már megint ezt nézed? - égnek
emelte tekintetét mikor meglátta a tévé képernyőjét, rosszalló pillantásokat
lövellt felém, mialatt mellém kuporodott és magára húzta a takarom egyik felét.
Nem szóltam egy szót se, kár lett volna.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Kicsim nem
gondolod, hogy ideje lenne kikapcsolni ezt? - mutatott Holly felé. Sikerült
annál a jelenetnél megállítanom, mikor Holly, Gerry párnájához bújva fekszik a
kanapén… <i>Pontosan erről beszéltem.
Összeesküdött ellenem a világ. Alapjában véve mennyi esélye lenne annak, hogy
valaki pont ott állítson meg egy filmet, mint én, ráadásul egy ilyen
helyzetben? Hát nem sok… sőt valljuk be igen kevés</i>. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Nem! - vágtam
rá tiltakozólag. - Szükségem van erre.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Hmm… és nem
unod még?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Nem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- És ha már
ennyire ragaszkodsz ehhez - itt egy kicsit elhallgatott, valószínűleg most
valami olyat fog mondani, amit képtelenség lesz megcáfolni -, arra még nem gondoltál,
hogy az a lány a filmből… hogy is hívják?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Holly - segítettem
neki.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Köszönöm.
Tehát, hogy Holly is meggyászolta a párját, de tovább lépett? - <i>Na, tessék. Megmondtam. </i>Erre még én sem
számítottam, de tagadhatatlanul igaza volt. Ezzel nagyon is tisztában volt,
hisz úgy nézett rám, olyan elégedett vigyorral az arcán, amivel nem lehetett
mit kezdeni. <i>Mit mondhatnék erre? Azt,
hogy igazad van, még Holly is tovább tudott lépni, sőt nem csak, hogy kilábalt
a depresszióból, de még egy új társat is talált magának?</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Nos? Nem
mondasz semmit? - nézett rám felvont szemöldökkel még mindig válaszra várva.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Mit kéne
mondanom? - nem bírtam tovább ülve maradni, feltéptem a takarót és felugrottam.
Idegességemben fel-alá járkáltam, miközben a kezemet tördeltem és a hajamat
igazgattam felváltva.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Bármit.
Akármit. Nem tudom… csak végre szólalj meg, vagy akadj ki. Annál bármi jobb,
mint amit az elmúlt hetekben műveltél. Lehet, hogy te nem vetted észre, de egy
valóságos zombivá váltál - nagyot sóhajtott. Valószínűleg nem akarta ezeket a
fejemhez vágni, de már nem bírta tovább.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Tudom… és azt
is, hogy igazad van, de - elhallgattam néhány pillanatra, a hideg ablaküvegre
tapasztottam a homlokomat. Hallottam a vízcseppek kopogását, ahogyan azok
földet értek - nem megy. Hiányzik, de piszkosul.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Kicsim - anyu
súlya alatt felnyögött a kanapé, majd a következő másodpercben hideg, csupasz
karok fonódtak a derekam köré, állát a vállamra nyomta és egy teljesen új
hangszínen folytatta. - Sajnálom ami vele történt és elhiszem, hogy fáj, hogy
már nincs veled, de attól neked még ugyanúgy megy tovább az életed. Hidd el ő
sem örülne neki, ha így kéne látnia. Nem arra kérlek, hogy tégy úgy, mintha
semmi sem történt volna, de mozdulj ki, találkozz a barátaiddal vagy menj
vissza dolgozni. Van egy csodálatos munkahelyed, ahol segítségre szoruló
állatok várnak rád, és álltaluk te is elfeledkezhetsz egy kicsit a saját
problémáidról - meglazult az ölelése. - Gondold át - azzal az ajtó felé vette
az irányt. Még mielőtt végleg magamra hagyott volna visszakukucskált. -
Szeretlek kincsem. Nézd meg a végrendeletét…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Nem mozdultam.
Még hallottam anya szapora lépteit, gumicsizmája slattyogását, ahogyan a kocsi
felé sietett. Kétszer fullasztotta le az autó motorját, de harmadszorra
sikerült elindulnia. Még néhány percig álldogáltam ott, újra lepörgetve
magamban az imént zajló beszélgetésünket. Mindenben igaza volt, de hiába
tudtam, képtelen voltam változtatni. Felhúztam a redőnyt és leültem a szemközti
kis fotelba. Néztem az esőcseppek egyenletes, ámde kárász életű násztáncát.
Mindegyik önálló életet élt, de valahogy mégis együtt mozogtak, olyan volt,
mint egy hatalmas tánckar, akik egyenként mozogtak, de mégis egy ritmusra.
Ettől vált olyan káprázatossá az egész show.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Számtalanszor
sandítottam a konyhaasztalon fekvő boríték felé, de nem tudtam kinyitni.
Másrészt semmi értelme nem lett volna, hiszen csak valami hivatalos hablaty,
hiszen Rick nem írt végrendeletet. Nem írhatott, mert azt sem tudta, hogy meg
fog halni. Nem tudom anyám miért akarta olyannyira, hogy felbontsam. Csakis a
házról lehetett benne szó, mert ez hivatalosan Rick-é volt és nem az enyém, de
Martha biztosított róla, hogy nyugodtan maradhatok, hisz Rick is így akarná.
Képtelen lettem volna elhagyni, inkább összespóroltam volna annyi pénzt, hogy
megvehessem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Napok teltek el
úgy, hogy a fotelben ülve kémleltem a zuhogó esőt, ami csak nem akart
alábbhagyni. Mióta anyu felhozta nekem a Holly-s témát nem néztem meg többször
a filmet. Új hobbit találtam. Másnak talán unalmas lett volna, de én élveztem.
Újra felidéződtek bennem az emlékek. Szinte életre kelt előttem az a nap,
amikor megkaptam Rick-től a saját kis vízesésemet. Sokáig kint maradtunk és
olyannyira egymásba feledkeztünk, hogy nem vettük észre a fejünk felett
tornyosuló fekete felhőket. A szívünkbe akkor nem létezett más, mint szikrázó
napsütés.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Csak egy vakító
fényességre eszméltünk fel. Valahol a távolban villámlások sora világította be
a teret. Gyorsan kikászálódtunk és őrült tempóban visszavágtáztunk a házhoz.
Miután bevezettük a lovakat az istállóba és áttörölgettük őket, hogy ne
maradjanak csurom vizesek, elindultunk a ház felé. A vihar egyre közelebb ért,
de ekkor a csípőmnél fogva magához rántott és olyan érzékien préselte az én
számhoz az övét, hogy az egész testem beleremegett. Éreztem, az ajkain végig
gördülő hideg esőcseppeket. Ekkor egy újabb villámcsapás sújtott le valahol a
közelben. Zihálva váltunk szét. Egy pillanatra a szemébe néztem, az ajkam
fájdalmasan sóvárgott az övéi után. Belekapaszkodtam a tarkójába és újra
magamhoz húztam, vadabbul csókoltuk egymást, mint azelőtt. Még most is érzem a
csókja ízét…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Emlékek. Ennyim
maradt. Csupán gyönyörű, de kegyetlen kínokat okozó képek, egy keserédes
szerelemről…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">A vízcseppek
ütemszerű koppanását egy hangos durrogás törte meg, mely fokozatosan elhalkult.
Valaki, talán egy motor - gondoltam a hangjából ítélve - lefékezett a ház
előtt. A jármű súlya és a hirtelen mozdulat következményeként a felnyomódó
kövek felcsikordultak. Egyre közeledő léptek zaja szűrődött be odakintről. <i>Bárki is jött, nem nyitok neki ajtót.</i>
Szilárd elhatározottságom megingathatatlan volt. Újra az esőcseppekre
összpontosítottam, de egy apró kis gondolat nem hagyott nyugodni, egyre
mélyebbre rágta magát, akárcsak egy parányi szú, mely mély lyukakat váj a fába.
<i>Ki lehet az és mit keres itt?</i> Gyorsan
végig futtattam magamban azoknak az embereknek a névsorát, akik szóba jöhettek,
de egyiknek sem volt motorja.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Kulcs
zörrenésére lettem figyelmes. Az a valaki sorra a zárba tuszkolt legalább öt
különféle fémet. Ideges lettem. A gyomrom görcsbe rándult, teljesen
leblokkoltam. Valahol az agyam leghátuljában, egy piros vészjelző villogott.
Ösztönös védekezési reflexem egyből működésbe lépett. Még a zár kattanása előtt
felkaptam az első kezembe kerülő tárgyat, egy esernyőt és a magasba emeltem.
Támadásra készen.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Kitárult az
ajtó, én ekkor már lendíteni készültem újdonsült fegyveremet, mikor megláttam
egy magas, világosbarna hajú srácot. Az arca meglepettséget tükrözött, szürkéskék
írisze egyre kisebb lett, ahogy fekete pupillája megnövekedett.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Hé,
angyallány, ne olyan hevesen! - az esernyőm felé nyúlt, melyről teljesen
megfeledkeztem. <i>Ki ez a fickó? És miért
nevez Angyallánynak?</i> - Cam vagyok, te pedig? - kérdőn nézett rám. Választ
várva.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Ki vagy te? Honnan
szerezted azt a kulcsot? - böktem az ujján fityegő kulcscsomóra. Tetőtől talpig
végig mértem. Fekete motoros csizmát viselt, indigókék farmerrel, felül csak a
sötét bőrdzsekijét láttam és a hóna alatt pihenő sisakot. Felnevetett.
Lebuktam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Na ha már lecsekkoltál,
akkor bemehetnék? - Sunyi vigyor terült el borostás arcán. - Igazán kellemes ez
a kis eső - mutatott a háta mögött záporozó cseppekre -, de jobban örülnék, ha
valami szárazabb helyen folytatnánk ezt a kis csevejt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Nem! - förmedtem
rá. <i>Micsoda hólyag! </i>- Azt hiszi, hogy
minden vadidegent beengedek? Még mit nem! - az ajtó felé kaptam, hogy rácsukjam,
de ő gyorsabb volt nálam. Összeért a kezünk. Gyorsan elrántottam az enyémet.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Vadidegen? - nézett
rám zavarodottan. Szabad kezével rövid hajába túrt, zavarban volt. - Hát neked
nem szólt senki?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Mégis miről?
- most rajtam volt a sor, hogy meglepődjek. Nem értettem, hogy miről kellett
volna tudnom.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Arról, hogy
jövök… Figyelj! - egyik lábáról a másikra nehezedett, a szemembe fúrta
tekintetét, ami nagyon kellemetlenül érintett. - Nem önszántamból vagyok itt.
Nem én akartam ezt az egészet, de ha már így alakult, nem próbálhatnánk meg
normálisan beszélni? - nagyot sóhajtott, felém nyújtotta a kezét, mellyel eddig
az ajtót támasztotta. - Cam vagyok. Cam Frewen.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">A név hallatán
ledöbbentem. Sokkot kaptam<i>. Ez nem lehet
igaz, biztos csak a képzeletem űz velem csúf tréfát.</i> <i>Nem hívhatják így! Rick-nek nem volt testvére, arról szólt volna. Ez
őrület, egész biztosan bediliztem! Anyámnak igaza volt, túl sokáig elzárkóztam
a külvilágtól és becsavarodtam. Ez lesz az. Más magyarázat nincs. Nem lehet.</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Angyallány!
Hahó! Hallod, amit mondok? - megfogta a karomat és gyengéden megrázott.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Mi? Mit
mondtál? Ne haragudj, de elkalandoztam. Hogy is hívnak?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Cam - a
földre nézett. - Figyelj, hagyjuk inkább, majd visszajövök máskor - azzal
megfordult, lehajolt a földön heverő táskájáért és felemelte.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Nem! -
kiáltottam rá. - A vezetéknevedre gondoltam! Hé, várj már! Ne menj el!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Frewen. Azt
mondtam, hogy Frewen a vezetéknevem, mint Rick-nek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Az nem lehet
- formáltam alig hallhatóan a szavakat.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Az
unokatestvére vagyok.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- De hisz neki
nincs… unokatestvére - dadogtam, mint egy félőrült. Egyrészt örültem annak,
hogy Rick egy hús-vér rokona áll előttem, másrészt valami dühített a srácban.
Nem tudtam rájönni, hogy mi, de határozottan éreztem…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- És lám mégis.
Na de beengedsz végre vagy verjek sátrat a ház előtt? - gúnyolódott
csúfondárosan.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Gyere -
feleltem végül, bár nem fűlt hozzá a fogam. <i>Egy
beképzelt hólyag! Még csak nem is hasonlít Rick-re. Arról nem beszélve, ha az
unokatestvére, akkor tanúsíthatna némi együttérzést, vagy legalább letörölhetné
azt a bájgúnár vigyort az arcáról!</i> Arrébb álltam, hogy be tudjon jönni és a
hatalmas egója is beférjen vele, bár lehet, hogy annak szűk lesz az ajtónyílás.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Beoldalazott,
ledobta a földre a táskáját és elindult a konyha felé. <i>Persze, nyugodtan sétáld csak körbe a házat, megengedem. Bunkókám! </i> Közelebb érve a konyhaasztalhoz, letette a
sisakját is, és az asztalon heverő levélre meredt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Miért nem
nézed meg?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Semmi közöd
hozzá! Nem akarom és kész. - Felkaptam a borítékot, és a farzsebembe
gyömöszöltem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Hű, de morci
valaki - ez volt az a pont, mikor azt hittem nekiesek.<i> Hogy jön valaki ahhoz, hogy beszólogasson és kioktasson?!</i> - Amúgy,
ha megnézted volna, hogy mi áll benne, akkor most nem vágnál olyan fejet, mint
aki citromba harapott és fogalma sincs arról, hogy melyik bolygón tartózkodik.
- <i>Kész! Kinyírom, és nem érdekel, ha
lecsuknak!</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Avagy te
magad is elmondhatnád, hogy mit keresel itt egy utazótáskával? - intettem
fejemmel a bejárat mellett heverő fekete kupacra.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Nézd…
Angyallány…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Shelley. A
nevem Shelley Jane Campbelle. Miért hívsz mindig Angyallánynak?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Nos, akkor
Shelley… ez igen bonyolult, de hogy rövid és tömör legyek, itt fogok élni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Hol? Angliában?
Miért eddig hol laktál?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Itt, ebben a
házban fogok lakni veled… - ettől az információtól rosszullét kerített
hatalmába. Valamiről lemaradtam, de lehet, hogy csak az élet nem várt rám, míg
összeszedem magam a megállóban várakozva, és tovább haladt. Ez viszont akkor is
furcsa volt. Miért nem szólt nekem senki? Martha legalább megemlíthette volna,
hogy idejön egy rokonuk, vagy, hogy szedjem össze a cuccaimat és tűnjek el
innen, de nem… <i>Basszus! Még, ha akart
volna sem tudott volna figyelmeztetni, hiszen kikapcsoltam a mobilomat és a
másik telefont is. Mekkora idióta vagyok! Most rögtön beszélnem kell vele.</i>
Ott hagytam Cam-et a konyhában és a nappaliban heverő telefonomért siettem.
Végtelennek tűnt az idő mialatt bekapcsolt, gyorsan bepötyögtem a PIN kódomat
és a komódon dobolva, idegesen vártam, hogy végre üzemképes legyen.
Felgördítettem a telefonkönyvet Martha számát keresve, mielőtt azonban
rányomhattam volna a hívógombra megszólalt a kezemben. Még mindig a Galway
girl… azóta sem állítottam át. Nem néztem a kijelzőre, hogy ki az, csak
egyszerűen fogadtam a hívást. Bárki is volt, a lehető leggyorsabban le akartam
rázni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Szia, Shell!
- szólalt meg a vonal túlsó végén Ramona csilingelő hangja. Vidám volt, mint
úgy általában. - Na, milyen az új fiú? Szexi félisten vagy bányarém? Jaj, Shell
mondd, hogy az előbbi és már repülök is megnézni - az agyam képtelen volt
megemészteni a szavakat. Felfoghatatlan volt számomra, hogy még Ramona is
tudott erről az egészről. Elkerekedett szemekkel hallgattam tovább, miközben
fél szememet Cam-en tartottam, aki már a nappaliban mérte fel a terepet, végig
tapogatva mindent. - Tudod mit? Nem is mondj semmit, inkább én magam nézem meg.
Máris indulok, oké?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- TE… TUDTÁL… CAM-RŐL?
- a szavakat egyesével, tagoltan ejtettem ki, mély hangsúlyt fektetve
mindegyikre, mire Mr. Tapló megemelte a fejét és felém fordult. - Mindenki tud
mindenről csak én nem?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Shell bébi
nyugi! Szólni akartunk neked, de Martha és Helena is azt mondta, hogy nem vagy
elérhető a külvilág számára. Sőt Helena még azt is hozzátette, hogy szerinte
nem fog ártani neked, ha magadtól jössz rá a dolgokra.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Az anyám? Hát
ez remek! - éreztem, ahogy a hangom egyre fentebb emelkedik, a vérnyomásommal
párhuzamosan. - Te meg tedd le azt a fotót, mert, ha leejted… - förmedtem rá
Cam-re.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Mi van? - kérdezte
Ramy összezavarodva.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Nem neked
mondtam, hanem Rick… - haboztam kimondani azt, hogy az <i>unokatestvére, </i>mert, annyira mások voltak, mintha nem is lettek
volna rokonok - unokatestvérének.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Ja, oké.
Akkor átmehetek? - próbálkozott tovább. Ramona egész jól szórakozott a
helyzeten, míg én úgy éreztem, hogy a pokol bugyrai megváltásnak tűnnének az
aktuális körülményekhez képest.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Nem!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Jó… - mondta
lemondóan, mint aki épp most csalódott valamiben, és meg mertem volna esküdni,
hogy a vonal túlsó végén bánatos boci szemeket mereszt felém - akkor csak azt
áruld el, hogy helyes?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Ramona te
meghibbantál! - ujjaim görcsösen belemélyedtek a telefonom oldalába,
legszívesebben sikítva rohantam volna ki az ajtón, de tudtam, hogy az sem
segítene -, hogy kérdezhetsz olyat tőlem, aki éppen most vesztette el - alig
pár hete - a szerelmét, hogy helyes-e az unokatestvére?! - erre Mr. Tapló ismét
felkapta a fejét. Kaján vigyorra húzva a száját lehuppant a fotelbe. Pontosan
oda és ugyanúgy, mint Rick. <i>Valamiben
mégis hasonlítanak…</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Gyerünk,
válaszolj a szép hölgynek - bíztatott Cam. - Helyes vagyok? - hangosan
felkacagott. Ugyanaz a gödröcske jelent meg az arcán, mint Rick-nek. <i>Ezt nem hiszem el. Ha ez így fog folytatódni
én kikészülök.</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Seggfej! -
ripakodtam rá. - Nem te Ramy, hanem Cam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">- Ööö oké. Azt
hiszem most nem is zavarom tovább a bulit. Majd beszélünk még. Szia, Shelley -
és mielőtt még válaszolhattam volna kinyomott.</span><span style="font-size: 22pt;"><o:p></o:p></span></div>AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-30154409454136386612012-07-07T19:19:00.001+02:002012-07-12T13:30:58.699+02:00Szavazz Jace-re!!!! :)<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: x-large;">Jace Wayland</span></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-yLe4s7PL-5s/T_hqmrvMgZI/AAAAAAAAAOM/uB5pza23Des/s1600/jace2.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://2.bp.blogspot.com/-yLe4s7PL-5s/T_hqmrvMgZI/AAAAAAAAAOM/uB5pza23Des/s320/jace2.jpg" width="262" /></a></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<b>Innen ismerheted: </b>Végzet ereklyéi sorozat <br />
Cassandra Clare: Csontváros<br />
Hamuváros</div>
<div style="text-align: left;">
Üvegváros</div>
<div style="text-align: left;">
Bukott angyalok városa</div>
<div style="text-align: left;">
City of Lost Souls</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<b>Természet feletti státusza:</b> Árnyvadász</div>
<div style="text-align: left;">
ember, de angyalvér csörgedezik az ereiben és kifejezetten utálja, ha embernek hívják...tehát csak Árnyvadász<br />
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<b>Kampányfőnökök</b>: JACE! <a href="http://mayaandhachi.blogspot.hu/2012/07/szavazz-jacere.html" target="_blank">Zsani</a> és mi :)</div>
<div style="text-align: left;">
<br />
<br />
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<br />
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
Jace nem mindennapi, hiszen ő egy Árnyvadász. Fiatal kora
ellenére, olyan tudás és erő lakozik benne, amit sokan megirigyelhetnének.
Ellenfelei számára talán megtévesztő lehet kissé csontos arca, szálkásan izmos
termete, de ez teszi igazi vadásszá.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
Nők sokaságát képes
levenni a lábukról, mélyreható zöld tekintetével, aranyszőke fürtjeivel és a
testét borító fekete rúnák segítségével. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<i>"<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 12pt;">És természetes szőke vagyok. Csak hogy tisztázzuk"</span></i> </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
Kissé makacs
természet, leginkább magára hallgat, de ki az, aki ellent tudna állni egy
határozott, akaraterős pasinak? Megközelíthetetlensége, szarkasztikus humora
csak még ellenállhatatlanabbá teszi. Hisz ki ne akarna meghódítani egy
elérhetetlen prédát? </div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: center;">
<i>"Lehet a jámboroké lesz egyszer a világ, de most a
beképzelteké. Mint én."</i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-Qi6xe46Sbg0/T_huPIxostI/AAAAAAAAAOY/--K2uebT-68/s1600/jacearrogance.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="232" src="http://4.bp.blogspot.com/-Qi6xe46Sbg0/T_huPIxostI/AAAAAAAAAOY/--K2uebT-68/s400/jacearrogance.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<i> </i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: center;">
<i>"Általában feltűnően jó természetű vagyok. Próbálkozz akkor,
amikor nem épp italba fojtom a bánatom."</i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<i> </i></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
Mindezek mellett a
szíve legmélyén egy igazán érző lélek lakozik, aki sok mindent átélt már, és
talán ezek az események kovácsolták olyanná, amilyen lett. Ám a sok negatív
ráhatás épp az ellenkezőjét érte el nála. Jace egy igazi harcos, aki
tűzön-vízen átgázol a szeretteiért és az elképzeléseiért. </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: center;">
<i>"Jace felhúzta a szemöldökét. – Jobb pasi, nálam?
<br />- Előfordulhat – felelte Clary. – Tudod, elméletben.
<br />- Elméletben a bolygó hirtelen kettéhasadhat, én az egyik felén
maradhatok, te meg a másikon, és a sorsunk örökre tragikusan elválhat
egymástól, de emiatt sem aggódom."</i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: center;">
<i>"Nincs több tettetés. Szeretlek és szeretni foglak, míg meg nem halok, és
hogy ha van élet a halál után is, akkor is szeretni foglak."</i><i> </i> </div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><b> Csajok! Itt az
ideje, hogy Jace-t oda juttassuk ahová való!</b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><b> Az első helyre!!!!!!</b></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-gZiXAggR0YY/T_hvB00_dRI/AAAAAAAAAOg/txatPCUiwLc/s1600/teamjace.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="288" src="http://2.bp.blogspot.com/-gZiXAggR0YY/T_hvB00_dRI/AAAAAAAAAOg/txatPCUiwLc/s400/teamjace.png" width="400" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br />
Itt lehet SZAVAZNI!!<br />
<br />
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<iframe frameborder="0" height="590" marginheight="0" marginwidth="0" src="https://docs.google.com/spreadsheet/embeddedform?formkey=dDRFNjM0d2NVNl9jTHhiTnJ5TVlsQ1E6MQ" width="width="560"">&amp;lt;p&amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;Loading...&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;amp;amp;amp;amp;lt;/p&amp;amp;amp;amp;amp;gt;&amp;lt;/p&amp;gt;</iframe><br />
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<br />
További párbajozók:<br />
<br />
<br />
<a href="http://konyvekhaboruja.blogspot.hu/2012/07/konyves-alompasik-parbaja-2012-iii_07.html">Cortez vs Dimitrij</a><br />
<a href="http://konyvekhaboruja.blogspot.hu/2012/07/konyves-alompasik-parbaja-2012-iii_08.html">Damon vs Rhage</a><br />
<a href="http://konyvekhaboruja.blogspot.hu/2012/07/konyves-alompasik-parbaja-2012-iii_6122.html">Jacob vs Barrons</a><br />
<a href="http://konyvekhaboruja.blogspot.hu/2012/07/konyves-alompasik-parbaja-2012-iii_2955.html">Edward vs Gale</a><br />
<a href="http://konyvekhaboruja.blogspot.hu/2012/07/konyves-alompasik-parbaja-2012-iii_6907.html">Peeta vs Eric</a><br />
<a href="http://konyvekhaboruja.blogspot.hu/2012/07/konyves-alompasik-parbaja-2012-iii_6832.html">Folt vs Bones</a><br />
<a href="http://konyvekhaboruja.blogspot.hu/2012/07/konyves-alompasik-parbaja-2012-iii_5010.html">Finnick vs Ian</a></div>AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-45647823011045922622012-07-07T12:48:00.001+02:002012-07-07T12:48:43.941+02:00Keserédes szerelem - 5. fejezet<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Forte; font-size: 22pt;">Cam<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Mindenki úgy
nézett arra a lányra, mintha őrült lenne, pedig nem volt az, csak Szerelmes
volt egy férfiba, akit most vesztett el. Csodáltam őt, mert az, hogy végig,
mert vonulni egy temetésen, annyi ember előtt fehér ruhában, igen nagy
elszántságra utalt. Nem ismertem őt, de azt sikerült leszűrnöm, hogy nála
tisztább lelkű lénnyel még nem találkoztam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Szerencsés
fickó volt az unokaöcsém. Igen ritka kincs egy ilyen társ, mint az az angyal. Bánom,
hogy soha nem ismerhettem meg őt. Tudom, hogy a nagyszüleink akarták így, mert
ők tudtak mindenről már abban a percben mikor megszülettünk. Tudták, hogy csak
egyikünk maradhat életben és ezért úgy vélték, jobb, ha nem ismerjük egymást,
mert az csak plusz bonyodalmakat okozna. Hiszen valószínűleg érzelmileg is
kötődtünk volna a másikhoz és úgy nehezebb átvenni a helyét. <i>Mekkora marhaság ez is! Hogyan tudnám én
átvenni az ő helyét? Hisz az a lány minden egyes idegszálával kötődik hozzá!
Nincs jogom befurakodni az életébe és még jobban felbolygatni azt! Őrület!</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Ez az egész
annyira megdöbbentő és sokkoló volt. Fel voltunk rá készülve, hogy előbb vagy
utóbb egyikünk meghal, de arra talán sem ő, sem én nem számítottunk, hogy ilyen
hamar bekövetkezik ez a pillanat. Már az is elég abszurd, hogy az
unokatestvérem temetésén egy oszlop mögött kell bujkálnom, nehogy valaki
észrevegyen. Ott lett volna a helyem a nénikém és a nagybátyám mellett, hogy
megvigasztaljam őket. Még szerencse, hogy legalább őket ismertem. Igaz ritkán
látogattak el hozzánk, de ezért nem is hibáztattam őket, hisz a világ másik
felén élünk szinte. Vagyis Ausztrália nem éppen mondható Angliával szomszédos
kis országnak.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Ausztrália…
Annyira szerettem ott élni, tele volt az egész kontinens izgalmakkal,
kalandokkal. Annyira vad és mégis káprázatos. <i>Pont nekem való</i>. Nehéz lesz ott hagynom, mert ott vannak a szüleim,
a barátaim, de azért menni fog. Elvégre is egy igazi kalandornak minden új
helyzethez hozzá kell szoknia, én pedig egyenesen odavagyok az izgalmakért. <i>Angliában is sok szép hely van, majd
felfedezem azokat is, noha kissé zordabb és lehangolóbb terep, mint az én
hazám, ahol szinte mindig süt a nap és mindenki mosolyog.</i> Még csak nemrég
érkeztem ide, de eddig egy kezemen meg tudnám számolni hány vidám arcot láttam<i>. Jó mondjuk ez baromság, hisz nem nyaralni
jöttem, hanem temetésre és ott nem szokás mosolyogni… vagyis… fura népek laknak
erre felé. Nálunk még a gyász is másképp zajlik. A mi nemzetünk fehérbe öltözve
- mint az angyallány - a tengerparton szórja szét az elhunyt hamvait, miközben
nevetgélünk, felidézzük a közös emlékeket és minden jót, ami hozzá tartozik.</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Nem sok időm volt,
amit még itt tölthettem, hisz már csak néhány órám maradt a gép indulásáig, de
előtte még személyesen is szerettem volna elbúcsúzni Ricktől. Viszont muszáj
volt megvárnom, míg mindenki távozik, de miután láttam, hogy a keresztszüleim
is elmentek szemernyi kétségem sem maradt a felől, hogy most már senki nem fog
zavarni és kettesben lehetek vele. Tévedtem. Az angyallány még ott volt. Állt
és előre meredt, valahova a távolba, majd egyszer csak összerogyott, letérdelt
a sírhalom mellé, ráborult és szívszorító zokogásban tört ki. Nagyon
megsajnáltam, ha lehetett volna, a legszívesebben odarohantam volna
megvigasztalni, de nem lehetett. Másfelől meg mit is mondtam volna neki? <i>Hello, Cam vagyok és én veszem át a
szerelmed helyét?</i> Más sem hiányzott volna. Ehelyett még ott álltam egy
darabig és némán figyeltem, aztán úgy döntöttem, hagyom, hagy sírja ki a
felgyülemlett szomorúságát, nekem még lesz alkalmam máskor is kijönni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">A repülőn
nekitámasztottam a homlokomat az ablaknak. Gyönyörködtem a kilátásban.
Lélegzetelállító volt, már épp alkonyodott. A Nap vörösre festette a tájat,
erőtlen sugarai meg-megtörtek egy-egy magasabb hegycsúcson, míg végül teljesen
be nem sötétedett. Egészen új élmény volt ilyen magasan szállni, szinte a
csillagok között éreztem magamat.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">A szemem egyre
inkább elnehezült, fáradt voltam. Rövid ideig még tiltakoztam, mert szerettem
volna hosszasan magamba szívni azt a látványt, de végül elbóbiskoltam. Álmomban
láttam a fehér ruhás angyalt, ahogy bánatosan ücsörög. Gyönyörű arcát fájdalom
torzította el, szemei alatt vörös karikák éktelenkedtek. Elhatároztam, ha
visszatérek és továbbra is ennyire búskomor, akkor valahogy felvidítom. Ki
fogom rángatni abból a depresszióból bármi áron. Hisz előtte áll az élet, és
bár nem ismertem az unokatestvéremet, de tudtam, hogy ő sem szeretné, ha egy
ilyen szépség magába roskadna, és egyedül élné le azt, ami még hátra van.
Remélhetőleg jó sok. Ha kell, akár abban is segíteni fogok, hogy megtalálja azt
a férfit, aki mellett újra tud élni, akinek gyerekeket szülhet.</span></div>AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-83672689021583018252012-07-06T17:35:00.001+02:002012-07-07T14:37:40.951+02:00Könyves álompasik párbaja 2012 - 3. Forduló<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large;">Tükröm, tükröm mondd meg nékem<br />KI A LEGJOBB PASI A KÖNYVEKBEN?</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-7wr-kTKg4QE/T-Ndn3LR0FI/AAAAAAAAAqw/RNsHbc9bCps/s1600/k%25C3%25A1t.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://2.bp.blogspot.com/-7wr-kTKg4QE/T-Ndn3LR0FI/AAAAAAAAAqw/RNsHbc9bCps/s1600/k%25C3%25A1t.png" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Az első fordulóban több száz karakter kapott jelölést. Közülük 34-en birkóztak meg a 2. fordulóban. A tét nem kisebb volt, mint a legjobb 16 közé jutás!</span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">És íme a legjobb 16-os (illetve, a 2. körben kiesett álompasik):</span><br />
<ol>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Cortez</b> - Leiner Laura: A Szent Johanna gimi (<b>770</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Damon</b> - Lisa Jane Smith: Vámpírnaplók (<b>492</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Jacob</b> - Stephenie Meyer: Twilight (<b>459</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Edward</b> - Stephenie Meyer: Twilight (<b>425</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Peeta</b> - Suzanne Collins: Az Éhezők Viadala (<b>355</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Folt</b> - Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt (<b>252</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Jace</b> - Cassandra Clare: Végzet ereklyéi sorozat (<b>228</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Finnick</b> - Suzanne Collins: Az Éhezők viadala (<b>221</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Ian</b> - Stephenie Meyer: A Burok (<b>207</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Alex</b> - Simone Elkeles: Tökéletes kémia (<b>188</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Bones </b>- Jeaniene Frost: Cat és Bones sorozat (<b>181</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Eric</b> - Charlaine Harris: True Blood (<b>174</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Gale</b> - Suzanne Collins: Az éhezők viadala (<b>167</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Barrons</b> - Karen Marie Moning: Tündérkrónikák (<b>163</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Rhage</b> - J. R. Ward: Fekete tőr testvériség (<b>160</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Dimitrij</b> - Richelle Mead: Vámpírakadémia (<b>140</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Sam</b> - Maggie Stiefvater: Shiver (<b>137</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Gideon</b> - Kerstin Gier: Időtlen szerelem (<b>134</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Kellan</b> - Benina: Bíborhajú (<b>109</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Adrian</b> - Richelle Mead: Vámpírakadémia/Vérvonal (<b>109</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Acheron</b> - Sherrilyn Kenyon: Sötét vágyak vadásza (<b>106</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Illium</b> - Nalini Singh: Angyali vadász (<b>106</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Will</b> - Cassandra Clare: Pokoli szerkezetek sorozat (<b>99</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Zsadist</b> - J.R.Ward: Fekete tőr testvériség (<b>90</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Raphael</b> - Nalini Singh: Angyali vadász (<b>90</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Jean-Claude</b> - Laurell K. Hamilton: Anita Blake (<b>89</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Vlad</b> - Jeaniene Frost: Cat és Bones / Night Prince (<b>76</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Lucas Hunter</b> - Nalini Singh: Egy világ, két faj, állandó küzdelem (<b>69</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Zarek</b> - Sherrilyn Kenyon: Sötét vágyak vadásza (<b>62</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Cadeon</b> - Kresley Cole: Halhatatlanok alkonyat után (<b>54</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Rehvenge </b>- J.R.Ward: Fekete Tőr Testvériség (<b>52</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Dmitri</b> - Nalini Singh: Angyali vadász (<b>51</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Judd</b> - Nalini Singh: Egy világ, két faj, állandó küzdelem (<b>44</b>)</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Lucian</b> - Gena Showalter: Alvilág Urai (<b>4</b>)</span></li>
</ol>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span></div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">A bejutott 16 álompasit két csoportba osztottuk, hogy így megküzdhessenek egymással:</span><br />
<br />
<br />
<span style="font-family: inherit; font-size: large;"><b>A csoport:</b></span><br />
<br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Cortez</b> - Leiner Laura: A Szent Johanna gimi</span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Jacob</b> - Stephenie Meyer: Twilight</span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Peeta</b> - Suzanne Collins: Az Éhezők Viadala</span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Jace</b> - Cassandra Clare: Végzet ereklyéi sorozat </span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Ian </b>- Stephenie Meyer: A Burok </span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Bones </b>- Jeaniene Frost: Cat és Bones sorozat </span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Gale </b>- Suzanne Collins: Az Éhezők viadala </span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Rhage </b>- J.R.Ward: Fekete tőr testvériség </span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
<span style="font-family: inherit; font-size: large;"><b>B csoport: </b></span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Damon</b> - Lisa Jane Smith: Vámpírnaplók </span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Edward</b> - Stephenie Meyer: Twilight </span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Folt </b>- Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt </span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Finnick </b>- Suzanne Collins: Az Éhezők viadala </span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Alex</b> - Simone Elkeles: Tökéletes kémia </span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Eric</b> - Charlaine Harris: True Blood </span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Barrons</b> - Karen Marie Moning: Tündérkrónikák </span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>Dimitrij</b> - Richelle Mead: Vámpírakadémia </span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span><br />
<span style="color: #f4cccc; font-family: inherit; font-size: large;">És íme a végső párbaj összecsapói: </span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: large;"><span style="color: #f4cccc;">Cortez</span> </span><span style="font-family: inherit;">Vs</span><span style="font-family: inherit; font-size: large;">. <span style="color: #f4cccc;">Dimitrij</span></span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: large;"><span style="color: #f4cccc;">Damon</span> </span><span style="font-family: inherit;">Vs.</span><span style="font-family: inherit; font-size: large;"> <span style="color: #f4cccc;">Rhage</span></span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: large;"><span style="color: #f4cccc;">Jacob</span> </span><span style="font-family: inherit;">Vs.</span><span style="font-family: inherit; font-size: large;"> <span style="color: #f4cccc;">Barrons</span></span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: large;"><span style="color: #f4cccc;">Edward</span> </span><span style="font-family: inherit;">Vs.</span><span style="font-family: inherit; font-size: large;"> <span style="color: #f4cccc;">Gale</span></span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: large;"><span style="color: #f4cccc;">Peeta</span> </span><span style="font-family: inherit;">Vs.</span><span style="font-family: inherit; font-size: large;"> <span style="color: #f4cccc;">Eric</span></span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: large;"><span style="color: #f4cccc;">Folt</span> </span><span style="font-family: inherit;">Vs.</span><span style="font-family: inherit; font-size: large;"> <span style="color: #f4cccc;">Bones</span></span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: large;"><span style="color: #f4cccc;">Jace</span> </span><span style="font-family: inherit;">Vs.</span><span style="font-family: inherit; font-size: large;"> <span style="color: #f4cccc;">Alex</span></span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: large;"><span style="color: #f4cccc;">Finnick</span> </span><span style="font-family: inherit;">Vs.</span><span style="font-family: inherit; font-size: large;"> <span style="color: #f4cccc;">Ian </span></span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Szavazni július 8-tól lehet, egészen július 11-ig!</span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Szavazás menete a következőképp zajlik: a párosok egyikére kell majd voksolni! </span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">A játék legvégén sorsolunk EGY szerencsés nyertest azok közül, akik minden fordulóban szavaztak.</span><br />
<br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Illiumos sarokkönyvjelző (<a href="http://grettyszerintavilag.blogspot.com/">Grettytől</a>)</span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Az éjszaka háza sorozat bármelyik eddig megjelent része (<a href="http://www.google.com/url?q=http%3A%2F%2Fwww.vivianholloway.blogspot.hu%2F">Wee</a>-től)</span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">A top16-ba bejutott karakterek egyikének itthon is megjelent könyve ( 1db - <a href="http://forrocsokiesjokonyv.blogspot.hu/">Zsu</a>-tól)</span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">A top 34-be bejutott karakterek egyikének itthon is megjelent könyve(1db - <a href="http://www.kellyolvas.com/">Kellytől</a>)</span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">1 db Vámpírakadémia angol nyelvű képregény. Vagy az első vagy a második rész - nyertes döntése (<a href="http://moly.hu/tagok/greylupus">Greylupustól</a>)</span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">1 db Szélesi Sándor - A láthatatlan város c. könyv (<a href="http://ffgbook.blogspot.hu/">FFG</a>-től)</span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">1db Gena Showalter: Atlantisz, VAGY Sheila O'Flanagan: Az álmok végül valóra válnak VAGY Jayne Ann Krentz: Az átok című könyve (nyertes döntése - <a href="http://magnoliablogja.blogspot.hu/">Tempytől</a>)</span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">1 db trikó/póló a játék logójával (<a href="http://www.roni-olvas.blogspot.hu/">Ronitól</a>) </span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">További nyereményekről itt olvashattok a játék házigazdája oldalán:</span><a href="http://konyvekhaboruja.blogspot.com/2012/07/konyves-alompasik-parbaja-2012-iii.html"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Könyvek háborúja</span></a><br />
<div>
<span style="font-family: Cambria;"><br /></span></div>AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-56171303371699580072012-07-03T13:04:00.000+02:002012-07-07T12:37:51.838+02:00Könyves álompasik párbaja 2012. - 2. forduló<br />
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-p90cbLaLTSQ/T_LSQpf3SoI/AAAAAAAAANw/sBZeugKcjF0/s1600/k%C3%A1t.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://3.bp.blogspot.com/-p90cbLaLTSQ/T_LSQpf3SoI/AAAAAAAAANw/sBZeugKcjF0/s1600/k%C3%A1t.png" /></a><b> </b><br />
<br />
<br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><b>A játék elején megmondtuk, hogy 32 legtöbb jelölést kapott
karakterek jutnak be a 2. fordulóba. Igen ám, de voltak olyanok az
élmezőnyben, akik ugyanannyi jelölést kaptak, így a 32ből a végén 34
lett. Ezért be kellett iktatnunk egy kis szabály módosítást, mert nem
akartunk sportszerűtlenek lenni, és indítani az X karaktert, de az Y-t
nem, ha az Y is ugyanannyi jelölést kapott.</b>
</span><br />
<div>
<b><br /></b><br />
<b><br /></b><br />
<b><br /></b><br />
<b><br /></b></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Íme a 34 befutó (teljesen véletlenszerű sorrendbe keverve):</span></b></div>
<div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span></div>
<div>
<ol>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Rhage - J.R.Ward: Fekete tőr testvériség</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Vlad - Jeaniene Frost: Cat és Bones / Night Prince</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Ian - Stephenie Meyer: A Burok</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Cadeon - Kresley Cole: Halhatatlanok alkonyat után</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Zsadist - J.R.Ward: Fekete tőr testvériség</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Peeta - Suzanne Collins: Az Éhezők Viadala</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Judd - Nalini Singh: Egy világ, két faj, állandó küzdelem</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Edward - Stephenie Meyer: Twilight</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Rehvenge - J.R.Ward: Fekete Tőr Testvériség</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Jean-Claude - Laurell K. Hamilton: Anita Blake</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Will - Cassandra Clare: Pokoli szerkezetek sorozat</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Damon - Lisa Jane Smith: Vámpírnaplók</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Sam - Maggie Stiefvater: Shiver</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Jacob - Stephenie Meyer: Twilight</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Bones - Jeaniene Frost: Cat és Bones sorozat</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Zarek - Sherrilyn Kenyon: Sötét vágyak vadásza</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Kellan - Benina: Bíborhajú </span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Finnick - Suzanne Collins: Az Éhezők viadala</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Acheron - Sherrilyn Kenyon: Sötét vágyak vadásza</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Illium - Nalini Singh: Angyali vadász</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Lucian - Gena Showalter: Alvilág Urai</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Alex - Simone Elkeles: Tökéletes kémia</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Folt - Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Gideon - Kerstin Gier: Időtlen szerelem</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Dimitri - Nalini Singh: Angyali vadász</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Raphael - Nalini Singh: Angyali vadász</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Adrian - Richelle Mead: Vámpírakadémia/Vérvonalak</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Gale - Suzanne Collins: Az Éhezők viadala</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Dimitrij - Richelle Mead: Vámpírakadémia</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Barrons - Karen Marie Moning: Tündérkrónikák</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Eric - Charlaine Harris: True Blood</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Cortez - Leiner Laura: A Szent Johanna gimi</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Jace - Cassandra Clare: Végzet ereklyéi sorozat</span></li>
<li><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Lucas Hunter - Nalini Singh: Egy világ, két faj, állandó küzdelem</span></li>
</ol>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b><span style="color: #cc0000;"><br /></span></b></div>
<iframe frameborder="0" height="950" marginheight="0" marginwidth="0" src="https://docs.google.com/spreadsheet/embeddedform?formkey=dEZLN0dZZmtPdEpDZC11OUtVYVFBaHc6MQ" style="border-radius: 6px; box-shadow: 0px 0px 8px #000;" width="560"></iframe>AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-10899950243923724762012-05-18T21:47:00.001+02:002012-05-18T21:47:40.148+02:00Keserédes szerelem - 4. fejezet<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: Forte; font-size: 22pt;">Shelley</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Csurom vizesen
álltam az ajtóban, nyirkos ruháim testemhez simultak. Ázott hajamat próbáltam
rendbe szedni, hogy némiképp tűrhetőbb legyen a megjelenésem, de nem jártam túl
sok sikerrel. Három erőtlen kopogásra futotta az erőmből, többre, ha akartam
volna sem lettem volna képes. Hirtelen támadt lendületemet maradéktalanul
szétcincálta a kép, mely visszavonhatatlanul beleforrt az emlékezetembe.
Dühített a tehetetlenségem. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Talán, ha
utána mentem volna tegnap, akkor most minden másként lenne</i>. Milliónyi <i style="mso-bidi-font-style: normal;">mi lett volna, ha</i> jutott eszembe.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Szapora léptek
zaja hallatszott bentről, melyek egyre közelebb értek, mígnem kitárult előttem
az öreg, gesztenyeszín ajtó. Barátnőm őzbarna szemeiben aggodalom és
meglepettség csillant, ahogy végig pillantott rajtam teljesen elsápadt.
Alabástromszín bőre még világosabb árnyalatra váltott, ajkai szétnyíltak a
döbbenettől, majd hangtalanul összezárultak. Másodpercek teltek el, mire képes
volt befogadni azt a szánalmas látványt, amit nyújtottam.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Küzdöttem a
bennem tomboló érzelmi viharral, de végül győzedelmeskedett felettem, Ramona
karjaiba omolva könnyek peregtek végig az arcomon. Barátnőm viszonozta az
ölelést, olyan szorosan fonva körém karjait, mint egy anya, ki féltőn óvja
gyermekét.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Ne haragudj,
nem akartalak összekoszolni - húzódtam el tőle.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Shelley ne
legyél ennyire bolond! - korholt le, miközben magához vont.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Sajnálom… -
csak ennyit bírtam kinyögni, mielőtt újabb hullám söpört rajtam végig, testem
önkéntelenül rázkódott.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Én is
sajnálom Shell! - fejezte ki együttérzését Ramona. Végül már ő sem bírta
könnyek nélkül.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Miután sikerült
annyira összeszednem magamat, hogy beszélni tudjak, kihátráltam az addig oly
megnyugtató szorításból.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Most már jól
leszek - nyugtattam meg még mindig holt sápadt barátnőmet, aki ezek után
sietősen betessékelt és mielőtt bármit is mondhattam volna még, felrohant az emeletre.
Míg vártam rá, belepillantottam a mellettem csüngő tükörbe. A képmásom
borzalmasan festett, arcom csupa sár volt, hajamból fűcsomók álltak ki, a
ruhámról nem is beszélve. Annyira szégyelltem, hogy így kell látnia,
szánalmasan…</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Ramona, kezében
egy zöld törölközővel tért vissza. Jobb színe volt, mint néhány pillanattal
ezelőtt, megpróbálta összeszedni magát, hogy erősnek mutatkozzon. Mindig is úgy
törődött velem, mintha a testvére lettem volna, mikor bajban voltam segített
kihúzni, ha a föld felett szárnyaltam, akkor velem együtt örült. Nagyon közel
álltunk egymáshoz, bármikor számíthattunk a másik támogatására. Amikor átverték
a pasik az én vállamon sírta ki bánatát.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Szegénynek nem
volt könnyű az élete, ám mégis olyan méltósággal viselte, hogy az irigylésre
méltó volt. Soha senkinek nem mutatta, ha lelkileg romokban hevert, kifele
állandóan mosolygott. Egy kívülálló számára ő egy örök optimista, vidám
csajszinak tűnhetett, ami így is volt, de ez a mosoly sokszor csak maszkként
szolgált. Leginkább egy bohóchoz lehet hasonlítani. Mindenkinek mosolyt csalt
az arcára, de nagyon keveseknek engedte láttatni, hogy milyen is valójában,
mikor lekerül róla az álarc.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Kiskorában egy
autóbalesetben vesztette el a szüleit. Intézetbe került, mert a nagyszülei
akkor már annyira idősek voltak, hogy nem tudtak volna egy 3 éves, eleven
kislányról megfelelően gondoskodni. Később nevelőszülőkhöz került, akiknek nem
születhetett gyermekünk, ők mindig is úgy nevelték, mintha a sajátjuk lett
volna. Nem éreztették vele, hogy kívülálló, amit csak tudtak megadtak neki és
mind a mai napig támogatják, amiben csak lehet. Robert, a nevelőapja
segítségével nyitotta meg két évvel ezelőtt a virágboltját. Világéletében
szerette a növényeket, órákig képes volt köztük ücsörögni, beszélni hozzájuk,
sőt olykor még énekelt is nekik.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Amíg az üzleti
életben sikeres volt, addig a szerelemben már kevésbé. Naivsága miatt nagyon
sokszor kellett csalódnia, szinte mindegyik pasija átverte vagy megcsalta.
Ebből kifolyólag egy ideje már feladta a párkeresést, egyszerűen csak
megpróbálta élvezni az életet.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Csavard ezt
magad köré - nyújtotta felém a törölközőt -, és gyere velem, mielőtt megfázol
itt nekem.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Köszönöm -
emeltem rá jelentőségteljesen a tekintetemet.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Jaj, ne
hülyéskedj már! Ez a legkevesebb, amit tehetek. Na, de gyere - intett, hogy
kövessem a fürdőbe.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Valóban jól
esett a forró vízsugár, átmelegítette kihűlt testemet. Hajamból hosszú harc
árán sikerült kihúzkodnom a beleragadt gazokat. Legnagyobb meglepetésemre még
kavicsot is találtam benne, nem tudom hogyan került oda.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Gyorsan magamra
kaptam a ruhákat, amiket Ramy már előre kikészített nekem. Szerencsére nem
sokban különböztek a méreteink, bár ő kicsit másként öltözködött, mint én, de
még így is sikerült olyan darabokat kiválasztania, amik stílusvilágukban
közelebb álltak hozzám. Míg én a farmer és kockás ing kombót részesítettem
előnyben, addig Ramona jobban kedvelte a csajosabb, extravagáns darabokat.
Merészebben öltözködött, nálam. Egyetlen kiegészítőtől viszont soha nem vált
volna meg, bárhová is ment, akár bevásárolni, dolgozni, randira vagy csak egy
moziba mindig rajta volt a kötött, khaki sapkája. Be kell vallani tényleg
nagyon illett is hozzá.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Csokis muffin,
finom, kakaós aromája tekergőzött a nappaliban, betöltve az egész teret. A nyál
önkéntelenül gyűlt össze a számban. Ettől az elképesztő illattól hatalmas,
tátongó ürességet éreztem a gyomromban.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
A sarokban
álló, Viktória korabeli órára pillantottam, hát persze, hogy éhes voltam. Már
délután öt óra is elmúlt, és tegnap reggel óta egy falatot sem ettem. Egészen
mostanáig eszembe sem jutott, hogy bármit is legyömöszöljek a torkomon. Nem
vágytam semmilyen ételre, de tudtam, hogy előbb vagy utóbb muszáj lesz ennem
valamit, és akkor már miért ne kezdhetném ezzel az ellenállhatatlan finomsággal.
Leemeltem egyet a tányérról és hatalmasat haraptam belőle. Csak ekkor jöttem
rá, hogy mennyire éhes vagyok. Gyorsan befaltam a másik felét is, és mielőtt
azt lenyelhettem volna, már nyúltam is a következőért.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Te aztán ki
vagy éhezve - cincogta barátnőm, széles mosolyra húzva ajkait. - Nem rég lett
kész. Muszáj volt valahogy levezetnem a feszültséget és így sütésbe fojtottam…</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Jól tetted,
mert ez mennyei! Leírhatatlanul zseniális, és, ha nem haragszol, akkor bekapok
még egyet… kettőt - kacsintottam rá, miközben mellé telepedtem az apró kék és
rózsaszín virágokkal díszített fehér kanapéra. Magam alá húztam jobb lábamat,
hogy szembe fordulhassak vele. Egy gőzölgő itallal teli bögrét nyomott a
kezembe. Óvatosan kortyoltam egyet belőle, de még így is megégette nyelvemet a
forró jázmin tea. - Mondtam, hogy vigyázz, mert még meleg, de, ha szeretnéd, lehűtöm
neked.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Nem kell,
köszi.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Shell… -
sóhajtotta Ramona, mialatt csokoládébarna haját csavargatta. Fogalma sem volt,
hogyan is kezdjen bele - én… én sajnálom. Őszintén. </div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Köszi, de…</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Várj! - vágott
közbe felemelve mutatóujját. - Hadd fejezzem be. Tudom, hogy hülyén hangzik,
mert én utáltam, mikor nekem mondogatták ezt folyton, de én pontosan tudom,
hogy mit érzel és min mész keresztül. Vagyis csak részben, mert én a szüleimet
vesztettem el és akkor még nagyon kicsi voltam… - lesütötte tekintetét, láttam,
hogy fáj vissza emlékeznie. Bármilyen régen is történt, mind a mai napig
ugyanolyan rosszul érintette az a szörnyű baleset. Szeme sarkából kicsordult a
könny, végig gördülve rózsás arcán. - De attól még tudom. A mai napig elevenen
él bennem az egész.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Ramy ne… -
kérleltem, de ő meg sem hallotta </div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Hiába
mondják, hogy idővel jobb lesz és könnyebb. Ez nem igaz. Ezer év elteltével is
ugyanannyira fog fájni. Ez egy olyan seb, ami sosem gyógyul be igazán. Elég egy
ismerős kép, illat, zene vagy bármi más a világon és máris eszedbe jut.
Olyankor újra vérezni kezd a szíved. Erre nincsen gyógyír… Tovább kell élni ez
igaz, de könnyebb mondani, mint megtenni.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Igen…</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Hosszú időnek
kell még eltelnie ahhoz, hogy újra tudj élni, úgy igazán. Most még furcsa erről
beszélni, de később menni fog, hidd el.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Nem fog! - harsantam
fel a kelleténél kicsit erőteljesebb hangon. - Ne haragudj, csak…</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Semmi gond,
megértelek - simított végig a karomon. - Eleinte én is azt hittem, hogy nekem
ez nem fog menni, de végül mégis sikerült. Észre sem fogod venni, mikor eljön
az a pillanat, mert ez nem egyik napról a másikra történik, hanem szépen,
fokozatosan. Majd én segítek, melletted leszek és támogatlak, amiben csak
tudlak.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Köszönöm. - Letettem
a bögrémet az asztalra és magamhoz öleltem Ramy-t. Jól estek a szavai, noha
igen nehéz volt elhinni, hogy valaha még élhetek normális életet. Nagyon
távolinak tűnt. - Annyira hálás vagyok mindenért, amit értem teszel és tettél.
Örülök, hogy van egy ilyen lenyűgöző barátnőm.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Jaj, ne csináld
már! Meg akarsz ríkatni? - mosolygott rám szemét dörzsölgetve.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Nem ez volt a
fő célom, legalábbis nem ezért jöttem, de hát… - viccelődtem vele.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Hanem?</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Hanem, mert
kitaláltam valamit, amihez kéne a segítséged, mert egyedül nem biztos, hogy
képes vagyok rá.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- És mi lenne
az? - vonta fel a szemöldökét.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Előkotortam a
gyűrűt, amit Rick készíttetett nekem és mindent elmeséltem. Jake szavai csak
úgy özönlöttek belőlem, olykor még a levegővételről is elfeledkeztem, annyira
bele lendültem. Ramona lélegzetvisszafojtva hallgatta, nem szólt közbe egyetlen
egyszer sem, csak az arcán tükröződött a döbbenet. Erre még ő sem számított.
Elképedve vizslatta a kezembe lévő ékszert, majd átnyújtottam neki, hogy
tüzetesebben is megvizsgálhassa.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Ez álomszép!
- hüledezett, összevissza forgatta a kis csodát, de még mindig nem tudott
betelni vele. - Tényleg ő tervezte? - emelte rám jelentőségteljesen tekintetét.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Jake szerint
igen.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Hihetetlen!
Nekem erről egy szót sem szólt, pedig mindig minden tervéről beszámolt…</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Valószínűleg
nem akarta, hogy eláruld nekem.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- De… de én
tudok titkot tartani! - hangja néhány oktávval feljebb kúszott, és már ő sem
bírt ülve maradni. - Mi az, hogy ÉN elkotyogom neked?! Attól, hogy virágos
vagyok, még nem vagyok pletykás… - mint, egy durcás kisgyerek csípőre vágta a
kezét, és égnek emelte az orrát, majd néhány másodperc elteltével hangos
kacajban tört ki – na, jó talán mégis. Egy csöppnyit.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
A délután
további részében nagyokat beszélgettünk. Ramona felsorolta az összes helyes
pasit, akik azon a héten betértek a boltjába. Olykor egy kicsit elragadtatta
magát, mert minden második szembe jövő hím a<i style="mso-bidi-font-style: normal;">
Tökéletes </i>pasi volt számára, aki aztán gyorsan elvesztette ezt a státuszát,
miután a párjuknak vagy szeretőjüknek vásároltak virágot.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Egyszer volt
alkalmam megtapasztalni egy hasonló jelenetet, Ramy pillanatok alatt változott át
tündérből, egy igazi, dühöngő sárkánnyá, miután megtudta, hogy Mr. Tökéletes
valójában mégsem annyira kifogástalan úriember, mint ahogy képzelte, mert a
srác egyszerre két barátnőt is fent tart. Továbbá mind a kettőt ugyanolyan
csokorral szerette volna elkápráztatni. A barátnőm odáig ment, hogy míg a srác
átugrott a közeli ATM-hez, addig ő elkészítette a csokrokat, majd mind a
kettőbe elrejtett egy cetlit, azzal a felirattal, hogy <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Vigyázz, mert a pasid egy szemét disznó, aki megcsal!</i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Sok mindent
gondoltam róla, de, hogy ezt megteszi, arra még én sem számítottam. Azóta
tudom, hogy nála semmi sem lehetetlen, mert ő egy igazán dilis csaj. Viszont,
ha a helyzet úgy kívánja, akkor igenis tud komoly lenni.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Délután pont
ilyen volt, miután elmagyaráztam neki, hogy mit is szeretnék, sőt talán most az
egyszer fordult elő, hogy engem nézett teljesen idiótának. Nem mondta ki, de
láttam rajta, hogy úgy gondolja, hogy hiányzik néhány kerekem.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Fogalmam sem
volt róla, hogy a muffinban lévő csoki endorfintartalmától vagy Ramona
lenyűgöző lényétől, de boldog voltam. Nem felhőtlenül, de el tudtam feledkezni
a fájdalomról és újra úgy éreztem, képes vagyok élni, nem csak vegetálni.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Szerencsém
volt, mert sikerült elintézni, amit szerettem volna és ez még hozzá adott egy
cseppet, kis boldogságomhoz. Olyan fajta erőre kaptam tőle, ami segített, hogy
végig tudjam majd csinálni a temetést.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Ramona a
virágdekorációról faggatott, de jobbnak láttam rábízni, hiszen ő jobban ért
hozzá, mint én és bízom az ízlésében. Másrészt nem szerettem volna ezzel
foglalkozni, mert ez megint csak azt jelentette volna, hogy Rick meghalt, és
nem akartam, hogy folyton az járjon a fejemben, hogy a végső útjára kell
kísérnem. Ehelyett sokkal jobb ötletem volt, ami némiképp azt sugallta, hogy
bár fizikailag nincs jelen, de attól még nem múlt el nyomtalanul és tovább él
valahol.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Miután haza
értem, még várt rám egy kemény feladat, de úgy éreztem, hogy sikerülni fog, és
így is lett. Felhívtam Martha-t, Rick anyukáját. Szegény teljesen összeroppant,
ami nem is csoda, hiszen mégiscsak az egyetlen fia volt. Ami viszont meglepett,
az az, hogy nem érte váratlanul, mintha fel lett volna rá készülve. Nem akartam
firtatni, de ez mégis nagyon furcsa volt. </div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Biztosított
róla, hogy ezentúl is szeretné, ha ugyanúgy a családjukhoz tartoznék, mint
azelőtt, mert bár a fiát elvesztette, de a lányát nem szeretné. Martha olyan
volt nekem, mintha a pótanyukám lett volna. Kiskorom óta ismert és sajátjaként
szeretett.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Én sem akartam
elszakadni tőlük, mert nagyon kedveltem őket. Igaz, hogy hivatalosan nem lettem
a menyük, de a szívemben annak éreztem magamat. Így hát magától értetődött,
hogy ameddig csak élek számíthatnak rám.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Nagyon hamar
elérkezett a temetés napja. Próbáltam másként felfogni, úgy gondolni rá, hogy
nem vesztettem el örökre, csak egy kis időre búcsút kell vennünk egymástól,
amíg újra nem találkozunk, mert odabent tudtam, éreztem, hogy egyszer még
látjuk egymást. Hosszú idő fog eltelni addig, de azután már az idők végezetéig
együtt maradunk. Halhatatlan szerelem és boldogság vár rám, csak türelmesen
kell kivárnom.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Ragaszkodtam
hozzá, hogy egyedül menjek a kápolnához, pedig anyuék és Ramona is
felajánlották, hogy elkísérnek, de ezt nekem kellett végigcsinálnom. Önerőből,
és mert tudtam, ha ott lennének mellettem, összeroppannék. Sokkal könnyebb volt
egyedül erősnek maradnom.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Összeszedtem
magam és minden erőmet, még a legmélyebbre rejtett tartalékaimat is
előkotortam, tudtam, hogy szükségem lesz rájuk. A fésülködő asztalon lévő
borítékért nyúltam. Utoljára még belepillantottam a tükörbe, majd lesiettem a
kocsihoz és útnak indultam.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
A templomhoz
érve láttam a hatalmas tömeget. Mindenki azért jött, hogy végső búcsút vehessen
életem párjától.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Meg tudod
csinálni! - bíztattam magamat. Nagy levegőt vettem, majd kiszálltam az autóból.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
A bejárathoz
érve láttam, hogy Ramy tökéletes munkát végzett. Pontosan olyan lett a
díszítés, ahogy szerettem volna. Minden padsor szélénél hófehér liliomok
díszelegtek zöld szalaggal átkötve. Rick kedvenc színe volt a zöld. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Hát ezt sem felejtette el</i>. Barátnőm ki
nem mondott gondolataimat is ismerte.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Szembe a
főoltár előtt állt egy hófehér koporsó, tetején egy káprázatos zöld-fehér
virágdísszel. Körülötte sorakoztak a koszorúk, sírcsokrok, melyeket az
ismerősök, rokonok és a barátok hoztak. Balra, az egyik kandeláber előtt, ami
apró virágokból készült girlanddal volt ékesítve, egy hatalmas vörös rózsából
készült szív állt. Közvetlenül a koporsó mellé helyezve. Tudtam, hogy ezt az én
nevemben készítette. Megindított, de gátat szabtam meghatottságomnak.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Utolsó erőt
vettem magamon és elindultam befelé. Már mindenki elfoglalta helyét a padokban,
síri csönd volt. Cipőm kopogására azonban valamennyien felfigyeltek. Rengeteg
szempár szegeződött rám. Hallottam, ahogy néhányan összesúgnak a hátam mögött,
hogy <i style="mso-bidi-font-style: normal;">ez megbolondult, szegény
megtébolyodott </i>és hasonlók, de nem foglalkoztam velük. Egészen a koporsóig
siklottam. Végig simítottam a peremén, majd anyámékhoz sétáltam és helyet
foglaltam anya és Ramona között.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Barátnőm csak
mosolygott, nem szólt semmit, anya pedig levegő után kapkodott, rosszalló
pillantásokat vetve rám.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Köszönöm -
súgtam oda Ramonának. - Káprázatos.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Némán bólintott
és kezei közé fogta az enyémet. - Képes vagy rá! – bíztatott.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Őszintén
reméltem, hogy igaza van és meg tudom csinálni magam miatt és Rick-ért is.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Az idős pap
igen megható beszédet mondott, végig nagyon szépen prédikált. Miután befejezte sorra
következtek a családtagok. Martha, Rick édesapja és a nagyszülei. Végül a
munkatársai közül szólaltak fel néhányan és Jake. Szegény alig tudta
visszanyelni feltörő könnyeit. Régóta ismerték egymást, olyanok voltak, mint
két testvér. Ezért, hát nem is csoda, hogy szegény Jake ennyire összeroppant.
Más helyzetben soha nem mutatta volna ki érzelmeit a nagyközönség előtt, de ez
a pillanat más volt.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Miután mindenki
elmondta, amit szeretett volna, én következtem. Felálltam, a gyomrom idegesen
összeszorult. Óriási gombóc növekedett a torkomban, szívem egyre hevesebben
kezdett verni. Éreztem, ahogy az arcom megtelik vérrel. Szaporán levegő után
kapkodtam, mint akit bezártak egy szűk helyre és elfogyott a levegője. Muszáj
volt lenyugodnom.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Gyorsan magam
elé vizualizáltam Rick arcát, ravasz kis mosolyával.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Közelebb
lépdeltem a pódiumhoz, remegő kézzel nyúltam a mikrofon felé.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Kedves
gyászolók! - szólítottam meg mindenkit, aki jelen volt. - Tudom, most sokan úgy
vélik, elment az eszem és ez talán így is van, de nem tiszteletlenségből vettem
fel ezt - mutattam végig hosszú, fehér ruhámon, ami inkább illet volna egy
esküvőhöz, de hisz pontosan ezért választottam ezt. Visszafogott, egyenes
szabásvonalú ruha volt, ám mégis különleges. Nem a mell alatti húzott része
tette azzá, sokkal inkább az egyedi, rózsaformára ráncolt, féloldalas
vállmegoldása, mely a bal vállamnál futott hátra. - Sokkal inkább azért, mert
Ricknek és nekem nem adatott meg, hogy összeházasodhassunk, ezért szeretnék
méltó módon elbúcsúzni tőle, addig, míg újra nem találkozunk. Szavak helyett
kérem, hallgassák meg Leona Lewis <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Run </i>című
számát, ez a dal mindent elmond arról, hogy mit is érzek valójában.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Síri csönd
lett, mindenki elhallgatott, még azok is akik addig összesúgtak mögöttem.
Elindult a zene és én a koporsó elé sétáltam. Letérdeltem elé, előhúztam a
kezemben lévő borítékból egy papírt. Szerettem volna fejből mondani Ricknek
mindazt, amit iránta éreztem, de erre jelen körülmények között nem lettem volna
képes, muszáj volt leírnom.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Szerelmem! Drága Rick!
</i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">El kell neked mondanom, mit érzek irántad, mielőtt végleg
elszakítanának tőlem!</i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Te voltál a legszebb dolog az életemben! Igyekeztél minden percben
mosolyt varázsolni az arcomra, még akkor is, amikor Te magad sem láttál kiutat
Az a csibészes mosolyod bármit el tudott velem felejtetni.</i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">És az a milliónyi feledhetetlen pillanat, melyeket együtt éltünk át,
egyre szorosabban kötött össze bennünket, míg végül végérvényesen összeolvadt a
szívünk, lelkünk… elválaszthatatlanul. Te voltál, vagy és leszel az Életem!
Sokkal tartozom neked. Ám mielőtt Isten színe előtt is egymáséi lehettünk volna
a sors közbeszólt. Szerettél volna feltenni nekem egy kérdést, melyre nem nyílt
alkalmam válaszolni, de én kitolok a Sorssal!</i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">A válaszom Igen! Ezerszer is IGEN! Leszek a feleséged, itt és most. Nem
tudom hol vagy ebben a pillanatban, de érzem, hogy hallasz!</i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Megcsináltattam a gyűrű párját, ez örökké összeköt bennünket, legyünk
bárhol. Senki nem akadályozhatja meg! Szeretlek!</i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Szerettelek volna megajándékozni egy kisbabával, mert nagyszerű apa
lettél volna, ebben biztos vagyok. Sajnálom! Nagyon bánt, mindaz, amit a
fejedhez vágtam azon a reggelen. Ha tudnám ezerszer is visszacsinálnám, de nem
lehet. Már nem…</i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Tudom, hogy könnyebb lenne követnem téged, de nem teszem, mert Te nem
akarnád, és nem akarok neked még több fájdalmat és csalódást okozni! Ezért
inkább kivárom, míg eljön az én időm, hogy újra veled lehessek és mosolyogni
fogok abban a pillanatban, mikor értem jössz!</i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Ígérem, hogy soha nem felejtelek el, Te mindig bennem fogsz élni, és ha
eljön az ideje, akkor az idők végezetéig együtt leszünk, csak Te meg Én!
Esküszöm, hogy többé nem engedem el a kezed! Rick Frewen Szeretlek!</i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Miután
felolvastam neki a levelet közelebb léptem a koporsóhoz, gyöngéd csókot lehelve
rá. Észre sem vettem, mikor járt le a dal, annyira belefeledkeztem a
gondolataimba. Az emberek néma csöndben várták, míg visszasétáltam a helyemre.
Körbepillantottam az arcokon és csak a párás szemek csillogását láttam.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Kint már egy
előre kiásott gödör látványa fogadott mindenkit. Éreztem, hogy rohamosan fogy
az erőm, amint beemelték a koporsóját a sírba. Szörnyű volt végig hallgatni,
annál rosszabb nem létezik a világon. A gyásznép soraiból feltörő zokogások
hallatszottak. Ramy látta rajtam, hogy egész testemben megfeszültem, közelebb
oldalazott hozzám, hogy fél kézzel átölelhessen.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Az emberek
sorra dobták a koporsó tetejére a kezükben tartott virágokat. Végül én
következtem. Virág helyett a borítékot dobtam bele a levéllel.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Örökre
együtt! - mondtam miközben az árok fölé emeltem a tenyeremet. Lassan
szétnyitottam és hagytam kihullani belőle a gyűrűt, mely az enyém párja volt.
Ha összeérintettük volna a két gyűrűt egy szívet formázott volna.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Az apró karika
hangos csörömpöléssel landolt a koporsó fedelén. A tömeg elképedve figyelte
minden egyes mozdulatomat. Őrültnek hittek, de nem számított. Csak az volt a
fontos, amit éreztem. Felőlem akár gyengeelméjűnek is gondolhattak.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
A sírások lapát
után nyúltak és elkezdték betemetni a sírt. Borzalmas élmény volt.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Az emberek szép
lassan hazafelé szállingóztak. A végén anyuék és Rick szülei maradtak.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Kicsim, nem
jössz velünk? - kérdezte anyu.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Még maradnék,
ha nem haragszol.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Rendben, ha
haza értél hívj fel! - azzal adott két puszit és elindultak a kijárat felé.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Shelley,
lassan mi is megyünk - kezdte Mrs. Frewen -, fárasztó volt ez a nap és
kimerültem.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Én még
szeretnék itt maradni egy kicsit, de megértelek Martha, menjetek csak.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Biztos? -
homloka aggodalmas ráncba szaladt. Most, hogy ennyire közel állt hozzám, láttam
mennyire megviselte a fia elvesztése, a temetés körüli herce-hurca és ez az
egész. Mintha éveket öregedett volna. Napsütötte bőre egész fakó lett, szeme
alatt lila duzzanatok éktelenkedtek és apró ráncok hálózata szőtte át arcát.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Igen, rendben
leszek, ne aggódj.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Rendben és
köszönök mindent Shelley! - megfogta a kezem és homlokon csókolt, azzal ők is
távoztak.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Ott maradtam
egyedül a friss földkupac fölött. Nem gondoltam semmire, csak a távolba
révedtem, magam sem tudom mi néztem. Fel kellett fognom mindent, ami aznap
történt. Lelkemben reggel óta sötét esőfelhők gyülekeztek arra várva, hogy
tombolhasson a vihar, de nem engedtem. Erősnek kellett látszanom, most viszont
egyedül maradtam, már nem volt értelme halasztani a lehetetlent.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Letérdeltem a
sírhoz, ráborultam és hagytam, hogy a felhők szitálni kezdjenek, majd egyre
nagyobb zivatarrá váljanak, megöntözve a friss földet.</div>AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-88266036236594342792012-04-15T20:08:00.000+02:002012-04-15T20:08:27.109+02:00Keserédes szerelem - 3. fejezet<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:PunctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w:DontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin:0cm;
mso-para-margin-bottom:.0001pt;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:10.0pt;
font-family:"Times New Roman";
mso-ansi-language:#0400;
mso-fareast-language:#0400;
mso-bidi-language:#0400;}
</style> <![endif]--> <br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-family: Forte; font-size: 22.0pt;">Shelley</span></div><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><br />
</div><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">A sötétítő résein átszűrődő Nap sugarai lágyan cirógatták bőrömet, majd egyre fentebb kúsztak, mígnem elérték a szememet is. Nem akartam még kinyitni őket, hunyorogva, zsörtölődve megfordultam. Távolabb kerültem kedvesem biztonságot nyújtó ölelésétől, de még így is éreztem karjait a derekamon. Mérges voltam a Napra, mert távolabb taszított a férfitól, akihez annyira szerettem odabújni. Ha lehet, most még nagyobb szükségem lett volna rá. Szerettem volna elfelejteni azt a rémálmot, amely egész éjszaka kísértett. Olyannyira valóságosnak tűnt, éreztem az összes fájdalmat, lelkem reccsenésétől kezdve szívem hasogatásáig.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Nem bírtam visszaaludni, de még felkelni sem állt szándékomban. Inkább hallgattam Rick egyenletes szuszogását. Évek óta ugyanezt csináltam, ha előbb megébredtem nála. Minden egyes lélegzetvételét ismertem, de ez most valahogy más volt, mint általában. Ismeretlen.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">De nem érdekelt. Gondolkozni kezdtem, hogy hogyan tehetném különlegessé ezt a napot. Fogalmam sem volt róla, hogy miként, de tenni szerettem volna valamit, valami nem mindennapit. Lehet, hogy csak a lelkiismeretem keresett engesztelést, mindazért a szörnyűségért, amit álmodtam.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Tudtam, hogy Rick semmit nem sejtett éjjeli vízióimról, de én mocskosnak, koszosnak éreztem miattuk magamat, attól, hogy a gondolataimba fészkelődtek azok a borzalmas képek. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Talán néhány öleléssel és csókkal kezdhetném. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Aztán… hm…</i> - még piszkosabb gondolatok keringtek az agyamban. Éreztem, hogy a pokol bugyraiba fogok kárhozatni, de nem számított. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Csinálhatnék neki valami reggelit, bár ez mégsem a legjobb ötlet, feltéve, ha nem akarom felrobbantani az egész házat… </i>- filóztam, mert a konyhaművészet nem tartozott az erősségeim közé. Néhány egyszerűbb dolgot el tudtam készíteni, de ami kicsit is komplikáltabb egy rántottánál, azok már kifogtak rajtam. Szerencsére Rick pont az ellentétem volt. Imádott ügyeskedni - nem utolsó szempont, hogy tudott is -, és mindig valami újjal kísérletezett. Őszintén hálás voltam neki, hogy sohasem firtatta ügyetlenkedésemet, azt a néhány alkalmat leszámítva, amikor jól be tudott égetni a barátaink előtt. Olyankor mindig fülig pirultam és legszívesebben bokán rúgtam volna, bár képtelenség, mert ezeket a megjegyzéseit mindig azzal a csibész mosolyával tálalta.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Azzal a milliókat érő, rosszfiús vigyorával bármit el tudott volna adni nekem, ha ezüst tálcán mérget kínál, akkor is megittam volna… Ezzel sajnos tisztában is volt és igen gyakran alkalmazta. Bármi rosszat tett, csak jött a gödröcske és a nevető ráncok, és én teljesen elolvadtam, mint egy bödön fagyi, amit a tűző napon felejtettek. Kanalazni lehetett. És, ha mindezekhez még azt a csodálatosan tündöklő csokoládészín szempárt is hozzáadjuk, akkor kész a teljes megsemmisülés.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Szokás szerint sikerült megint elkalandoznom. Eszembe jutott, hogy reggeli után - amit feltehetőleg Ő készít majd -, elmehetnénk lovagolni. Már egy ideje nem voltunk kint, pedig az egyik legkedvesebb elfoglaltságaink közé tartozott. Felnyergeltük Blaze-t és Faith-t és kivágtattunk a mezőre, ahol vagy kellemesen ügettünk, gyönyörködtünk abban a csodálatos környezetben ahol élünk, vagy piknikeztünk és nagyokat bolondoztunk. </div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">A rét mellett egy tiszta vizű patak csordogált. Szerettünk a közelében fogócskázni, mert mindig a vízben kötöttünk ki. Minden ruhánk átázott, hozzánk tapadt, hajunkból csöpögött a patak hideg vize, és mi mégis forró csókban forrtunk össze. Attól a szenvedélytől, ami bennünk tombolt, csodálkoztam, hogy nem forrt fel a víz, mert én belülről mindig lángoltam. Ha egy kicsit fentebb sétáltunk a patak mentén, akkor az erdő felé volt egy barlang, ahonnan eredt.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Egyik születésnapomon emlékszem, hogy Rick-től a legcsodálatosabb ajándékot kaptam, amit nő valaha kaphat férfitól. Csinált nekem egy saját vízesést, közvetlen a barlang bejárata mellett.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Fogalmam sincs hogyan, mert nem akarta elárulni, hiába faggattam. Azután sokat időztünk a zubogó vízfüggöny alatt. Órákat tudtunk alatta ücsörögni, akár szavak nélkül is, néztük az előttünk zúduló víztömeget, ami elszigetelt minket az átlagos hétköznapoktól, és elrepített bennünket a saját, kis külön világunkba.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Tudtam, hogy megtaláltam a tökéletes helyszínt a mai naphoz. A vízesésem megfelelő helynek bizonyult egy ilyen különleges alkalomhoz. Úgy döntöttem, ma férj és feleség leszünk. Nem kellett pap, tanuk, hozzátartozók. Csak mi ketten.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Szerelmem - suttogtam, mert hömpölygött bennem az adrenalin. Az iménti tervem annyira felcsigázott, hogy nem bírtam magammal. Mielőbb indulni akartam.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Mi a baj kincsem? - hallottam anyám álmos nyöszörgését.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Jesszusom! Ekkor tudatosult bennem, hogy mit keres anya az ágyunkban? És hol van Rick? Egyből kipattant a szemem és felültem az ágyon. Sietve körbe pásztáztam a szobán, de sehol nem láttam. Zihálni kezdtem, mint egy űzött vad, aki csapdába esett és nem tudja, merre van a kiút.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Hoo… Hoool van - dadogtam feszülten - Rick?</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Jajj, édes drágám! - sóhajtozott anyu, miközben megdörzsölte álmos szemeit, homloka aggodalmas ráncba szaladt. Sejtettem, hogy ez semmi jót nem jelent.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Hol van?! - ordítottam rá ingerülten. Nem akartam, de nem bírtam a feltörni készülő feszültséggel. Valami nem volt rendjén, tudtam. Látni akartam Rick-et, muszáj volt. Az után a szörnyűséges álom után… - Nem álom volt? - kérdeztem kétségbeesetten. Könnyeim sorra indultak útnak végig csordulva arcom domborzatán, mint a <i style="mso-bidi-font-style: normal;">vízesésem.</i></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Milyen álom? - kérdezte anya még mindig nem értve engem. Feszengve beletúrt méz szőke hajába, amit az éjszaka kissé megviselt.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Azt álmodtam, hogy összekaptunk Rick-kel és pár órával később egy rendőr közölte velem, hogy… - elcsuklott a hangom. A felismerés villáma hasított belém, hát mégsem álmodtam.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Hosszú percekig tartó zokogásban törtem ki. Felhúztam lábaimat, átkulcsoltam és a térdemre hajtottam a fejem. Hosszú, mélybarna hajzuhatagom előre hullott, de nem zavartattam magam, hagytam, hogy a szememből csordogáló sós folyadék eláztassa.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Anyu gyöngéden magához vont, egyre csak azt sulykolta belém, hogy <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Semmi baj, minden rendben lesz.</i> Szerettem volna neki hinni, de nem ment. Hiszen már soha semmi nem lesz a régi. Újdonsült tervem úgy hullott darabjaira, mint az életem. Az éjszakával együtt elszállt az utolsó reményem is.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">A telefonom fejfájdító csörgése szakított ki az önsanyargatásból. Annyi erőt sem éreztem magamban, hogy felálljak és kinyomjam. Anyu megelőzött. Felém nyújtotta a készüléket.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Jake az - jelentette ki.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Nem akarok senkivel sem beszélni - feleltem dacosan. Pláne nem a szerelmem legjobb barátjával. Mit mondhattam volna neki? El akartam bújni a világ elől, mint egy remete.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">A csörgés abbamaradt, majd néhány másodperccel később újra vad villogásba kezdett, végül megszólalt a csengőhangom is, amit ebben a percben átkozni tudtam volna, hiszen még ez is Rá emlékeztetett.<i style="mso-bidi-font-style: normal;"> Galway girl</i>. Kedvenc filmem legmeghatóbb jelenetének aláfestő zenéje, még Rick állította be nekem. Tudta mennyire szeretem, sőt esős, összebújós estéinken sokszor el is játszotta nekem a gitárján. Most viszont az eddig oly kedves dallam minden hangja fájdalmas éket vert szívembe. Nem bírtam tovább hallgatni, ennél már az is jobbnak bizonyult, ha beszélek Jake-kel.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Jake - leheltem erőtlenül a telefonba.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Shelley! Annyira sajnálom - éreztem hangjában a fájdalmat. Tudtam, hogy türtőzteti magát miattam, erősnek akart látszani, de annyi év ismertség után ismertem már annyira, hogy tudjam mit is érez valójában.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Én is - feleltem kurtán. Nem vele volt bajom, de ennél hosszabban nem tudtam válaszolni.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Felfoghatatlan! Egyszerűen nem tudom elhinni. Pár perccel a baleset előtt még sugárzott a boldogságtól, rólad áradozott. Soha életemben nem láttam még annyira felszabadultnak, mint akkor. Ragyogott a tekintete, teljesen be volt sózva, alig bírtam leültetni néhány percre, hogy beszélgessünk. Nem bírt a hátsóján maradni, csak fel-le járkált és ömlöttek belőle a szavak - fakadt ki Jake. Ez az információ áradat annyira ledöbbentett, hogy nem bírtam megszólalni, pedig millió kérdés merült fel bennem.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Nálad járt? - kérdeztem végül bizonytalanul.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Igen… - a hangja hirtelen elkomorodott - aztán hozzád indult, de már nem ér… - elharapta az utolsó szavát.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- De már nem érkezett meg - fejeztem be helyette.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Beszélnünk kell Jane. Személyesen - mondta színtelen hangon. Valami fontos dologról lehetett szó, mert csak kivételes helyzetekben hívott Jane-nek.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Mikor? Átjössz vagy átmenjek hozzád? - kérdeztem tőle, őszintén reméltem, hogy felajánlja, hogy majd ő átugrik hozzám, mert egyik porcikám sem kívánta elhagyni a házat. Az egyet jelentett volna azzal, hogy élek, én meg határozottan nem akartam élni. Vegetáltam.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Gyere át te, ha nem gond, mert elromlott az autóm, épp a szervizben van.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Remek. A világ összeesküdött ellenem</i> - ezt határozottan éreztem.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Oké, akkor megyek én. Ha egy óra múlva ott vagyok az jó neked? Nem zavarok? - kérdeztem reménykedve abban, hogy de igenis zavarom, ám nem így történt. Semmi dolga nem volt, így hát megegyeztünk, majd elbúcsúzott és letettük a telefont.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Anyu kérdőn nézett rám. Elmeséltem neki, hogy miről beszélgettünk Jake-kel. Láttam rajta, hogy megörült annak, hogy kénytelen leszek elhagyni önkéntes száműzetésem helyszínét. Felajánlotta, hogy elfurikázz odáig, de nem fogadtam el. Ha már mindenképp muszáj mennem, akkor inkább egymagam megyek.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Letusoltam, belebújtam a farmerembe és egy fekete inget kerestem. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Be kell szereznem néhány sötét ruhát </i>- állapítottam meg ruhatáram láttán. Leginkább színes, vidám rongyaim voltak, most viszont határozottan éreztem, hogy valami komor színre vágyom, nem csak a hagyomány miatt. Lelkivilágom tükröződni látszott külsőmön is.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Leengedtem a kocsi ablakát, hagytam, hogy a friss, tavaszi szellő beletépjen rakoncátlan tincseimbe, felborzolva őket. Egy hűs fuvallat kellemesen cirógatta végig, felhevült tarkómat, fagyos érintése andalítóan hatott átforrósodott bőrömre. Észre sem vettem, hogy azon az útszakaszon járok, ahol a baleset történt. Szívem akaratlanul is összeszorult. A hurok - mely pár órája kínzó béklyóba fogta -, köré tekeredve ismét feszülni kezdett, sajgó lüktetésre bírva a bevarasodni készülő hegeket. Bilincsem rozsdás lánca minden dobbanással egyre fájdalmasabban vájt bele. Kényszerítettem az elmémet, hogy ne gondoljon semmire, csak hajtson tovább. Feltett szándékomban állt a visszaúton megállni ott és körbenézni, noha tudtam, hogy amire készülök, az felér egy öngyilkossággal, de nem számított. Minden érdekelt, amihez egy kicsi köze is volt, lehetett az bármi. Hisz Jake-hez is ezért mentem.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Leparkoltam az öreg, téglából készült tömbház előtt, ahol Jake lakott. A bejárat felé indultam, bepötyögtem a kapucsengőn a Jake lakásához tartozó hívószámot, majd egy pityegés jelezte, hogy kinyitotta a kaput. A lépcső felé vettem az irányt. Lift helyett, inkább ezt választottam, mert az előbbi túl gyors lett volna, nem voltam még felkészülve a beszélgetésre, ami rám várt. Összeszorult a gyomrom, idegességemben remegett kezem-lábam.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Még így is rettentően gyorsan felértem a negyedik emeletre. Mielőtt bekopogtam volna vettem egy mély lélegzetet, ökölbe szorított kezemet lendíteni készültem, mikor kinyílt előttem a cseresznyeszín ajtó.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Jake oroszlánsörénye - mert én így neveztem szőkés-barna bozontját, mely valódi sörényként ölelte körbe kisfiús arcát - rendetlenül meredezett össze-vissza. Máskor mindig különös gondot fordított hajkoronájára, igyekezett úgy beállítani, mintha a szél borzolta volna egy irányba. Nem értettem mire jó ez, de állítása szerint a csajok többsége erre bukik, na meg arra a vakítóan kék szempárra, amivel az ég megáldotta őt. Kisfiús arcát némi borostával ellensúlyozta, így az összhatás igazán macsósra sikeredett.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Az a férfi, aki most állt velem szemben csak halovány árnyéka volt annak, akire emlékeztem. Zafírkék íriszei ködösen figyeltek, bababőrét a fájdalom okozta mély barázdák szántották keresztül. Fájdalmas pillantásával rám meredt, egy gyönge, erőltetett mosoly kíséretében betessékelt.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Foglalj helyet Shelley - mondta érzelemmentes hangon és a szürke, bőrkanapé felé mutatott, mely a nappali közepén állt.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Köszönöm. Miről akartál beszélni velem? - érdeklődtem. Torkomban egyre nagyobb gombóc formálódott, míg leültem.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Úgy érzem, jogod van tudni mindent, amit Rick mesélt nekem tegnap.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Megrémítesz.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Nem áll szándékomban, ne haragudj, csak annyira nehéz. Nem is tudom, hogy hol kezdjem. Ezeket nem tőlem kellett volna megtudnod, hanem Tőle. Viszont ez már lehetetlen és tartozom neki annyival, hogy tudj mindarról, amire készült. Az álmairól…</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Jake! Vágj bele, mert gyomorfekélyt kapok. Fogalmam sincs, mit szeretnél, és ez idegességgel tölt el - magyaráztam neki, mert szerettem volna túlesni ezen a társalgáson.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Rendben - felelte. Lesütötte szemét, egy ideig csöndben maradt. Láttam rajta, hogy azon agyal, hogyan is kezdhetné.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Csak vágj bele - bíztattam végig simítva szálkásan izmos karján, amit egy szürke, farmering fedett.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Tegnap reggel átjött hozzám. Sugárzott belőle a jókedv, a szája szinte a füléig ért, egyetlen percre sem konyult le, mintha úgy faragták volna az arcára. Elmesélte, míg aludtál és téged figyelt, rájött, hogy nem várhat tovább.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Mivel? - vágtam közbe ingerülten. Nem bírtam, hogy Jake olyan lassan, minden szót megfontolva ejt ki. Szomjaztam az új információkra. Tudni akartam kedvesem utolsó napjának minden apró részletéről.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Már nagyon régóta kereste a megfelelő pillanatot, hogy megkérje a kezedet. Elmesélte, hogy mióta megismert téged kölyökként, tudta, hogy egy nap te leszel a felesége. Ezért kissrác kora óta mindig félre tette a zsebpénzét. Jegygyűrűre…</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Éreztem, hogy a szoba kavarog velem, mintha csak egy hullámvasúton ültem volna liftezett a gyomrom. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Hogy lehettem ennyire önző? Miért nem tudtam befogni a számat? Ha csak egy kicsit is körültekintőbb vagyok, még most is élne.</i> A gondolatok örvényként kavarogtak bennem.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Miután sikerült összespórolnia a megfelelő összeget, elkezdett tervezgetni - Jake hangja biztonságot nyújtó karként húzott ki gondolataimból. - A munkahelyünkön szinte állandóan rajzolt. Szeretett volna megalkotni egy egyedi eljegyzési gyűrűt, olyat amilyen senki másnak nem lehet, csak Neked. Végül sikerült megrajzolnia a tökéletes karikákat. Azután megkereste a megye legjobb ékszerészét és elkészíttette vele a tiédet. Magának direkt nem csináltatott. Babonából. Csak azután akart, miután te igent mondtál neki.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Hát persze a gyűrű! Hogy ez eddig miért nem jutott eszembe?!</i> <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Tervezett nekem egy sajátot, olyat, ami a világon senki másnak nincs, csak nekünk. Istenem!</i><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Hogy lehettem ilyen hülye? Hogyanis feltételezhettem róla azt, hogy nem akarja megkérni a kezem? Vak voltam, nem láttam az orromnál tovább, pedig ismerhettem volna annyira, hogy tudjam, hogy még ezt is egyedi módon szeretné megtenni.</i> A zsebemhez kaptam, oda rejtettem a karikát, amit a hadnagy hozott el még az előző este.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Ez az? - kérdeztem felmutatva a fehéraranyból készült csodát. - Ezt tervezte nekem? - csuklott el a hangom. A sírás az elmúlt néhány órában hűséges társammá avanzsált.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Igen. Ez az.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Biztos vagy benne?</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Halálosan. Jajj, ne haragudj, ez hülyén jött ki - szabadkozott Jake.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Semmi gond - feleltem kurtán, még mindig nem tértem magamhoz az imént hallottaktól. Egész végig azt gondoltam, hogy az összezörrenésünk után ment el egy ékszerészhez és az én unszolásomra vett egy gyűrűt, de nem. Ő ugyanazt akarta, mint én. Már évek óta tervezgetett.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Nagyon jól az emlékezetembe vésődött, hisz én őrizgettem neki már egy ideje. Nem tudta hol rejthetné el, így rám bízta. Ezért jött át hozzám. Shelley nézz rám! - emelte fel az államat mutatóujjával. - Boldog volt! Nem haragudott rád! Hinned kell nekem! Nem miattad halt meg.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Ez hazugság! - kaptam el a fejemet, újra a gyűrűt kezdtem mustrálni. Nem akartam felhúzni, sokkal jobb tervem akadt vele.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Nem az. Mikor átjött vigyorogva mesélte, hogy egy rugóra jár az agyatok, és, hogy te, szó szerint idézem: <i style="mso-bidi-font-style: normal;">olyan aranyos volt, mikor kiakadt, annyira szeretem mikor morcos, legszívesebben ott helyben felcibáltam volna az emeletre.</i> – Rick megjegyzése hallatán elpirultam. Őszintén mertem remélni, hogy a hálószoba titkainkat nem fecsegte ki.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Jake-nek sikerült mosolyt varázsolnia az arcomra, még ha az csak rövid ideig is tartott, hálás voltam neki.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Jake főzött egy kávét és még hosszú órákon át beszélgettünk, felelevenítettük a közös emlékeket. Már nem is emlékeztem, hogy mennyi őrültséget csinált a mi kis csapatunk. Olyan távolinak tűnt a boldogság. Mintha mindazok nem is velem történtek volna. Mintha valaki másnak az élete lett volna, pedig az enyém volt. Az összes őrültség, amit tettünk. A barátainkkal töltött kirándulások, túrák, vacsorák és millió más, fantasztikus élmény. Jól esett kicsit kiszakadni depressziómból, noha tudtam, hogy nem maradhatok Jake-nél a végtelenségig, előbb-utóbb szembe kell néznem a magány zord tényével. Fel kell hívnom Martha-t, nem bujdoshatok előle egy örökké valóságig. Aztán még sorra válaszolnom kell a tegnap óta érkezett SMS-ekre is, illetve találkoznom kell Ramonával is. Ramona volt a legeslegjobb barátnőm és már vagy húszszor hívott. Elképzeltem, ahogy halálra aggódja magát miattam, fel-le járkál és az őrület határán van.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Hirtelen olyan erőt éreztem magamban felszabadulni, amire nem számítottam. Mindenek előtt el akartam intézni valami fontosat, de ahhoz kellett a barátnőm is…</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Jake-től elbúcsúzva Ramona felé vettem az irányt, de előtte még meg kellett állnom ott, ahol a baleset történt. Kicsit odébb parkoltam le vén tragacsomat, így maradt időm gondolkozni, míg odaértem. Hiába próbáltam, sehogy sem bírtam rájönni, hogyan váltam a világ legboldogabb emberéből élőhalottá. Azelőtt minden egyes percet az Ég legcsodálatosabb ajándékának tartottunk, és igyekeztünk a lehető legjobban kihasználni. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Miért van az, hogy amit egyszer nekünk adtak, egyik pillanatról a másikra visszaveszik? A Sors kegyetlen játékot űzött velem… velünk.</i> <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Nem értem, mi volt ezzel a célja, azt végképp nem, hogy ettől nekem miért lesz jobb? Soha senkit nem fogok már úgy szeretni, mint Őt. Egyetlen férfi sem léphet a helyébe… Pedig annyira szerettünk volna egy kisbabát. Nagyszerű apa lett volna belőle -</i> az előttem játszódó filmből, mely a már soha meg nem történő életemet vetítette le -. A valóság vasmarka tépett ki. Ott álltam azon a helyen. Láttam a lábam alatt futó féknyomokat, melyek sötétre színezték az aszfaltot, örök nyomot hagyva egy tragikus balesetről. Bár senki nem fogja tudni, hogy valamikor ott ért véget egy ember élete, csak én.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Egyre közelebb sétáltam az út pereméhez, oda ahol Rick kocsija átszakította a szalagkorlátot. Csak egyetlen lépés választott el <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Tőle, </i>de nem tudtam megtenni, nem tehettem meg. Akkor megszegtem volna a cseresznyefa alatt tett ígéretemet és nem akartam még nagyobb csalódást okozni neki.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Az eddig kellemes fuvallat egyre szédületesebb vágtába kezdett, belekapva a hajamba, vadul cibálni kezdte, mintha csak egy zászló lett volna. Örvényként hullámzott mögöttem. Félelmetes dörgés rengette meg az egész tájat, felnézve láttam, ahogy sötét felhők tornyosultak az égen, majd egy kövér esőcsepp landolt a homlokomon, végig gördülve arcomon. Az elsőt még egy követte, mígnem egyre több és több hullott felém. Mielőtt Ramonához indultam volna, erőt vettem magamon és lenéztem. Láttam az alattam tátongó félelmetes mélységet. Fájdalom hasított a halántékomba és a hátam mögül fékcsikorgásra lettem figyelmes, hallottam a gumi félelmetes sikítását. Odafordultam és megpillantottam egy elszabadult Toyotát, amint az egyre csak közelített hozzám. A sofőr már nem tudta uralni, az autó önálló életet élt. Lábaim vascövekként süppedtek a talajban, mozdulni sem bírtam.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Figyeltem az egyre közeledő járművet, mikor már csak karnyújtásnyira volt tőlem megremegtem, de képtelen voltam lehunyni a szememet. A következő pillanatban átsuhant rajtam a motorháztető, és egy szempillantásnyi időre láttam <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Ő</i>-t. Rick volt a volán mögött, rémült arcán kétségbeesés tükröződött, de nem maradt időm elemezni, mert ezután a kocsi átszakította a szalagkorlátot, majd bukfencezve gurult le a sziklás hegyoldalon egészen addig, míg végül meg nem állt egy réten.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- NEEE! - ordítottam, majd zokogva rogytam össze. Belemartam a nedves talajba, hajam csatakosan tapadt homlokomhoz, de nem érdekelt. Kínzó fájdalmat éreztem a lelkemben. A Sors keserédes ajándékot adott. Átélhettem szerelmem utolsó perceit, amit senkinek nem kívánnék, még a legnagyobb ellenségemnek sem. Szörnyű volt. Hosszú perceken át mozdulni sem bírtam, elázva, remegő testtel feküdtem a földön. Sáros ujjaimmal letöröltem szilajul tajtékzó könnyeimet. Az ég velem együtt sírt…</div>AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-81132693014561787422012-04-11T21:13:00.002+02:002012-04-11T21:21:41.004+02:00Keserédes szerelem - 2. fejezet<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-family: Forte; font-size: 22pt;">Shelley</span></div><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><br />
</div><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Shelley! Kicsim! Kérlek, ébredj fel! - hallottam valahonnan a távolból édesanyám hívó szavait.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Nem akartam kinyitni a szemem. Még nem. Az túl fájdalmasnak tűnt. Szerettem volna visszamenni a rétre. Rick-et akartam, bármi áron. Tudtam, amint kinyitom a szememet, szembesülök a kínzó jelennel, arra pedig nem álltam készen. Talán soha nem is fogok.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Menekülni akartam, de hiába. Anyu a vállamnál fogva rázogatni kezdett, ám még ekkor sem reagáltam, konokul ragaszkodtam a sötétségemhez. Sikertelen próbálkozásai után azt hittem végre feladja, mert hallottam távolodó lépteinek zaját. Nemsokára visszatért. Hirtelen egy erős, szúrós, szeszes szag kúszott az orromba, gonosz kígyóként egyre bentebb vándorolt. Nem bírtam tovább és megtörtem. Fénysebességgel pattant fel szemhéjam. Hosszú órák óta először nem a bánat miatt szökött könny a szemembe. Még a fejem is belesajdult anyám jól sikerült akciójába.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Ezt miért kellett? - kérdeztem némi éllel és keserűséggel a hangomban.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Shell! Végre! Már annyira aggódtam érted! - szemeiben vízcseppek csillogtak, miközben magához vont, olyan szorosan, hogy azt hittem összeroppant, de nem szóltam neki. Nem akartam még jobban elkeseríteni. Nem tudnám elviselni, ha még egy szerettemnek fájdalmat okoznék, éppen elég eltűrnöm azt a tényt, hogy miattam halt meg Rick. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Rick… ő szólított Shellnek, ehhez senki másnak nincsen joga, még a tulajdon anyámnak sem! </i>De hasztalan próbálkoztam szóra nyitni a számat, az meg sem mozdult. Még mindig nem tudtam kimondani a nyilvánvalót.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Jól vagy kincsem? - kérdezte riadtan a kanapé mellett térdepelő, csodálatos asszony, akinek az életemet köszönhetem. Ami ebben a percben, romokban hevert és meggyőződésem volt, hogy úgy is marad, ameddig nem követem Rick-et a domb túloldalára. - Jól érzed magad? Ne hívjak orvost? - folytatta tovább a faggatásomat, miközben hosszú, kecses ujjaival a hajamat igazgatta.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Ne hívj! - nyögtem tiltakozva. Már csak az hiányozna. Egy okoskodó orvos, aki megmagyarázza, hogy mekkora szükségem lenne egy pszichológusra, a történtek feldolgozása végett. Még mit nem! - Rendben vagyok.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Ennek örülök, de lehet mégiscsak ki kéne hívni Dr.Luis-t, hiszen elájultál… - aggodalmaskodott tovább. - Az én lelkem megnyugodna, ha megvizsgálna valaki.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Anya, kérlek! - emeltem égnek a szememet, kitéptem kezemet az övéből, és a kanapé felé fordultam. Fogalmam sem volt róla, hogyan kerültem ide, mert az utolsó, amire emlékeztem, az az, hogy az ajtóban álltam a hadnaggyal, amikor elolvadt a világ. - Nincs szükségem orvosra. Egyszerűen csak egy kis magányra vágyom! - hazudtam.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Igazából pocsékul éreztem magamat. A fejem zsongott, a szívem össze-visszakalapált. Fájt mindenem. Még lélegezni is fájt, de nem akartam bevallani. Egyedül akartam lenni, hogy az önsajnálat mélyére süllyedhessek, hogy fesztelenül kisírhassam a bánatomat. Gyászolni akartam! Semmi szükségem nem volt nézőközönségre, elvégre is a gyász nem egy előadás, amire jegyeket lehet foglalni és a díszpáholyból sajnálkozva nézni. Nem akartam mások szánakozását hallani és látni sem. </div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Sajnálom! - bukott ki anyámból párhuzamosan a sírással. - Sajnálom Shelley, hogy elvesztetted Rick-et, sajnálom, hogy nem tudok neked segíteni, miközben a szívem majd meg hasad, ahogy látom a gyötrelmedet. Sajnálom - csuklott el a hangja.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Erről beszéltem. Ez az, amire a legkevésbé szükségem volt. Még a saját fájdalmammal sem voltam képes megbirkózni, nem hogy még az anyáméval is. Haragudtam rá, mert kimondta azt, amire én nem voltam képes, hogy Ő már nincs többé. Ez hazugság! Hisz megígérte, hogy örökké velem marad! Ekkor a zokogás hullámként söpört át rajtam, megrázva a testem, végül felszínre tört belőlem. Nem bírtam visszafojtani. A testem úgy rázkódott, mintha áramot vezettek volna belé. Éreztem hosszú, szőke hajú angyalom védelmező karjait a derekamon. Szembe fordultam vele. Türkiz szemeit ugyanúgy könny áztatta, mint az enyémet. Összeborultunk, és hosszú perceken keresztül némán vigasztaltuk egymást. Néha végig simított loboncomon.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Ó Shell! - már megint így hívott, ettől csak még jobban kezdtem sírni. A francba, nem akartam fájdalmat okozni neki. - Bármit megadnék, hogy boldognak lássalak, hogy visszakapd őt. Akár az életemet is odaadnám, csak, hogy újra nevetni lássalak. - Szavai savként mardosták már amúgy is megtépázott lelkemet. Nem akartam, hogy ő is rosszul érezze magát miattam, de hiába akartam nem tudtam parancsolni a felszínre ömlő érzelmeimnek, amik úgy törtek elő belőlem, mint forró, égető láva a szunnyadó tűzhányóból. Ahogyan a vörös, bugyogó folyadék elpusztított mindent, ami az útjába került, úgy döntött romba és pusztított a saját fájdalmam is. Minden, ami előtte szép volt, élettel teli, az mostanra kopár szikársággá változott.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Pár órával később elfogytak a könnyeim, legalábbis egy rövidke időre, de ez éppen elég volt ahhoz, hogy kijátsszam anyámat. Tudtam, hogy sietnem kell, mielőtt bekövetkezne a következő kitörés, mielőbb meg kellett nyugtatnom a nőt, aki felnevelt, és mindig is törődött velem. Bár megígérte, hogy este még átjön és megnézi, hogy rendben vagyok-e, de ebben a percben nem foglalkoztam azzal, hogy mi lesz később, görcsösen kapaszkodtam a jelenbe, abba a pár órába, amikor önsajnálatba burkolózhatom, és fesztelenül zokoghatok.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Pechemre - legalábbis most úgy éreztem, hogy nem túl jó - a szüleim a mellettünk lévő farmon éltek. Gyalog kábé 10 perc volt az út a két ház között, kocsival még gyorsabb. Normális esetben repestem az örömtől, hogy akkor látogatom meg őket, amikor csak kedvem szottyan, de most inkább tűnt átoknak, mintsem áldásnak.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Szia, kicsim, este jövök - mondta anyu az ajtóban állva - pihenj egy kicsit! - azzal behúzta maga mögött az ajtót.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Egyedül maradtam, de mégsem voltam tőle boldog, pedig idáig erre vágytam. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Mihez kezdjek?</i> Annyira sivárnak és üresnek tűnt az egész ház. Nem tudtam magammal mit kezdeni.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Körbejártam a nappalit, a konyhát. Felmentem az emeletre, lezuhanyoztam, de ez sem segített. Fejben valahol máshol jártam, egy másik világban. Újra és újra lejátszottam magamban a jelenetet, amint Rick és én összebújva ülünk a fa tövében, miközben ő a hajamat babrálta. Annyira valóságosnak tűnt az egész, nem lehetett álom. Éreztem érintésének forróságát, a csókja hevességét. Éreztem! De ha nem álom volt, akkor mi? Akárhogyan törtem is a fejemet nem tudtam rájönni. Felöltöztem és lementem a lépcsőn, pont úgy, mint reggel, de most nem csapta meg az orromat a rántotta frissen sült illata, és a lépcső aljánál senki nem várt rám. A sírás ismét rázni kezdte a testem, nem tudtam abbahagyni. Ekkor valaki csöngetett. Annyira belemerültem gondolataimba, hogy nem hallottam mikor érkezett látogatóm. Nem akartam ajtót nyitni, egyedül akartam lenni, de zaklatóm kitartónak bizonyult. Folyamatosan nyomva tartotta a csengőt, amitől a fejem majd szétrobbant, mintha kalapáccsal ütötték volna. Kénytelen voltam ajtót nyitni. A hadnagy állt velem szemben.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Jó estét Ms. Campbelle! Elnézést a zavarásért, de… - kezdte mondandóját, ám mielőtt folytatni tudta volna, félbeszakítottam.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Hadnagy úr! - szólítottam meg, hisz még azt sem tudtam, hogy hívják. - Ne haragudjon, de egyedüllétre van szükségem, kérem ne most.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Sajnálom, megértem. Csak két percre ugrottam be, hogy átadjam ezt Önnek - tartott felém egy átlátszó műanyagzacskót. Egy fénykép volt benne rólam és egy gyűrű. Nem tudtam mire vélni. Mielőtt megszólalhattam volna, a rendőr megelőzött. - Ezeket Rick Frewen-nél találtuk. A fotó a kezében volt, valószínűleg azt szorongatta… öhm… utolsó perceiben. A gyűrű pedig a zsebében volt. Úgy véltünk, hogy Önt illetik meg ezek a tárgyak.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Köszönöm - feleltem. Erősnek akartam látszani, de belülről, ha lehetett még inkább összetörtem. Megmaradt szívem darabjába minden egyes szó, ami a hadnagy szájából elhangzott, hosszú, lángoló szögként fúródott bele. Sikerült összeraknom a képet, és immáron biztos voltam benne, hogy én öltem meg. Miattam kellett meghalnia. Ezt a terhet örökké magamon fogom hurcolni, mint mázsás súlyt. Nagyobb büntetést el sem tudtam képzelni ennél. Ehhez képest a halálom megváltásnak tűnt. Úgy leélni egy életet, hogy minden percben az jár a fejemben, hogy megöltem azt, akit szerettem, méltó büntetésnek bizonyult számomra. Szenvedni akartam, mert megérdemeltem. Sőt ennél még többet is.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Jól érzi magát, hölgyem? - érdeklődött az egyenruhás férfi. </div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Igen. Köszönöm. - feleltem, bár minden szavam ugyanolyan hazugság volt, mint amikor anyámnak mondtam ugyanezt. - Csak szeretnék egyedül lenni, ennyi az egész.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Akkor én nem is zavarom tovább. Ha bármi gondja vagy kérdése van, hívjon nyugodtan. - Átnyújtotta a névjegyét. Mark Todd, ez a név szerepelt rajta. - Viszontlátásra!</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Köszönöm! - kiáltottam utána, mielőtt még beszállt volna a járőr kocsiba. Mark bólintott egyet, azzal kifarolt a ház elől.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Megint egyedül maradtam. A kezemben szorongatott zacskóval a kanapé felé indultam. Kihúztam először a saját fotómat és nézegetni kezdtem. Bűntudatom az eddigieknél is jobban izzott. Rick még a haláltusája közben is rám gondolt. Szeretett, ő mindig is szeretett. Annyira jó ember volt, nem érdemeltem meg.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Tekintetem a gyűrűre vándorolt. Félve kivettem és hosszú perceken keresztül csodáltam. Káprázatos volt, még soha életemben nem láttam hozzá foghatót. Egyszerű, de mégis sokat mondó. A fehéraranyból készült karika tetején egy kiemelkedő félszívet formázó motívum tekeredett, közepén egy apró igazgyönggyel. Belsejébe finom, cikornyás betűkkel annyi állt: </div><div align="center" class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: center;"><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "English157 BT"; font-size: 16pt;">Shell & Rick</span></b></div></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Most már teljesen biztos voltam benne, hogy én öltem meg. Ha nem meséltem volna neki a hülye álmomról, ha nem vágtam volna a fejéhez, hogy még nem kérte meg a kezemet, talán még most is élne.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Megkaptam, teljesült az álmom. A gyűrű az enyém, de a gazdáját elvesztettem. A sors megadta nekem, amit annyira akartam, hiába tudtam most már, hogy egy fémdarab nem tesz boldoggá, késő volt.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 16pt;"></span></b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Újra és újra lejátszottam magam előtt a balesetet: Ugyan nem láttam, de sikerült összeraknom Rick utolsó perceit. Láttam, amint boldogan hajt hazafelé, majd megcsúszik, átszakítva a szalagkorlátot lefordul a hegyről. Vajon tudta, hogy meg fog halni? Vagy reménykedett?</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">A fotó alapján éreztem, hogy tudta mi vár rá. Ő még ott is rám gondolt és nem magára. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Jaj, Istenem, úgy szeretném magamhoz ölelni, beletúrni sűrű, sötét hajába, ami mindig olyan rosszfiússá varázsolta tökéletes vonalú arcát. </i>Szerettem a kétnapos borostája nyújtotta csiklandós érzést, amikor egymáshoz ért arcunk. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Hiányzik</i>.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 16pt;"></span></b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Rick-ről való álmodozásomat anyu szakította félbe. Hallottam cipője kopogását az öreg fapadlón, amint belépett a házba. Megcsókolta fejem búbját és leült velem szemben.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 16pt;"></span></b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 16pt;">- </span></b>Jaj, kicsim! Sejtettem, hogy ha elmegyek, megint sírni fogsz. Nyugodj meg, itt vagyok veled - magához ölelt, fejemet mellkasába fúrtam és hagytam, hogy, ha lehet, még több érzelem csorduljon ki belőlem. Abban a percben úgy éreztem, hogy sós könnyeim soha nem fognak elfogyni, pedig a szemem már égett és fájt, de nem foglalkoztam vele.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Miután sikerült valamelyest lehiggadnom, elhúzódtam madárcsontú édesanyám melegséget nyújtó öleléséből. Megmutattam neki a markomban szorongatott gyűrűt.<span style="font-size: 16pt;"></span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">-<span style="font-size: 16pt;"> </span>Miután elmentél a hadnagy meglátogatott és nekem adta ezt a gyűrűt, meg egy fényképet, amit… amit az utolsó perceiben szorongatott - felemeltem a rólam készült fotót is, átnyújtottam anyunak.<span style="font-size: 16pt;"></span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Ez a gyűrű álomszép Shelley - súgta, miközben szeme párásan csillogott. Tudtam, hogy miattam tartja magát. - Rick nagyon szeretett téged.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 16pt;"></span></b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">-<span style="font-size: 16pt;"> </span>Igen… nem érdemeltem meg.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 16pt;"></span></b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">-<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 16pt;"> </span></b>Ne butáskodj kincsem! Ti egymásnak voltatok rendelve… - bíztatott, nem tudhatta, hogy mindhiába. Soha nem fog tudni meggyőzni arról, hogy nem én vagyok a bűnös.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 16pt;"></span></b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Mégis ez történt…<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 16pt;"></span></b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">-<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 16pt;"> </span></b>A sors kiszámíthatatlan. Neki ennyi volt megírva. Tudod, mindenki addig marad az életünkben, ameddig szükségünk van rá. Rick-nek ennyi volt szánva.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 16pt;"></span></b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- A sors kegyetlen! Nekem kellett volna meghalnom! - szakadt ki belőlem. Tudtam, hogy minden szavam szíven találja anyámat, de nem tehettem semmit. Kimondtam, amit éreztem. Muszáj volt.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 16pt;"></span></b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Ne mondj ilyet, ezt ő sem akarná! És annak sem örülne, ha így látna téged.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 16pt;"></span></b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Azt senki ne várja tőlem, hogy tapsikolva ugráljak és dalolásszak örömömben! - immár kiabáltam, pedig anyu nem ezt érdemelte, de rajta töltöttem ki minden fájdalmamat.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 16pt;"></span></b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Nem is kívánja senki, hogy örülj ennek. Sajnálom - sütötte le szemét megbánóan. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">A fenébe! Shelley Jane Campbelle ehhez aztán értesz! Megbántani azokat, akik az életedet jelentik! - </i>Beszéltem Martha-val. Pénteken lesz a temetés.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 16pt;"></span></b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Ez hihetetlen! A reggel még mellettem feküdt, vidámak voltunk. Beborította egész testemet kellemes csókjaival, reggelit készített. Most meg arról beszélünk, hogy mikor helyezik be egy gödörbe!</i> Anyám szavai hidegzuhanyként értek. A temetéssel véglegessé tette számomra, hogy fikarcnyi esélyem sem maradt arra, hogy még visszajön. Valahol mélyen még bíztam benne, hogy nem ő ült a kocsiban. Tudtam, hogy őrültség, de úgy könnyebbnek tűnt az egész, mert az nem lehet, hogy soha többé nem lépi át azt a küszöböt.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 16pt;"></span></b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Martha… - leheltem halkan. Egészen mostanáig eszembe sem jutott, hogyan fogok szembe nézni Rick szüleivel. Nem tudtam mit mondhatnék nekik. Szégyelltem magam. Hogyan is mondhattam volna el, hogy mi történt? Hogy miattam vesztették el egyetlen fiúkat, akit annyira imádtak. - Képtelen vagyok felhívni.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 16pt;"></span></b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Tudom kicsim, de most nem is kell. Beszéltem vele, elmagyaráztam neki mindent, és ő sem várja el, hogy ilyen állapotban felhívd - nyugtatgatott tovább szőke őrangyalom.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 16pt;"></span></b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Anyu, miért vagy velem ennyire jó? - néztem rá kérdőn, mert nem értettem, miért védelmez egy gyilkost, még ha az a saját lánya is. - Nem érdemlem meg.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;">- </b>Ne beszélj csacsiságokat! - korholt le.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"></b></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Azután még sokáig beszélgettünk, vagyis inkább ő beszélt, én meg hallgattam. Jól estek szavai, segítettek elterelni a figyelmemet. Amíg hallgattam andalító hangját, nem gondoltam Rick-re. Sikerült száműznöm őt egy rövidke időre.<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 16pt;"></span></b></div><div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Az egész napos stressz és sírás nagyon kimerített. Szemhéjam ólomsúlyként nehezedett íriszemre. Nagyokat pislogtam, hogy ne aludjak el, mert nem akartam megint egyedül maradni a fájdalmammal, de végül az álommanó legyőzött. Megadtam magam.</span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 16pt;"></span></b></div>AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-22683193662316775852012-04-10T20:00:00.007+02:002012-04-15T20:10:25.847+02:00Keserédes szerelem - 1. fejezet<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9pt;"></div><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-family: Forte; font-size: 22pt;">Shelley</span></div><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 9.0pt;"><br />
</div><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 9.0pt;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Annyira idióta vagyok! Nem akartam megbántani Ricket, de kijött belőlem. Nem tehetek róla, hiszen annyira valóságos volt az a<span style="color: red;"> </span>rohadt álom. Ahogy ott állt az oltár előtt abban az elegáns, fekete öltönyben, elől összekulcsolt kézzel és mellette Jake. Én meg apuba karolva lépkedtem egyre közelebb a boldogság felé. Alig bírtam leküzdeni a könnyeimet, hogy ne rontsam el a sminkemet, de Isten lássa lelkemet, az sem érdekelt volna, ha a mező közepén farmerben esküszünk meg, csak örökre magaménak tudhassam.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Hol lehet</i>? Már nagyon régen elment. Azóta minden egyes perc súlyos lassúsággal vánszorgott, ólomból készült láncokat vonszolva maga után. A szívem összevissza vert, idegesség hullámai borzolták az idegeimet. Rossz előérzetem támadt, de elhessegettem őket. Szimpla paranoia - ezzel nyugtattam magam. Korábban még soha nem vesztünk ennyire össze, de hozzá kell szoknom, mert, ha összeházasodunk, biztosan lesznek további összezörrenések az életünkben és, ha én mindegyiktől így kikészülök az nem lesz jó, diliházban fogok kikötni.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Leültem a kanapéra, bekapcsoltam a tévét, de nem bírtam két percnél tovább nézni, így inkább kinyomtam, és mint a mérgezett egér fel-le járkáltam a szobában, míg kerekek csikorgását nem hallottam. Abban a percben a remény szikrája visszaköltözött belém, újjáéledt, mint Főnix a<span style="color: red;"> </span>hamvaiból.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Néhány másodperc alatt elképzeltem,<span style="color: red;"> </span>amint belép az ajtón a nyakába borulok, és amennyiszer csak lehet bocsánatot kérek. Elvégre is mit számít egyetlen papír? Anélkül is élhetünk boldogan.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Miért nem jön végre? </i>- filóztam. - <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Már rég be kellett volna jönnie, vagy ennyire haragszik rám, hogy látni sem akar?</i></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Még egy autó lefékezett a ház előtt. Egy ismeretlen férfi dörmögő hangja szűrődött be kintről. A gyomrom görcsbe rándult, egyre szaporábban vettem a levegőt. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Valami nagyon nincs rendben… Az ember megérzi az ilyesmit.</i></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Mielőtt az idegenek bekopoghattak volna, az ajtóhoz rohantam, feltépve azt. Nem akartam hinni a szememnek. Kék-fehér autók sorakoztak a házunk előtt. Az első járműből kiszállt egy férfi, társai a másik kocsiban maradtak. Lassú, komótos léptekkel közeledett felém, mintha azon töprengett volna, miként is kezdje mondandóját. Már azelőtt, hogy bármit is mondhatott volna tudtam, miért jöttek.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- NEM AKAROM HALLANI! NEM! - tiltakoztam kétségbeesve, ujjaimat belevájva az ajtó kemény deszkájába.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Ms. Campbelle? - kérdezte dörmögő hangon az ősz hajú idegen.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Igen, én vagyok az, de könyörgöm, kérem, mondja, hogy minden rendben van Rick-kel?! - esdekeltem.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Sajnálom Ms. Campbelle - kezdte az aggastyán, deres bajszú férfi. Szemében együttérzés tükröződött. Látszott, hogy nem először csinálja, de még így is feszengve igazgatta kék egyenruhája szélét - a kerületi rendőrkapitányság hadnagya vagyok, és rossz hírt kell közölnöm Önnel.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Kérem… - néztem rá párás szemekkel - ne!</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Sajnálom kisasszony! Rick Frewen sajnálatos módon balesetet szenvedett. Mire a helyszínre értünk, már életét vesztette. Nem tudtunk rajta segíteni… Őszinte részvétem. - Sütötte le a szemét.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">A hadnagy utolsó szavai apró szilánkokká zúzták össze a szívemet. Hallani lehetett minden leváló darab fájdalmas reccsenését. Nem akartam elhinni a történteket, abban reménykedtem, hogy ez csak egy rossz álom és nem sokára felébredek. Rick, az én Rickem nem… nem tudtam kimondani.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Egyetlen perc leforgása alatt romba dőlt egész eddigi életem, sőt a jövőm is.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Csak álltam tehetetlenül, néztem, ahogyan a balszerencse, avagy a sors katonái elfoglalják az életem és álmaim építette váramat. Hiába akartam, egyedül képtelen voltam legyőzni mindezt. Rick-re vágytam. Arra, hogy átöleljen, a fülembe súgja, hogy semmi baj, csak egy ízléstelen vicc volt. Bármi mást elfogadtam volna, de ezt nem tudtam. Pár órával ezelőtt teljes volt az életem, olyan, amilyenre mindenki vágyott. Én meg eldobtam magamtól! Ha nem lettem volna annyira ostoba… akkor talán még most is… élne. Nem vettem észre, hogy megvolt mindenem, csak most, hogy mindent, sőt még annál is többet elvesztettem. Örökre. A kétségbeesés savként mardosott.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Az eszem felfogta a hallottakat, de a szívem képtelen volt elfogadni másik fele elvesztését. Ezer sebből vérzett. Kitépték mellőle a párját, mely akkora sebet hagyott maga után, amit soha senki és semmi nem fog tudni begyógyítani. Örökké fájni fog, míg csak dobogni kényszerül. Csonkán.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Könnyeim hulló nyári záporként áztatták arcomat, torkom köré egy láthatatlan kötél hurkot formált, egyre szorosabbra fűzve önmagát. A szoba és az előttem tornyosuló rendőr képe elmosódott, a színek egybefolytak, elmosva a világot.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify;"> Egész testemben remegtem, míg végül térdeim feladták a szolgálatot, összecsuklottam. Emlékszem, ahogy a föld felé hullottam, mint egy élettelen rongybábu, ám mielőtt padlót értem volna, elsötétült körülöttem a világ.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Egy koromsötét szobában találtam magamat, a földön heverve. Nem emlékeztem rá, mikor és hogyan kerültem ide. A sűrű feketeségben az orrom hegyéig sem láttam, így hát megdörzsöltem szememet, gondolván, hogy az majd segít, de a kívánt hatás elmaradt.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Vártam kicsit, hátha történik valami, de semmi. Elhatároztam, hogy talpra állok és keresek egy villanykapcsolót vagy kijáratot. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Mennyivel egyszerűbb lenne, ha az életben is ki léphetnénk egy ajtón, mikor megfeneklett az életünk, és egy új, szebb helyen találnánk magunkat, elfeledve bánatunkat. Ostoba ábránd…</i></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">A hátam mögött lévő hideg, nyirkos fal segítségével felkászálódtam a földről. A fal mentén tapogatózva haladtam egy kiút reményében, de mindhiába. Úgy látszik a sors végleg összeesküdött ellenem. Bár nem is bánnám annyira, ha soha többé nem találnék haza. Haza. Nekem már nincs is olyanom, mert azt mondják, az otthonunk ott van, ahol a szeretteink, és az én szerelmem elhagyott. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Nem lehetek ennyire önző, hisz ott vannak a szüleim. Nem futamodhatok meg, értük végig kell csinálnom, még akkor is, ha közben minden egyes nappal jobban meghal bennem valami. Vissza kell jutnom!</i></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Már épp kiabálni készültem volna segítségért, mikor egy szikrázó fénygömb jelent meg előttem. Szemmagasságban lebegett, és meg mertem volna rá esküdni, hogy kuncogott. A lényből sugárzó fény bevilágította a körülöttem lévő teret, ami még így is lehangoló volt, hogy már láttam.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Egyetlen fénykép hevert a padlón, Rick mosolygott rajta. Ugyanazzal a csibész, féloldalas mosolyával, amiért annyira oda voltam. Ettől egy kósza pillanatra felfelé görbült az ajkam, de a fájdalmas valóság újra visszarángatott emlékeimből.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Bármerre fordultam az ürességen kívül semmi mást nem láttam. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Akárcsak az én lelkem</i> - gondoltam, hisz szerelmem elvesztésével az is kiürült, nem maradt benne a kongó ürességen kívül semmi.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Le akartam hajolni a fotóért, ám ekkor a fénylény megindult a szoba túlsó végébe - amit, eddig nem vettem észre. Fáklyaként mutatta az utat. Egy hosszú, sötét, dohos folyosóra vezetett, melynek oldalán ajtók sorakoztak. Ameddig elláttam mindegyik máshogyan nézett ki. Volt közöttük óriási, tömör bükkfából készült, de akadtak egészen aprók is, melyeken egy gyermeken kívül más nem fért volna át. Némelyik cifrán festett, míg a másik úgy hatott, mintha eldőlni készült volna.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Megragadtam az első, ódon ajtón lévő kilincset és rángatni kezdtem eszeveszettül, de nem nyílt ki. Egy névre lettem figyelmes, amit kis réztáblára véstek: William Thompson.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Cincogó társam azt sugallta a tudatalattim segítségével, hogy nyúljak a zsebembe. Régi, míves munkával készített, kovácsoltvas kulcsot húztam elő. Kezemben a vasdarabbal újra nekifutottam a robosztus ajtó kinyitásának, de továbbra sem jártam sikerrel.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Végig próbáltam az összes ajtót, de egyik zárba sem illet. Nem adtam fel, tovább haladtam. A folyosó hosszabbnak tűnt, mint első ránézésre gondoltam. Minél bentebb mentem, annál több jelent meg. A legkülönfélébb ajtók előtt haladtam el, mindegyiken más és más név állt. Jessica Forrest-é kígyószerű volt, David Lyn-é hordóra emlékeztetett, Vicky Hill-é, pedig egy nagy bohókás bohócfejet formált.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">A kétségbeesés hulláma söpört át rajtam a folytonos kudarc miatt, de kísérőm egyre távolabb haladt, engem is arra ösztönözve, hogy kövessem, míg végül megállt egy rozsdabarna, fa alakú ajtó előtt, melyen az én nevem függött. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Ha még ezt megpróbálom, azzal nem vesztek semmit</i> - gondoltam és behelyeztem a kulcsot a zárba. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Siker!</i> Beleillet. Hangos kattanással nyílt ki előttem, felfedve titkát.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Egy csodálatos mező képe tárult elém. A fű élénkzöld szálain harmat csillogott. A réten megannyi színes virág lengedezett, ahogy megcirógatta őket a kellemes nyári fuvallat. Soha nem láttam még ezekhez fogható színű és formájú növényeket. Csodálatosak.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Amint balra néztem, egy hatalmas cseresznyefát pillantottam meg. De ez sem a megszokott színekben pompázott, hanem egy számomra teljesen ismeretlen rózsaszínes-pirosas árnyalatban. Egyre közelebb lépdeltem hozzá, a háta mögött, a csörgedező, kristályszínű patak mellett ott volt Ő.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Alig hittem a szememnek. Ahogy ott állt, sugárzott róla a boldogság. Önkéntelenül mosolyra húzódott a szám, mintha ereimbe felhőtlen örömöt fecskendeztek volna, szétáradt a véremmel együtt a testem minden egyes szegletébe. Leírhatatlan érzés volt. Az összes bánatomat elfelejtettem, mindegyik nyomasztó terhet, melyek a vállamat nyomták kint hagytam az ajtó előtt. Itt a szomorúság nem tűnt ismerős érzésnek, sőt, már maga ez a szó is idegenként hatott.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Megszaporáztam lépteimet. Szerettem volna mielőbb átkarolni, magamhoz szorítani és beszívni az illatát. Érezni akartam, hogy velem van.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Megbotlottam egy kiálló gyökérben, de Rick elkapott. Érintése meleg hullámként söpört végig a testemben. Boldog voltam. Rájöttem, hogy semmi másra nem vágyom, csak Rick-re. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Semmi más nem érdekel, amíg velem van.</i></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Leültünk a cseresznyefa tövébe, fejemet a mellkasára fektettem. Kezével gyöngéden végig simított hajamon, majd egyik tincsemet tekergetve játszadozott vele. Némán összebújva ültünk egymás mellett, de ez nem az a frusztráló csönd volt, hanem az a sokat mondó.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Mikor már a Nap a horizont alá szállt, vérvörösre és narancsra festve az égbolt kék vásznát, Rick talpra állt és felsegített.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Ideje visszamenned - súgta, miközben megcsókolt.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Hová? - kérdeztem tőle. - Nélküled sehová sem megyek!</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Én mindig veled leszek itt - tette rá kezét a szívemre.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Nem akarlak elveszíteni! - kérleltem, könnyek szöktek szemembe. - Itt maradok veled! - dacoskodtam tovább.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Nem lehet. Neked még dolgod van!</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Nélküled már semmi dolgom! - rebegtem sírástól elcsukló hangon.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Shell! Ha igazán szeretsz vissza mész! Amikor elérkezik az utad vége, én ott foglak várni. Ígérem!</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Nem akarok nélküled élni!</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Kérlek! Ne okozz nekem fájdalmat! - hideg mutatóujjával végig simított arcomon, felitatva egy legördülő könnycseppet. - Mindennél jobban szeretlek Kicsim!</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Én is! - suttogtam elcsukló hangon.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Akkor most visszamész és teljesíted, amit bevállaltál. Megígérem, hogy örökre melletted maradok - mondta határozottan, ellentmondást nem tűrő hangon.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Ajkait az enyémre tapasztotta, gyöngéden megcsókolt. Tarkója köré fontam ujjaimat és úgy csókoltam, mintha az életemért küzdöttem volna, mint amikor a fuldokló belekapaszkodik az utolsó levegővételébe.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Eltolt magától a csípőmnél fogva. A fülembe súgta, hogy - Szeretlek - és hátat fordítva, egy domb felé vette az irányt. Én meg csak álltam és néztem, ahogyan az életem értelme egyre csak távolodik tőlem. Utána kellett volna mennem, de nem tudtam. Kötött az ígéretem, amit néhány perccel ezelőtt csikart ki belőlem. Pedig mennyivel egyszerűbb lett volna itt maradni vele. Itt ahol minden jó és szép, ahol nincs szomorúság. Abban a percben még a családom sem érdekelt.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Mielőtt végleg eltűnt volna a domb mögött, visszafordult még egyszer utoljára.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">- Shell bármi történjék is, soha ne akard megmásítani a múltat, mert annak súlyos következményei lesznek! Fogadd el azt, ami történt! Szeretlek! - azzal végleg eltűnt.</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">Mielőtt felfoghattam volna szavait, a rét színei összemosódtak és újra elsötétült minden.</div>AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-58146360118982777052012-04-10T19:45:00.005+02:002012-04-10T19:57:59.747+02:00Keserédes szererelem - Prológus<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-family: Forte; font-size: 22pt;">Rick</span></div><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><br />
</div><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><br />
</div><div class="MsoNormal"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">2012. április 25.</i></div><div class="MsoNormal"><br />
</div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><span style="font-size: small;"><i>Kedves Naplóm!<br />
<br />
Reményeim szerint a mai nap lesz életem legszebb napja, vagyis csak a harmadik legszebb, mert az első az lesz, amikor megszületnek a gyerekeink, a második pedig, mikor az oltár elé vezetem a nőt, aki az életemet jelenti.<br />
Ma elindulok azon az úton, hogy beteljesíthessem ezeket az álmaimat, mert ma végre megkérem a kezét. Érzem, hogy ez a legtökéletesebb pillanat, amire már évek óta várok. Mindig csak a megfelelő alkalmat kerestem, de most, ahogy ránézek, tudom, hogy nem várhatok tovább. <br />
Reggeli után elmegyek Jake-hez, hogy elhozzam a gyűrűket. Remélem, igent mond, és akkor én leszek a világ legboldogabb embere.</i></span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">Egy pillanat elég volt, ahhoz, hogy meghozzak egy döntést, amire már nagyon rég óta vártam. Mióta csak az eszemet tudom, szeretem őt, és számomra soha nem is volt kétséges, hogy egyszer a feleségem lesz. Hiába kerestem szüntelenül a legtökéletesebbnek tűnő pillanatot, valahogy eddig mégsem találtam meg, de most már rájöttem, hogy mindvégig ott volt az orrom előtt. Mindegyik együtt töltött másodperc maga a mennyország.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;"> A fényes napsugarak gyöngéden cirógatták Shell finom bőrét, gesztenyeszín haja szelíd örvényként terült szét a párnán. Pisze orra körül olykor finom ráncok keletkeztek, ahogyan álmában mosolygott. Néha még hangosan fel is kacagott.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;"> Hosszú percek óta figyeltem minden rezdülését. Tudtam, hogy valami szépet álmodhat, mert angyali mosolya elárulta. </span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;"> Nem volt szívem felkelteni, pedig a legszívesebben abban a percben megkértem volna a kezét. Annál tökéletesebb pillanat nem létezett számomra. Az örökkévalóságig és még tovább tudtam volna őt nézni.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">Óvatosan végig simítottam puha arcán, félresimítva egy kósza tincset a szeméből, amire megébredt.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Rick - pislákolt nagyokat, még fél lábbal álomországban volt.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Jó reggel kicsim! - cirógattam tovább, majd egy gyöngéd csókkal köszöntöttem.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">Ajkai bársonyos puhasággal viszonozták a köszöntést, majd egyre intenzívebb táncra hívták az enyémet. Nem tudtam nekik ellenállni, így a lassú, óvatos táncból, vad, szenvedélyes tangó vált. Megragadta a felsőmet és magára húzott. Ajkai elengedték az enyémet, és olyan halkan, hogy szinte már csak lehelte, a fülembe súgta: - Szeretlek! - majd szorosabbra fonta a karját a nyakam körül és ott folytattuk ahol abbahagytuk.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">Miután kikászálódtunk az ágyból, Shelley a fürdőbe vette az irányt, én, pedig gondoltam meglepem egy reggelivel. Szerettem volna mindenben a kedvében járni. Szapora léptekkel száguldottam lefelé az emeletről. Az adrenalin döngetett belülről, mint egy megvadult állat, akit a vasrácsok nem engednek szabadulni. Ereimben féktelenül forrt a vérem. Remegő kézzel nyúltam a kávéfőző gombja felé, hogy lenyomjam.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">Előkaptam néhány narancsot és fürgén kifacsartam őket. A pirítóba tettem néhány szelet kenyeret, és míg azok el nem készültek megterítettem az asztalt. Végül egy omlettel koronáztam meg mindezt.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">Hallottam Shell könnyed lépteit, amint lefelé tartott. A szívem ekkor már a torkomban dobogott, de nem hagyhattam, hogy bármit is észrevegyen feszültségemből, mert nem buta lány, egyből rájönne, hogy készülök valamire. Így hát kifújtam magam, és a farmerembe töröltem izzadó tenyeremet.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Hmm… mi ez a finom illat? - kérdezte Shell már a lépcső tetejéről.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Meglepetés a világ legelragadóbb hölgyének! - hajoltam meg előtte színpadias mozdulatokat imitálva, amire egyből elnevette magát.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">Csilingelő nevetése betöltötte az egész szobát. Már alig vártam, hogy leérjen és magamhoz szoríthassam formás alakját.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">Shell nem az a tipikus deszka lány, akit, ha átölelsz, milliónyi szálka fúródik a bőrödbe, de nem is molett.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">Szűk farmere rásimult őrjítően feszes combjaira, kockás ingjén a felső két gombot szabadon hagyta sokat sejtetően, bűnös gondolatokat ébresztve bennem. Elvégre is nem fából, hanem hús-vér férfiból voltam.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">Mikor végre a lépcső alján állt, átöleltem és megforgattam, nagyokat szippantva frissen mosott haja mangó illatából. Megcsókoltam, majd az asztalhoz vezettem.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;"><br />
</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">Miután befejeztük a reggelit átültünk a kanapéra. Szorosan hozzám bújt, fejét a mellkasomon nyugtatta és egy ideig néma csendben élveztük a pillanatot. Tudtam, hogy lassan indulnom kell a gyűrűért, mert már nagyon akartam, de előtte még kíváncsi voltam, mit álmodhatott, hogy olyan boldog volt.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Mit álmodtál reggel? - kezdtem a faggatózást.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Miért? - nézett fel rám gyönyörű zöld macskaszemeivel, miközben felült a kanapén, hogy szembe nézhessen velem.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Mert hangosan kacagtál és sugárzott belőled a boldogság.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Te néztél, ahogy alszom? - emelkedett feljebb a hangja, mert nem szerette, ha figyelik alvás közben.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Igen - mosolyogtam rá cinkosan, tudtam, ha valamitől, akkor ettől a mosolytól meglágyul a szíve, mert mindig azt hangoztatta, hogy ennek nem tud ellenállni.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Jaj, ezt ne csináld! - suhintotta meg tenyerével szelíden az arcomat. - Tudod, hogy ennek képtelenség ellenállni, és ez nem fair játék!</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Senki nem mondta, hogy tisztességes játék lesz! - nevettem fel hangosan durcás ábrázata láttán, majd magamhoz rántottam, hogy megcsókoljam. - Szóval? Mit álmodtál?</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Rick Frewen maga egy tisztességtelen alak! Gyámoltalan női szívek elrablója, aki sunyi módon kihasználja lehengerlő sármját, és ezzel leveszi a lábukról a hölgyeket! Remélem, tisztában van ezzel!</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Sajnálom kisasszony! Tudatában vagyok, hogy a lelkem örök kárhozatra van ítélve, eme bűneim miatt, de ha már úgyis bűnhődnöm kell, elárulhatná végre, miről álmodott!</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Ha ennyire ragaszkodik hozzá szívtipró uram! - ezen már ő is elnevette magát. - Azt álmodtam, hogy megkérted a kezemet, és - lesütötte a szemét - az oltár előtt álltunk, álmaim ruhájában voltam és egy sármos, sötét hajú, borostás, dalia férfi állt a jobbomon ravaszdi mosollyal az arcán.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">Elakadt a lélegzetem. Nem tudtam mit mondhatnék. Véletlen egybeesés lenne, hogy amikor elhatározom magam, hogy megkérem a kezét, Ő megálmodja? Most erre mit mondjak neki, hogy ne bántsam meg, de ne is leplezzem le magamat még idő előtt?</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Szegény fickó, annak is szorul a kötél a nyakán - próbálkoztam viccesen, bár nem azt a hatást értem el vele, amit szerettem volna, mert Shell mérgesen felpattant.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Ha tudni akarod, akkor az a félnótás idióta - kezdte ingerülten, ilyennek ritkán láttam, sőt velem még talán soha életében nem is viselkedett így - nagyon boldog volt! - Azzal sarkon fordult.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Várj már! - kaptam a karja után. - Csak vicceltem!</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Nekem nem annak tűnt!</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Pedig tényleg nem így gondolom, a világ legboldogabb embere lennék, ha a feleségem lennél!</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Igen?! - harsant fel. - Mégsem kéred meg a kezem, pedig az örömöd nem rajtam múlna! Nekem is ez a legnagyobb álmom, amire kislánykorom óta vágyom - könnycseppek peregtek végig bársonyos arcán. - Mindegyik barátunk megházasodott már, csak mi nem! Nem értem mire vársz, talán arra, hogy én ereszkedjek fél térdre előtted?</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Nem.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Mert, ha igen, akkor megteszem.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Nem kell - feleltem szűkszavúan. Fájt így látnom, és tudom, hogy nem akart megbántani, csak én hülye, eddig nem vettem észre, hogy neki is ugyanannyira fontos ez az egész, mint nekem, hogy vágyik rá.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Vagy talán nem vagy biztos benne, hogy szeretsz? - ez a mondata tőrként hasított a szívembe.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Ha valamiben, hát ebben ezerszázalékosan biztos vagyok. Szeretlek – suttogtam. - Most el kell mennem, ne haragudj - mondtam neki, mert tudtam, hogy abban a percben el kell hoznom azt a gyűrűt. Nem így terveztem, egy veszekedés után. Életünk első balhéja után, de muszáj!</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">- Hová? - kérdezte Shell értetlenül.</span></div><div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;"><span style="font-size: small;">Nem foglalkoztam vele, csak feltéptem a bejárati ajtót és a kocsimhoz siettem. Shelley még kirohant az ajtón utánam kiabálva, de ekkor én már gázt adtam a kocsinak.</span></div>AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-73394905445402822852012-02-11T08:20:00.002+01:002012-02-11T09:28:20.460+01:00Fay álma - Christmas Edition (Az idő csókja)<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Fay már nagyon
fáradt volt, szemeire ólomsúly nehezedett. Küzdött a fáradtsággal, de vesztésre
állt. Sikerült elbotorkálnia fekhelyéig, mielőtt végleg elsötétült a világ,
megszűntek a város zajai. Csend volt, béke és nyugalom. Egy ideig lebegett az
öntudatlanság sötétjében, majd fények villantak fel a távolból. Piros, kék,
sárga… Kezdett összeállni egy kép előtte. </div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Jé, ez Lizzy-ék háza!</i> - hasított belé a
felismerés. Ám mielőtt tovább agyalhatott volna hangokat hallott, így hát körbenézett.
A nappali közepén egy hatalmas karácsonyfa állt, tövében megannyi dísz várta,
hogy felkerüljön a csinos kis fenyőre. Lizzy masírozott ki dúdolászva, kezében Dolfival
. A lemezjátszóig sétált, majd lenyomta a lejátszás gombot. A hangszórókból
felcsendült az <i style="mso-bidi-font-style: normal;">All I Want From Christmas
Is You</i>. Lizzy azt hitte nem látja senki, ezért magasba emelte a plüss
delfint és táncolni kezdett vele. </div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Lizzy! -
hallatszott Fay megdöbbent hangja. - Te meg mit csinálsz? - nevette el magát,
barátnője<i style="mso-bidi-font-style: normal;"> </i>esetlen lötyögésén.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Ööö… semmit! -
vágta rá Liz meglepődve. Tetőtől talpig elvörösödött, szégyenében lesütötte a
szemét és letette Dolfit a kanapéra. - Csak játszottam - szabadkozott.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Hogy lehetek ott, ha itt vagyok? - </i>gondolkodott
Fay.<i style="mso-bidi-font-style: normal;"> - Mióta látom én önmagam?</i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Gondolat
menetét vörös hajú barátnője kiabálása törte meg.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Liz! Fay!
Help! - kiabált egy másik helyről Ash.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Mit nem tudsz
már megint? - csendült fel Lizzy, aki úgy érezte, hogy most megmenekülhet Fay
gúnyos vigyorától. – Megyek, segítek neki, mielőtt felrobbantja az egész
konyhánkat - hadarta el gyorsan.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Menj csak, de
ebből már nem jössz ki jól - kuncogott.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">De hisz erre emlékszem! </i>-<i style="mso-bidi-font-style: normal;"> </i>kiáltott fel Fay<i style="mso-bidi-font-style: normal;">. </i>-<i style="mso-bidi-font-style: normal;"> Ez tavaly karácsonykor
történt, mikor Liz szülei Finnországban ragadtak és átmentünk hozzá karácsonyozni.
Emlékszem, hogy lebukott mikor táncolni próbált és szegényt úgy kinevettem, de
tényleg nagyon murisan mozgott </i>-<i style="mso-bidi-font-style: normal;"> </i>kuncogott
magában. -<i style="mso-bidi-font-style: normal;"> De, ha Liz tánca megvolt,
akkor most az következik, hogy… Jézusom! Ash és a konyha!</i> - azzal elrohant
a konyha irányába, ahol már javában folyt a munka.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Ashlyn vállalta a karácsonyi sütést, míg Fay
a vacsora elkészítéséről gondoskodott. Fay könnyen megbirkózott a feladattal,
hisz kiskorában mindig ott állt az édesanyja mellett és nézte, ahogy az
elkészíti az aznapi menüt. Nem volt kiváló szakács, de azért megállta a helyét
a konyhában. Barátnőihez képest, biztosan. Lizzy nagyon finom süteményeket
tudott készíteni, míg a főzésben annyira nem jeleskedett. Életében egyszer
szeretett volna elkészíteni egy tészta különlegességet, de annyira szórakozott
volt aznap, hogy az olívaolaj helyett <span class="st1">Jägermeister-t öntött a tésztára. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1"> Ash… ő sok mindenhez értett, de a konyhaművészet
egyik ágazata sem tartozott az erősségei közé, ám annál lelkesebb amatőrnek
számított. Így hát Fay és Lizzy nem akarta meggátolni a próbálkozását, de
megbeszélték, hogy egyikőjük mindig mellette marad a biztonság kedvéért, és
figyeli, nehogy felrobbantsa a házat.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1"> Most sem volt ez másképp. Mézeskalácsot
szeretett volna sütni, amihez Lizzynek volt is egy kiváló receptje, de valahogy
azon sem igazodott el. Fél percenként kérdezgetett valamit a lányoktól.
Teljesen átszellemült, a magabiztos, mindig csipkelődő Ash megmutatta a
gyengéit. Egy olyan területre evezett, ahol felszínre került a bizonytalansága.
Lizzy, Ashlyn háta mögött jókat kacarászott a lány ügyetlenségén. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Amint látom a konyhában sem változott semmi. Ash még mindig nem tud
sütni. Szegénykém, ha haza jutunk, akkor következő karácsonykor befizetem egy
tanfolyamra.</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">- </i>Fay! - kiáltott ki
Lizzy a konyhából. - Gyere, segíts kiszaggatni a tésztát!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">- </i>Itt vagyok már -
válaszolta. - Juj, szia, Mézi! - köszönt a konyhaasztalon fekvő tésztának. -
Most mi van? - kérdezte a többieket, akik bambán meredtek rá. - Neki is van
lelke, jó…? - próbálkozott komoly hangon, de végül ő is elnevette magát.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1">A sütik szépen lassan
belekerültek a kivajazott tepsikbe és a lányok úgy gondolták, hogy megadják
Ashnek azt az örömöt, hogy ő sütheti meg őket. Fay és Lizzy pedig a karácsonyfa
feldíszítésének láttak neki. Közben újabb szám csendült fel, <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Shake Up Christmas</i> a Traintől.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Ez volt a kedvenc karácsonyi számom tavaly… De várjunk csak… Ekkor ég…</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">- </i>Csajok, azt hiszem,
valami baj van - kiabált Ash a konyhából.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1">- Mi lehetne már a baj? -
kérdezte Lizzy mosolyogva. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Ennél
egyszerűbb süti szinte nem is nagyon létezik</i> - gondolta magában, de azért
elindult barátnője megmentésére.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1">A konyhából nagy csattanás
hallatszott, ahogy a tepsi földet ért.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1">- Mi ez a felfordulás? - tudakolta Fay az
ajtóból. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1">- Semmi különös, csak Ash
elküldte Mézit egy kicsit nyaralni… - nevetett Lizzy.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1">- Mit csinált? - faggatózott
Fay tovább.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1">- Egy kicsit megsütötte
Mézit… Néger Mézi lett…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1">Ash fülig vörösödve állt a
konyha közepén, kezében a fogókesztyűvel. Valamit mormogott az orra alatt, de
végül is ő is nevetni kezdett. A sütés végére Ash egészen belejött, már nem
égett oda egyetlen tepsi sütemény sem. A felmentő sereg, tehát nyugodt szívvel
távozhatott az előszobába. Hogy befejezzék a fa díszítését. Főként Fay ízlése
érvényesült, a fán ezüst girlandok tekergőztek végig. Fehér gömböket
akasztottak a magas fenyőre, amelyek tökéletes összhangba kerültek a girlandokkal.
Az utolsó lépés az égősor meggyújtása volt. Fay éppen bedugta a konnektorba,
amikor az nagy villanások közepette kiégett az összes izzó.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Ekkor cikizett vissza Ash…</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">- </i>Az elektromosság
briliáns szakértője. - Ash hangja tele volt iróniával.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1">- Mondd csak, Mézitől
megkaptad már a négercsókod? - cukkolta vissza Fay.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">- </i>Ne csináljátok már…
Karácsony van… - csitította Lizzy barátnőit.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1">Az ismételt hahotázást a
csengő csilingelése szakította félbe.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Nem is szólt a csengő múlt évben </i>- ráncolta a homlokát.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1">Lizzy felpattant a földről és
még mindig kacagva, elkacsázott az ajtóig. Mikor kinyitotta az ajtót, Marcus
nyakába ugrott, aki eldobva az ajándékokat felemelte a lányt és körbe forogtak.
Az ajtóban állt a három fiú. Marcus, Kleto és Aaron.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Aaron… De hát, hogy kerülnek ide?</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1">A másik két fiú is belépett a
házba és boldog karácsonyt kívántak. Aaron egyenesen a fát díszítő Fayhez ment,
míg Kleto Ashlynhez. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1"><i style="mso-bidi-font-style: normal;">Tudtam, hogy Ashnek tetszik Kleto!</i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<span class="st1">- Mi ez a szag? - szagolt
bele a levegőbe Kleto.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Ash lesütötte a szemét és elpirult. -
Sütöttem.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Ez mindent meg magyaráz - nevette el magát
a férfi. A többiek is együtt nevettek Ashlyn ügyetlenségén.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
A lányok elkezdtek sürgölődni és az asztalra
tenni az ételt, de a fiúk nem hagyták őket és kiharcolták, hogy adják oda
egymásnak az ajándékokat.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Ezt nyisd ki - szólalt meg Aaron és átnyújtott
egy piros csomagolópapírba csomagolt vékony, nagy csomagot Faynek.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
A lány nagy hévvel letépte a csomagolópapírt és
megpillantotta saját magát. - Ezt én festettem, remélem, tetszik - mosolygott
rá a fiú.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- De, hisz ez gyönyörű, köszönöm! - adott egy
puszit a fiú arcára.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Ez
tényleg káprázatos…</i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
A többiek is szépen sorban kinyitották az
ajándékaikat. Lizzy a barátnőitől közösen kapott, egy ezüst karkötőt delfines
medállal, míg Marcus egy verssel ajándékozta meg. Ashlyn hógömböt és színházbérletet
kapott a lányoktól, Kletotól pedig a kedvenc süteményét.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Amint lerakták az ajándékokat, neki láttak
meginni a lányok által készített forró csokit, amit kis cukorbottal díszítettek.
Nagyot nevettek mikor Kleto bajsza tiszta csokoládé lett.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Hogy
érezhetem a csoki édes illatát, ha ez álom?</i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Ekkor Fay érezte, hogy egy puha valami
hozzádörgölőzik. Kinyílt a szeme és megpillantotta a kismacskáját. Átölelte
Damont és újra zuhant vissza az édes álomba…</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent: 9.0pt;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 9.0pt;">
<span style="color: black;"></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 9.0pt;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-LjqR7F6DANo/TzYWXmm7pZI/AAAAAAAAALQ/6uvdgOB_7Q8/s1600/hot+chocolate.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="246" src="http://2.bp.blogspot.com/-LjqR7F6DANo/TzYWXmm7pZI/AAAAAAAAALQ/6uvdgOB_7Q8/s400/hot+chocolate.jpg" width="400" /></a><span style="color: black;"></span><span class="caption"><span style="font-family: "Harlow Solid Italic";"> </span></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center; text-indent: 9.0pt;">
<span class="caption" style="color: #e69138;"><span style="font-family: "Harlow Solid Italic"; font-size: 11pt;">Ezúton kíván mindenkinek boldog karácsonyt <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Az idö csókja</i> csapata! :)</span></span><span style="color: #993300; font-family: "Harlow Solid Italic"; font-size: 11pt;"></span></div>AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8105477465371149771.post-66801740184843976052012-02-10T22:41:00.001+01:002012-02-11T09:27:58.765+01:00Az idő csókja - 7. fejezet <span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Kelet felől a
nap felkelni látszott, az első napsugarak gyengéden cirógatták Lizzy arcát.
Felkászálódott a földről és álmos szemekkel konstatálta, hogy a fiúk és Fay már
útra készek. Csodálkozott, hogy a többiek már elkészültek.</span><br />
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Megdörzsölte
szemét, kinyújtóztatta elgémberedett végtagjait és a még szunyókáló Ashlyn felé
botorkált, de útközben majdnem sikerült orra buknia, mert Damon beszaladt a
lábai közé.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Szia Damon! -
vakargatta meg hosszú füleit. - Azt hittem még alszol. - A macska dorombolással
hálálta meg a cirógatást.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Időközben Ash
is felébredt. Ez az éjszakája sokkal jobban telt, mint az előző. Nem gyötörték
rémálmok, sőt semmilyen álmok sem. Végre nyugodtan pihenhetett. Egyedül volt,
nem zavarta senki, nem korholták le, sőt mi több még az a beképzelt szívtipró
is elkerülte.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Most viszont
bosszúsan konstatálta, hogy vissza kell térnie a jelenbe, minden előröl
kezdődik. Jobbnak látta, ha inkább magától kezd neki a készülődésnek, mielőtt megszólná
valaki.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Jó reggelt
Ash! - mosolygott rá Lizzy, aki még mindig a macskát dögönyözte.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Jó? Kinek?</i> -<i style="mso-bidi-font-style: normal;"> </i>gondolta magában, de inkább csak annyit mondott: - Szia! - azzal
tovasuhant, hogy felöltözzön. Eltökélte, hogy most segítség nélkül készül el,
elvégre nem kisbaba már, aki nem tud egyedül elkészülni.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Jó reggelt
kisasszonyok! - köszönt oda Lizzynek és Ashnek Marcus, kissé szétszórt
ábrázattal. - Készülődjetek nyugodtan, a barátnőtök már előkészítette a
ruháitokat, én meg megyek, megnézem, hogy kell-e segítség kint Kletoéknak a
pakolásban.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Mielőtt a
lányok bármit is mondhattak volna kiviharzott az ajtón.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Lizzy teljesen
elpirult, nem tudta merre nézzen. Kerülni szerette volna a férfit, az előző
napi csók miatt. Igazából még mindig nem tudta hová tenni. Össze volt
zavarodva.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Látom, már
nem is kell a segítségem, cimbora! - bökött Marcus a fejével Fay irányába, aki éppen
egy hatalmas római vázával bűvészkedett.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Ilyen erős
hölgy mellett elbújhatsz barátom! - viccelődött Kleto.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Attól, hogy
ezzel a köcsöggel szenvedek, még itt vagyok és hallok mindent - kontrázott Fay,
de végül ő is elnevette magát.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Nem érezte már
annyira szomorúnak magát, mint az első nap. Egészen megkedvelte a srácokat is,
és az ókori piac kavalkádja, nyüzsgése is felpezsdítette. Hiányzott neki Aaron,
a nap folyamán többször is eszébe jutott. Viszont rájött, hogy hiába
búslakodik, attól nem jut vissza. Így, hát úgy döntött, ameddig nem találnak
valami megoldást a hazatérésre, kiélvezi az ott töltött idő minden percét.
Elvégre is ez nem sokaknak adatik meg…</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Na, nem! Én
nem veszem fel ezt a rongyot! - zsémbelődött a vörös hajú lány.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Mi a baj
vele? - szaladt oda Lizzy.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Az, hogy
átlátszó! Az a mamlasz egésznap rajtam fogja legeltetni a szemeit, ha ezt magamra
húzom.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Ki? Kleto? - ráncolta a homlokát Lizzy, nem értve
barátnője viselkedését. – Nem hinném, hogy izgatnád, legalábbis nem jobban,
mint bármelyik másik nő.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Hogy mi?! -
emelte egyre magasabbra a hangját. - Ezzel azt akarod mondani, hogy én…?</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Zavar, ha nem
téged bámul?</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Neeem… csak…</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Ashlyn,
sajnálom, de én nem értelek. Egyszer az a gond, hogy folyton néz, utána az,
hogy nem. Tetszik?! - azzal ott hagyta Ashlynt, meg sem várva a választ.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Nem tudom, mit képzelnek ezek. Még hogy
tetszik az a gorilla. Hah</i>. - Azzal legyintett egyet és nekilátott az
öltözködésnek.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Kleto szeme
elkerekedett mikor meglátta az utoljára érkező lányt. Tegnap nem volt ideje
jobban szemrevételezni, de most elakadt a lélegzete. A hófehér ruha teljesen
hozzásimult kecses alakjához; hosszú, vörös loknijai helyét átvette egy
félhosszú, éjfekete paróka, mely csodálatos kontrasztot képzett alabástrom
színű bőrével. Szemeit erőteljes, sötét vonalakkal emelte ki, zöld írisze ettől
még hangsúlyosabbá vált. </div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
A másik két
lányt is roppant vonzónak találta, de a kis vörösben volt valami, ami
megbabonázta. Talán a vadsága, az, hogy nem futott utána, mint a legtöbb nő,
hanem ellenállt neki. Gyülemlő érzelmeit jobbnak látta gyorsan palástolni.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Megérkezett a
hercegnő is! Ha megengedi, indulnánk - szurkálódott.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Ashlyn rá sem
hederített, inkább előre sietett barátnőihez.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
A délelőtt
további része gyorsan telt. A lányokat egyre inkább magával sodorta a piaci
forgatag különös világa. Rengeteg ember megfordult standjuknál, jó napjuk volt.
Az egyiptomiak úgy nyüzsögtek a vásártéren, mint megannyi hangya a bolyban.
Mindenütt folyt az alkudozás. Az árusok a lehető legtöbb pénzt akarták
kicsikarni vevőikből, míg azok a lehető legkevesebbet akarták fizetni a
portékákért.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
A nagy hőség
sem tántorította el őket, pedig ahogy a nap egyre magasabbra kúszott az égen, a
kánikula is úgy nőtt. A lányokat nagyon megviselte. Faynek gyöngyözött a
homloka, Liz alig kapott levegőt, Ashlyn pedig állandóan kortyolta a vizet. Nem
értették, hogy az ott élők hogyan viselik el a rekkenő hőséget. A homok égette
a talpukat, mikor kibújtak saruikból, hogy megpihentessék elgémberedett
lábaikat.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Fay szerette
volna belevetni magát a piac színes kavalkádjába. Az előző napi kiruccanása
során kiszúrt néhány helyet, ahol szívesen elbámészkodott volna a finom
tapintású anyagok között, vagy a legkülönfélébb ékszerek csilingelő
sokaságában, de a fűszerboltok látványa is nagyon vonzotta, ahogy kis
piramisokba rendezve kínálták a legegzotikusabb fűszereket. A sárgától, a
piroson át a liláig, minden féle színű megtalálható volt.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Nem csak
divatmániája miatt érdekelték az áruk, hanem művészi vénája is sikítozott az
alkotási vágytól. Legszívesebben azon nyomban előkapott volna egy vásznat és
lefestette volna Egyiptom színes világát.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Ez a nap
melegebbnek bizonyult az előzőhöz képest, így a kis csapat nagyon boldog volt,
mikor végre haza értek. Kleto és Marcus gyorsan betolták a kis szekeret a
portékákkal a tárolóba, majd csatlakoztak a bent pihegő lányokhoz.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Tegnap
beszéltem egy jósnővel - kezdte mély, dörmögő hangján Kleto -, aki ma szívesen
fogadna bennünket. Lehet, hogy tud nektek segíteni.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Tényleg? -
csillant fel Fay szeme. - Kleto köszönjük! Már mehetünk is! - kászálódott fel a
szőnyegről.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Ne siess,
mert csak később megyünk. Addig nyugodtan pihenjetek, én meg készítek valami
ebédet.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Ahogy befejezte
mondandóját az egyiptomi férfi, Ash gyomra nagyot mordult. Zavarában fülig
vörösödött és lesütötte a szemét. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">A
fenébe! Pont akkor kell a hasamnak kordulnia, mikor itt van ez a tapló! </i>- zsörtölődött
magában. Hiába utálta a férfit, azt be kellett ismernie, hogy nagyszerű szakács.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Mikor már úgy érezte, hogy elegendő idő telt
el az előbbi kis incidens óta - amit senki nem kommentált, legnagyobb
meglepetésére -, felemelte a fejét és körbe kémlelt. Furcsa mód mindenki tette
a maga dolgát. Kleto már nem volt a szobában, Marcus a macskát cirógatta, míg Lizzy
csak üveges tekintettel meredt a férfira. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Kimaradtam
volna valamiből?</i> - elmélkedett Ashlyn -<i style="mso-bidi-font-style: normal;">
Liz miért nézi ÚGY Marcust? Két napja sem vagyunk itt és minden a feje tetejére
állt. Lizzy és Fay is annyira más… Apropó, hol van Fay?!</i> – nézett végig a
helyiségben, de sehol nem találta barátnőjét.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Mi lesz ma az
ebéd? -<i style="mso-bidi-font-style: normal;"> </i>tudakolta Fay a kendős
férfitól.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- El ful -
hangozott a válasz.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Ööö… jól
hangzik - lépdelt közelebb Fay -, viszont fogalmam sincs mi az. - Nézett fel
mosolyogva a nála egy fejjel magasabb férfira.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Száraz babból
készül, ez az egyik legkedveltebb étel nálunk - magyarázta Kleto teljes
odaadással, mintha csak egy séf mutatná be a tévé nézőknek a legújabb receptjét.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Segíthetek
vagy, ha nem is kell, akkor maradhatok és nézhetem, hogy csinálod?</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Nyugodtan,
legalább nem leszek egymagam. Egy beszélgető társ mindig jól jön. Te tudsz
főzni?</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Szoktam, de nem
tudok olyan jól, mint te.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Kleto főztje
nagy sikert aratott a lányok körében, nem gondolták volna, hogy a babból lehet
ennyire jó ízű ételt készíteni. Ebéd után beszélgettek egy kicsit, de most a
fiúké volt a főszerep. Főként Fay kérdéseit válaszolták meg, amik az ottani
életről és a bazár világáról szóltak. Teljesen megbabonázta a kereskedők
világa.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Lizzy nem
kapcsolódott be a többiek beszélgetésébe, hanem szokás szerint elmerengett. Azt
érezte, hogy vagy most azonnal haza mennek és kitisztul a feje, vagy itt
maradnak, de akkor soha többé nem akar haza térni. Reménykedett benne, hogy
csak a helyzet furcsasága váltotta ki belőle azokat az érzéseket, melyek
belülről emésztették és bízott benne, hogy ez otthon, a megszokott kis
környezetében elmúlna.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Ashlyn szeretett volna a lehető leghamarabb
haza jutni, kellemetlenül érezte magát Egyiptomban és a férfiak társaságában.
Az előző napok furcsa álmai is gyötörték, nyűgös volt.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Tulajdonképpen önmagát sem értette, de
elhatározta, hogy addig, amíg kénytelenek ott maradni, változtat magán és a
hozzáállásán. Marcussal semmi baja nem volt, őt még kedvelte is, bár nem sokat
beszélgetett vele. Kicsit zárkózottnak vélte, amolyan magányos farkasnak. Kleto
sokkal jobban bosszantotta, vele kapcsolatban úgy hömpölyögtek érzései, mint a
felbőszült tenger; minden gondolat, érzés egy újabb nagy erejű hullámként
hatott rá. Ám eltökélte, hogy inkább kerüli a férfit és nem szurkálódik vele,
de csakis a barátnői miatt, mert nem szeretne veszekedést. Jobban össze kell
tartaniuk, mint valaha.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Hölgyeim
ideje indulnunk - tápászkodott fel Kleto.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Végre! -
kiáltott fel Ash. - Akarom mondani, de jó, végre találkozom egy vérbeli
jósnővel.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Mindenben
találsz valamit, ami számodra kedvező - viccelődött Fay.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Az nem
mindenkinek adatik meg, hogy találkozhasson, egy múltban élő, nagy tekintélyű
jóssal…</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Elhagyatott,
szűk utcákon át kellett menniük, míg végül megálltak, egy házakkal sűrűn
borított szakaszon. Ashnek az jutott eszébe, hogy ezek a házak olyanok, mintha
a panelházak ókori kiadásai lennének. A városban sehol máshol nem láttak
emeletes házakat, ám ezek mégis kimagaslottak a többiek közül. Romos, düledező
épületek voltak, keskeny ablakokkal. A házak között kötelek lógtak, melyekre a
mosott ruhát terítették.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Egyiptomi gettó…</i>- hirtelen ez jutott
eszébe. </div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Itt volnánk.
- állt meg Kleto egy alacsony, sötét faajtó előtt.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Biztos jó
helyen járunk? - tudakolta Liz remegő hangon.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Biztos. Nem
kell félned…</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Ha te mondod…</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Kleto hármat
kopogott, mire kitárult az ajtó és egy fekete bőrű nő betessékelte őket. </div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Liz nagyot
nyelt, a félelem szőtte gombóc, csak nem akart eltűnni a torkából, de követte a
többieket.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
A házban sötét
volt, a falakról minden féle furcsa tárgyak és növények lógtak le. Némelyik
felismerhetetlen tűnt számára, de úgy vélte, talán jobb is, ha nem tudja mi az.
A földön különböző nagyságú ládák hevertek, és a sarokban megpillantott egy
nagy macska szobrot is.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Üdvözöllek
benneteket! - köszöntötte vendégeit a jósnő.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Lányok, Marcus,
ő itt a nénikém, Eirene.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Örvendek
kedveseim - húzta mosolyra fekete ajkait a nő.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Fay és barátnői
illedelmesen bemutatkoztak, az apró termetű jósnőnek. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Biztos, hogy nem idevalósi </i>- kattogott Lizzy agyában. Míg Eirene
magyarázott valamit, addig a lánynak sikerült tetőtől talpig végig mérnie. Nem
a szokványos egyiptomi ruhákat viselte, több réteg koszos, elhasználódott
rongyba burkolózott. Karjain karperecek sokasága csilingelt, nyakában egyszerre
több lánc is függött, míg haja fekete csomókban lógott a válláig. Miközben
beszélt, kezeivel folyamatosan gesztikulált.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
A jósnő
áttessékelte őket egy másik szobába, ami az előzőnél is varázslatosabbnak
látszott.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Ez maga a mennyország…-</i> ámult Ashlyn.
Elbűvölte az a külön kis világ, amely odabent várta. Soha nem gondolta, hogy az
ókorban vagy egyáltalán létezhetett ilyen. Fapolcokon átlátszó üvegcsékben
mindenféle porok, növényi részek sorakoztak. Ahogy egy kicsit tovább siklott a
szeme, olyan dolgot pillantott meg a többi üvegben, amire ő maga sem számított.
Közelebb lépett, hogy jobban megnézze, hogy káprázott-e a szeme, de nem. Minden
féle állati részek voltak bennük. Kígyóbőr, skorpió farok, krokodil pikkely,
gém csőr és bivaly szarv. Fintorogva hátrálni kezdett, ezt már az ő gyomra sem
bírta befogadni.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
A szoba közepén egy hasonlóan alacsony kis
asztal foglalt helyet, mint a fiúk lakásában, ám ennek a közepén egy hatalmas
kristálytömb, míg a sarkán egy tucat kavics volt összecsoportosítva. Ash
közelebb sietett, hogy jobban szemre vételezhesse a köveket és az ásványt.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Ne érj hozzá!
- szólalt meg Eirene a lány háta mögül, aki ijedtében összerezzent.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Elnézést! -
szabadkozott.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Semmi gond,
látom, érdeklődsz a téma iránt…</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Hogy érdekli?
Megveszik érte! - vágott közbe Liz, aki idő közben kicsit összeszedte a
bátorságát, bár még mindig nem rajongott a nőért.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Eirene hangosan
felkacagott.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Nos, ifjú
hölgy, akkor gyere közelebb, adok neked valamit. </div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Nekem?
Úristen! Mit? - lelkendezett Ashlyn, teljesen fejét vesztve, mintha a világ
megszűnt volna létezni; csak egy dolog érdekelte, de arról minden. Izgalmában
azt sem tudta merre nézzen, minden felé volt egy-két olyan apróság, mely magára
vonta a lány figyelmét.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Tessék… -
nyomott Ashlyn markába egy bőrzacskót. - Nyisd ki.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Ashlyn keze valósággal
remegett az izgalomtól, alig bírta kinyitni a kis zsák száját; hosszas
bíbelődés után sikerrel járt. Ugyanolyan kavicsok voltak benne, mint
amilyeneket az asztalon is látott. Óvatosan belenyúlt és kihúzott egyet, hogy
közelebbről is megvizsgálhassa. A lapos, fehér kavicsra egy számára idegen
vörös színű jel volt festve. Nem tudta mire való, de nagyon örült neki.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Ez egy ősi
egyiptomi sorskő. Még az ükanyáim idejéből származik. A segítségével pontos
útmutatást kapsz a feltett kérdéseidre - magyarázta Eirene.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- De honnan
fogom tudni a kövek jelentését?</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Ha elérkezik
az idő érezni fogod, de ne siettesd, mert lehet, hogy csak hosszú évek elteltével
leszel rá érdemes.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Jaj, nagyon
szépen köszönöm! - hálálkodott csillogó tekintettel a lány.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Nem akarok
zavarni, de lassan a tárgyra térhetnénk Eirene - szakította félbe a két nőt
Kleto. - A lányok, tudod miért jöttek…</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Fiam, te
semmit nem változtál! De jól van, üljetek le az asztal köré, a kis boszorkány
palánta kerüljön velem szembe.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Ashlyn-en kívül
mindenki felkuncogott, de nem kommentálták az imént hallottakat.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Akkor
halljam, hogy történt az egész?</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Fay kezdte a
mesélést, egészen a múzeumi látogatástól az chat-en történő beszélgetésükig,
ahol kicsit elakadtak - mert hosszú időbe telt elmagyarázni mi is az az
internet -, de végül sikerült a rögtönzött előadás. Ám mielőtt folytathatta
volna a beszámolót Ash közbe vágott és átvette a sztorizást. Szóról szóra
elmondott mindent, a tervét, a rituálét, még a napot is, mindent, amit csak
tudott.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Tud segíteni?
- érdeklődött Lizzy.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Hát… őszintén
megvallva a hallottak alapján mindent jól csináltatok, pontosan úgy zajlott a
szertartás, ahogy a papnőink csinálják…</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Valahogy
mégis ide kerültünk… - méltatlankodott a lány.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Liz - kezdte
Fay - biztos vagyok benne, hogy amennyire csak tud, Eirene megpróbál nekünk
segíteni, csak rá kell jönnünk, hogy mi az, amit nem vettünk észre…</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Milyen hold
volt aznap? - kérdezte hirtelen Eirene, mint aki most világosodik meg.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Telihold. -
vágta rá könnyedén Ash.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Telihold?! -
harsant fel ingerülten a jósnő hangja. - Ezt eddig miért nem mondtátok?</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Azt hittem
nem fontos…</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Hah… - emelte
a plafonra sötétszürke szemét Eirene - még, hogy nem fontos… Szerinted a Hold
nem égitest?</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- De, de a
múzeumban a nő csak bolygókról mesélt, a holdat nem említette… - védekezett, a
már cseppet sem olyan magabiztos lány.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Persze, hogy
nem említette! - csattant fel a fekete hajú nő, aki olyan dühös lett, hogy nem
bírt tovább ülve maradni, inkább felkelt a földről és fel-alá járkálva, hevesen
magyarázott. - Egy ostoba, átlagos ember honnan is tudhatna egy ősi szertartás
titkos részleteiről?! Ha a Papnők azt szerették volna, hogy bárki utánuk
csinálhassa az idézést, akkor minden földi halandó megtehetné, ám az igen csak
sok kockázattal járna.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Miért? -
tudakolta halkan Fay.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Azért, mert a
mágia igen veszélyes üzem. Aki nem tudja azt, hogy miként bánjon vele, nos
kedvesem, az igencsak pórul jár. Mindennek van jó és rossz oldala, és, ha rossz
kezekbe kerül a varázslat, akkor akarva-akaratlanul is megidézheti vele a
gonoszt… Csak azért.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Ez remek… -
nyugtázta Lizzy, haragos tekintettel meredve Ash felé. - Már csak ez hiányzott…</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Mit tehetünk,
hogy visszakerüljünk? - próbálkozott Ash olyan halkan, hogy alig lehetett
hallani; hangjából sütött a szégyen.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Tudta, hogy ő a
hibás a történtek miatt. Az ő hibájából kerültek ebbe a helyzetbe. Nem tudta
hogyan hozhatná helyre, de bármit hajlandó lett volna megtenni azért, hogy
visszacsinálhassa az egészet.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Nem tudom,
komolyan, de az biztos, hogy a teliholdnak köze van az egészhez, ugyanis
ilyenkor a legvékonyabbak az átjárók - felelte Eirene.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Milyen
átjárók? - hüledezett Lizzy.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- A dimenziók
közti átjáró. Ilyen például a Túlvilág is.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Ez egyre
jobb…</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Mondtatok
valami igét is?</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Igen, de én
már nem emlékszem rá, Fay te tudod mit mondatott velünk Ash?</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Nem - felelte
halkan barátnője.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Ízisz
Istennőt hívtuk… és… - emlékezett vissza Ashlyn.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- És mi? -
sürgette Eirene.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Megnyitottuk
az átjárót, hogy eljöhessen hozzánk. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Capitonotus
Spantinat.</i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Eirene arcára
rémület költözött. - Hórusz szerelmére!</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Mi történt,
valamit rosszul csináltak? - érdeklődött Marcus.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- De még
mennyire! Megnyitották az Alvilág kapuját.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Ez nem
hangzik túl jól… - kerekedett el a férfi szeme.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Ezt jól látod
fiam. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Capitonus Spantinat</i> lett volna
a jó varázsige, mellyel Ízisz Istennőt át tudtátok volna engedni… A másikkal
beengedtétek a Sötétség Istenét!</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Most mi lesz?
- faggatózott Ashlyn, halálra rémült ábrázattal.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Eirene nem
válaszolt a lány kérdésére. Sietősen leült a helyére. Kezébe vette a saját
sorsköveit, majd rázni kezdte, miközben mormolt valami érthetetlen nyelven,
amit senki nem értett. Egyre gyorsabban mondogatta, míg végül szétnyitotta
tenyerét és az asztalra hullottak a kövek. Alig pillantott rájuk, máris hangos
kiabálásban tört ki. - Távozzatok innen! Most azonnal!</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Mi történt
Eirene? - kérdezte Kleto egyre nyugtalanabbul.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Hagyjátok el
a házam, de rögtön és vissza se gyertek, soha többé! Gyerünk! - kiáltott rá a
kis csapatra. - Eredjetek innen! Engem hagyjatok ki ebből az egészből!</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Egyikőjük sem
értette mi történhetett, de engedelmeskedtek. Mindannyian felkászálódtak a
földről és elindultak az ajtó felé. Eirene minden eltelt másodperccel csak
idegesebbé, feszültebbé változott, igyekezett elűzni őket. Amikor sikerült mindenkit
kitessékelni magára csukta az ajtót. Megrémítette mindaz, amit a kövek mutattak
neki. Jobbnak látta, ha kimarad belőle, mert amit a lányok jövőjében látott az
már meghaladta az ő képességeit.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Ashlyn háta
mögött a vékony faajtó hangos csattanással zárult be; a lány összerezzent. Nem
tudta merre tekinthetne, szégyellte magát. Nem bírt senkinek a szemébe nézni,
szüntelenül a földet bámulta. Hiába nem pillantott fel, érezte a többiek szúrós
tekintetét. Abban biztos volt, hogy egy alapos fejmosást nem úszhat meg, de
annak még nem most jött el az ideje, jelen állapotában nem lett volna képes
végig hallgatni. Egyedül akart lenni, magányosan a gondolataival, melyek
ide-oda száguldoztak a fejében. Próbálta feldolgozni azt a rengeteg új
információt, amelyet nem is olyan régen hallottak, ám ezek az idő múltával nem
hogy alább hagytak volna, még inkább megszaporodtak, egyre több új kérdés merült
fel benne. Kavarogtak a gondolatai, nem kapott levegőt, forróság öntötte el az
egész testét, a feje majd széthasadt. Nem bírt tovább ott maradni. Futásnak
eredt. Nem tudta merre indult, csak hagyta, hogy a lábai vigyék. Az arcába
csapódó légáramlat nyugtatóan hatott felhevült testére. Jó pár perc elteltével
fogta csak fel, hogy besötétedett és a házak elfogytak. Fogalma sem volt róla
mióta szaladhatott, így hát megállt. Bármerre nézett nem látott mást, mint
homokot. A messzi távolban néhány piramis csúcsosodott ki a Szahara közepéből.
Eltévedt. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Ajjaj… Ash, ezt megint jól
megcsináltad. Most hogy fogsz vissza találni?</i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Most mitévők
legyünk? - aggodalmaskodott Lizzy. - Hogyan fogjuk megtalálni?</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Nyugodjunk
meg, Kleto biztos utolérte, ha valaki ismeri ezeket az utcákat, hát akkor ő kétségtelenül
- felelte Marcus.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- És ha nem?</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Jajj már Liz!
Fejezd be a vészmadárkodást! - korholta meg barátnőjét Fay.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Ezután néma
csönd következett, senki nem szólt egy szót sem. Nem tudták mit mondhatnának,
feszülten peregtek a percek.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Fay féltette barátnőjét, de közben
mérhetetlen dühöt érzett Ashlyn iránt. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Mi
a francért kellett elfutnod? Nem vagyunk már ígyis elég nagy slamasztikában?! Most
még az hiányzik, hogy elveszítsük őt is. Ha Kleto megtalálja, akkor, nem teszi
zsebre, amit kapni fog.</i></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">- </i>Megtaláltad? - kiáltott hangosan
Marcus a közeledő sötét árny irányába.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Nem -
hangzott a felelet, mialatt egyre közelebb ért a férfi.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">- </i>Kleto! – kiáltott fel Lizzy. – Hová
tűnt Ash?</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">- </i>Nem tudom… nagyon gyorsan futott… Csak
egy ideig tudtam… tartani a lépést vele… de elvesztettem a szemem elől… - magyarázta
a levegőt kapkodva. - De megtaláltam a parókáját… ami nem túl jó jel… mert, ha
az őrség hamarabb találja meg, akkor… - harapta el mondandója végét.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Akkor mi lesz?
- idegeskedett Lizzy, kezét tördelve.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">- </i>Meg kell találnunk, ha életben
akarjátok még látni!</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Akkor mire
várunk még?</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
A két férfi
összenézett, mintha telepatikus úton beszélgettek volna, majd Marcus bólintott.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Hölgyeim,
hazakísérlek benneteket, mert ez nem nektek való feladat - magyarázta Marcus.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Na, azt már
nem! - harsant fel Fay hangja. - Amíg azzal húzzuk az időt, hogy hazakísértek,
addig Ashlyn valahol elveszetten kóvályog Egyiptomban!</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Kleto
mindjárt indul és megkeresi, aztán, ha titeket biztonságban tudtalak, akkor én
is csatlakozom a kutatáshoz.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- De… -
akadékoskodott Lizzy.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Semmi de! -
vágott közbe torz, ideges ábrázattal Kleto. - Éppen elég, hogy a barátnőtök
elveszett, azt már nem kockáztathatjuk meg, hogy ti is eltűnjetek valamerre a
sötétben! Viszont, ha az időhúzás a célotok, akkor csak nyugodtan vitassuk meg
ezt a kérdést, de ha nem, akkor azt ajánlom, hogy szaporán induljatok vissza a
házba, hogy Marcus minél előbb segíthessen. Világos?!</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
- Igen… -
felelte Fay húzogatva a száját.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Nem bírom tovább. Fáj a lábam, szomjas
vagyok, és egyre hidegebb van. </i>Méltatlankodott magában Ashlyn. Úgy érezte
már órák hossza óta kering össze-vissza, de sehová sem halad.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Hirtelen
megpillantott a távolban valami fényt. <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Azzal
nem vesztek semmit, ha megnézem mi az, még az is lehet, hogy a városból jönnek
a fények.</i> Elindult a világosság irányába, ahogy közeledett, fokozatosan
tisztult előtte a kép. Nem a város volt. Egy gigantikus épületet látott, mely
fáklyákkal volt kivilágítva. A tűz néha-néha meglobbant, ahogy egy enyhe
fuvallat megtörte a tűz egyenletesen vibráló lángoszlopát. Bejárata előtt
mindenféle mészkőből faragott egyiptomi szobrok álltak. Néhányat felismert
közülük. Ott volt Hórusz, Bastet, egy fáraó szobor… </div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Amikor a lépcső
aljánál járt, már jobban látta az épületbe vésett hieroglifákat. Felsétált,
megérintette az egyik oszlopot, végig húzva ujjait a véseteken. Szerette volna
tudni, hogy mit jelentenek.</div>
<div class="MsoNormal" style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif; text-align: justify; text-indent: 9pt;">
Az épület
robosztus ajtaja kitárult. Valaki kilépett rajta…</div>AFLhttp://www.blogger.com/profile/16291660662768322435noreply@blogger.com0