2012. január 22.

Dilemma

  - Ha minden rosszat eltörölhetnél az életedből egyetlenegy kivételével, akkor mit tartanál meg? - kérdezte az egyik tanárom.
  - Nem tudom - feleltem őszintén.
  Nem tűnt meglepettnek a válaszom hallatán és így folytatta: - Miért? Mit felejtenél el szívesen?
  A teremben kivételesen csend honolt, mindenki arra várt, hogy feleljek, de nem. Némán hallgattam a csöndbe burkolózva. Éreztem a rám irányuló kérdő pillantásokat… Kicsöngettek és megkönnyebbülve léptem ki a teremből. Az igazat megvallva ibolyám sem volt, hogy milyen rossz emléket tartanék meg, s miket felejtenék el szemrebbenés nélkül. Ez a dilemma nem tartott soká, feledésbe merült a megválaszolatlan kérdés…
  Most, kezemben a tollal egy levélpapír fölött görnyedek és tudom a választ, legalábbis azt hiszem: vagy kitörölnék mindent, - hogy semmi se maradjon - vagy megtartanék mindent. Mivel az első lehetőség nem felel meg a kritériumoknak, ezért a második variációt választom. Hogy miért? - kérdeznéd te. Mert a rossz emlékeimtől lettem jobb, erősebb, bátrabb. Gondolj csak bele, nekünk is voltak rossz időszakaink. Amikor térdig gázoltunk egymás lelkében és csónakáztunk a könnytengerekben… Átfagytunk a gyűlölködéstől és a világ érzéketlen voltától. Holott csak mi zárkóztunk el, taszítottunk minden szépet. Tudom, hogy ez nem segít rajtad, és azt is, hogy ezt a levelet már soha nem kapod meg… Vajon könnyebb lett volna neked, ha ezeket tudva nézel szembe az élettel?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése